EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

munkavállalók aránya 46% és 54%, utóbbi esetén csökkenésről, előbbinél enyhe növekedésről lehet
beszámolni, ami a gazdasági szerkezet lassú átrendeződését mutatja.
2.2. Táblázat: Alkalmazásban állók számának alakulása és megoszlása (2009)
Alkalmazásban állók (ezer fő) Összesen
Ebből
Versenyszféra Közszféra
Fizikai foglalkozásúak 1489,7 1257,5 192,2
Szellemi foglalkozásúak 1270,3 675,4 556,4
Összesen 2760,0 1932,9 748,6
Fizikai foglalkozásúak 97,9
Előző év azonos időszaka
98,0 93,2
Szellemi foglalkozásúak 100,1 103,6 95,6
Összesen 98,9 99,9 95,0
A vállalkozásoknál a válságból eredő elbocsátások elsősorban a fizikai munkakörben lévő
dolgozókat érintették, körükben 9,7%-os volt a csökkenés, míg a szellemi foglalkozásúak száma csak
1,6%-kal mérséklődött. Azok a vállalkozások, amelyek átmenetinek értékelték a válságot, a tömeges
elbocsátást csökkentett munkaidőben történő foglalkoztatással próbálták meg elkerülni, ami miatt a
nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma 17,3%-kal nőtt. Míg korábban a nem teljes
munkaidőben történő foglalkoztatás enyhe, de folyamatos térnyerése a szellemi munkakörű
foglalkoztatottakra volt jellemző, 2008 második felétől markánsan nőtt a fizikai foglalkoztatottak
körében is.
2.4. ábra: Teljes és nem teljes fizikai és szellemi munkaerő-állomány létszámváltozása
Az aktivitási és foglalkoztatási ráta alakulása nők és férfiak esetében szintén figyelmet érdemel,
hiszen bár mindkét nem esetében növekvő arány tapasztalható az utóbbi 8-10 évben, de a számok
egymáshoz viszonyítva lényeges különbségeket mutatnak. Míg a férfiak esetében 55-58%-os
foglalkoztatási és 60-63%-os aktivitási arány jellemző, addig a nőknél ez 42-44%-on (foglalkoztatási
ráta) ill. 45-48%-on (aktivitási ráta) mozog. A két tényező közötti eltérés a munkanélküli nők növekvő
28