EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

visszacsatolás biztosítása (a tervezési folyamat folyamatos fejlesztése),
a jövőre irányuló gondolkodásmód kialakítása,
a szervezeti célok elérésének támogatása.
Annak ellenére, hogy a módszer maga rendkívül egyszerű - tulajdonképpen különbség vagy
hányados-képzést jelent, a gazdasági elemzésekben alapvető fontosságú, hiszen összehasonlítás
nélkül elképzelhetetlen a gazdasági jelenségek értékelése. Három vetülete van:
dinamikus összehasonlítás (időben)
térbeli összehasonlítás (statikus képek)
tervhez történő viszonyítás (elvárások)
Alapszabály: csak az azonos módszerrel és tartalommal kiszámított adatokat szabad
összehasonlítani (összehasonlíthatóság biztosítása).
Általában elmondható, hogy a stratégiai terv-tény összehasonlításban rendkívül egyszerű skálát
használunk az eltérések értékelésére. Operatív gazdálkodási területen azonban részletesebb
elemzésekkel, a jelenségek okainak feltárására is törekszünk. A terv-tény eltérések okainak
kimutatására a tényezőkre bontás módszerét használhatjuk. A tényezőkre bontás egy
meghatározott, általában mutatószámrendszerrel leírható gazdasági jelenség vizsgálatára irányuló
eljárás, segítségével a vizsgált jelenség számszerűsített okai is kimutathatók. A tényezőkre bontás
módszere lehetővé teszi a többtényezős gazdasági jelenségek összehasonlítását (az elemzett
jelenségek általában több hatótényező együttes megváltozására vezethetők vissza), a változások,
eltérések okainak vizsgálatára is lehetőséget nyújt. A módszerek alkalmazásával azonban „csak”
közelítő eredményeket kapunk.
Alkalmazási feltételek:
Csak olyan mutatószámrendszerek vizsgálatára alkalmas, amelyeknél a hatótényezők
szorzatalakban írhatók fel.
A szorzat tényezőinek sorrendjét előre rögzíteni kell.
A hatótényezők közül minél többet érdemes bevonni a vizsgálatba.
13.5. A humán kontrolling funkciói
A humán kontrolling egy segédeszköz a menedzserek számára, mely koordinálja a tervezést, az
információellátást és az ellenőrzést. Az alábbi három tevékenységet szokták a kontrolling három
rendszerpillérének, funkciójának is nevezni:
Tervezési rendszer: A tervezés során mérlegelik a szervezetet érő hatásokat, melyek
befolyásolják a jövőre vonatkozó elképzeléseket. A rendszer főbb feladatai közé tartozik: az
adatok gyűjtése, elemzése, az elemzés eredményeinek segítségével prognózisok készítése,
tervcélok kijelölése és az elkészített tervek jóváhagyása. A tervek készítésének folyamán szükség
van a teljesítménymutatók megjelölésére is, melyek a terv-tény összehasonlításokban fontos
szerepet kapnak.
Információs rendszer: A rendszer kiépítésének első feladata az információs igények
feltérképezése, azaz annak meghatározása, hogy a kontrollernek milyen információkat kell
közvetítenie az egyes célcsoportokhoz. Az igények felmérését követően kerülhet sor a szükséges
információk megszerzésére, előkészítésére és a megfelelő helyre történő továbbítására.
Ellenőrzési rendszer: Kiemelt feladat a tényadatok számbavétele, a működés és a gazdasági
folyamatok ellenőrzése. E tevékenység célja, hogy a gyakran bekövetkező terv- és tényadatok
közötti eltérésekre minél hamarabb fény derüljön, s a beavatkozás szükségességének felmérése,
az akciótervek kidolgozása rövid idő alatt végbemenjen. A tervcélok és a tényadatok közötti
különbségek vizsgálatakor fontos a keletkezésük okának feltárása, azonban ügyelni kell arra, hogy
ne a munkatársak felelősségre vonásán legyen a hangsúly. Ilyenkor ugyanis előfordulhat, hogy a
238