EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

márkanév, know-how és egyéb jogok. Brooking az emberközpontú eszközök körébe sorolja más
felosztásokhoz hasonlóan a képzettséget, a munkával kapcsolatos ismereteket és kompetenciákat. Az
infrastrukturális eszközök felölelik a menedzsment filozófiáját, a szervezeti kultúrát, az IT-rendszert, a
kialakított hálózatokat, és a pénzügyi kapcsolatok rendszerét.
Sveiby osztályozási szempontja az volt, hogy az emberi cselekedetek eredményeképpen a
környezet melyik elemében keletkeznek hasznos eszközök. Az emberek erőfeszítéseik révén értékes
külső és belső struktúrákat hoznak létre. A szervezet immateriális eszközeiben a harmadik összetevő
az alkalmazottak kompetenciája. A belső szerkezet a szabadalmakat, elveket, modelleket, információs
és adminisztratív rendszereket tartalmazza. Ezek egy része megvásárolható, van piaci értéke is. Ide
tartoznak még a vállalati kultúra, a cég szellemisége és az emberek által alkotott szervezeti struktúra
is. A külső szerkezet az ügyfelekkel és a beszállítókkal kialakított kapcsolatokat tartalmazza. A külső
szerkezet magában foglalja még a védjegyeket, márkanevet, a vállalati arculatot, hírnevet is. Az
alkalmazottak kompetenciája, azaz az emberek azon képessége, hogy eszmei és dologi javakat
hozzanak létre, a harmadik összetevő.
A szellemi tőke ábrázolása a mérlegben
A mérlegszerű ábrázolás a több évszázada elfogadott megjelenítési módja egy vállalat eszközeinek
és forrásainak. Az elmúlt évtizedben teret kapott az a felismerés, hogy egy vállalat materiális vagyona,
ahogyan megmutatkozik a hagyományos beszámolóban, nem tükrözi vissza a cég tényleges
vagyonának jelentős részét, az immateriális javakat, pedig pl. a WM-data esetében egyre növekvő rés
mutatkozott a piaci és a könyv szerinti érték között. A mérlegben való megjelenítésre úttörő munkát
végeztek azok a svéd és dán vállalatok, amelyek először kíséreltek meg információt nyújtani a szellemi
tőkéről, annak mértékéről és állapotáról. A Pharmacia cég pénzügyi mérlegében az eszköz oldalon
immateriális vagyonként, mint az emberi erőforrások eszközértéke, a forrás oldalon mint feltételes
kötelezettségvállalás jelent meg a cég dolgozóinak éves bérköltsége (mivel a végkielégítés összege,
amit a dolgozóknak fizetni kellene elbocsátásuk esetén, egyéves fizetésük). A számvitel szabályai és
elvei határt szabnak az immateriális eszközök megjelenítésének a pénzügyi mérlegben.
Ezt a gondolatot fejlesztette tovább Sveiby az immateriális javak mérlegének megalkotásával. Az
ábra két részből áll, a felső részben megjelennek a látható javak és források, alul a „láthatatlan”
vagyon és forrásai. A láthatatlan vagyon az alkalmazottak kompetenciája, a külső és belső szerkezet.
A vagyon forrásai között itt van a dolgozókkal szembeni feltételes kötelezettségvállalás, és a
részvényesek láthatatlan saját tőkéje. A láthatatlan vagyont láthatatlan tőke finanszírozza. A bankok
hitelbiztosíték nélkül nem nyújtanak hitelt, ezért a cégek többnyire maguk finanszírozzák az
immateriális eszközöket. A láthatatlan tőke láthatóvá tétele nem elvont feladat, hiszen nyilvánvaló,
hogy pl. a Microsoft szellemi tőkéje a sok millió ember, aki a Windowst használja operációs
rendszerként, míg a McDonald’s-é a márkanév és a franchise-hálózata, egy tanácsadó cég pedig az
alkalmazottak kompetenciáján keresztül képes többlethozamok teljesítésére.
(Kivonat a Harvard Businessmanager, 2004. 6. számból: Gyökér Irén: A vállalat szellemi tőkéje –
láthatatlan vagyon, 48-58.o.)
Gyakorlat
Végezze el az órán kiadott humán kontrolling számításokat a bemutatott számítási elvek és
módszerek alapján!
247