EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

A másik, jóval kevésbé használatos megoldás, amikor a humán kontrolling a jövőképalkotás
eszközéül szolgál. Ennek a prospektív, előrevetítő kontrollingnak a célja nem egyéb, mint hogy
alkalmazásával biztosítsák a szervezet humán erőforrásainak eredményes, hatékony és optimális
eloszlását, a szervezet jövőbeni céljainak megvalósítása érdekében. A megfelelő előzetes információk
birtokában a rendszer a legkülönfélébb számítási, valamint prognosztikai eljárások alkalmazásával
előrevetíti és az elvárt standardokhoz viszonyítja a várható eredményt, teljesítményt. Alkalmazása
során megtörténhet a jövőben preferálni kívánt magatartásformák, normák, kompetenciák definiálása
és kijelölése, továbbá a humánstratégia megvalósításához vezető cselekvési alternatívák kidolgozása,
illetőleg a működés konkrét kereteinek meghatározása. Ez utóbbi megoldás az, amely a kontrolling
lényegét adó szemléletnek, illetve filozófiának (jövőorientáltság, célorientáltság, illetve
szűkkeresztmetszet-orientáltság) jobban megfelel.
13.3.6. A humán kontrolling dimenziói
A humán kontrolling alkalmazásának lehetősége a legtöbb esetben kimerül a személyügyi
költségekre és statisztikára vonatkozó adatok elemzésében, ugyanakkor a másik véglet az, amikor
rendkívül sok - de általában teljesen felesleges, senki által sem használt - adathalmaz áll össze. A
kontrolling nem korlátozódhat pusztán mennyiségi és operatív dimenziókra, feltétlenül szükség van
stratégiai és operatív humán kontrollingra is.
A stratégiai humán kontrolling integráns részét képezi a humán stratégiának és hosszú távú
érvényesülésének vizsgálata, a megvalósításához kapcsolódó akciók, ütemtervek teljesítésével
foglalkozó, a humán fejlesztéshez folyamatosan információkat szolgáltató személyügyi audit.
Ugyanakkor ide tartozik a humánstratégiában rögzített súlypontok, a projektek, a programok, vezetési
és motivációs eszközök, tevékenységek hosszú távú elemzése, a stratégiai célkövetés, illetve
célátfedés megállapítása. A fentieken túlmenően nem hagyható figyelmen kívül az a tevékenységkör,
amely a különböző stratégiák megvalósításával összefüggésben az emberi erőforrásokhoz kapcsolódó
funkciók és eredmények minősítését foglalja magában. A stratégiai humán kontrolling fő feladata a
humánpolitika rendelkezésére bocsátandó eszközök és források stratégiai tervezése, a
humánerőforrás-gazdálkodáshoz kapcsolódó hosszú távú komplex célvizsgálatok, revíziók lefolytatása,
valamint a humánbefektetések (az emberi tőkébe történő beruházások) megtérülésével,
hatékonyságával kapcsolatos gazdaságossági számítások elvégzése (Dara-Szetei, 2005).
Az operatív humán kontrolling esetében az emberi erőforrás menedzselésével foglalkozó szervezeti
egység szempontjából négy alapvető feladatra lehet bontani a végzett tevékenységeket, melyek a
tárgyévi humánpolitikai elképzelések, paraméterek rövidtávú kidolgozása, az éves gazdasági tervekhez
kapcsolódva a humánstratégia kibontása, a tárgyévi eszköz- és forrásigények meghatározása a
stratégiai tervek előirányzataival összhangban, valamint eltéréselemzés, azaz a teljesítmények és az
operatív követelmények rendszerezett és részletes szembeállítása, a stratégiai-réselemzés, az
eltérések visszacsatolása a stratégiához, folyamatos adatfeldolgozás, illetve a menedzseri információs
rendszer működtetése.
13.4. A humán kontrolling elemzésének módszerei
A céloktól történő eltérések korai észlelésére, azaz annak megítélésére, hogy a szervezet működése
során valóban a tervekben meghatározott úton halad-e, a kontrollingban a terv-tény
összehasonlítás, eltéréselemzés módszerét használjuk. Az eltéréselemzés célja az összefüggések,
gazdasági jelenségek, és az ezekre ható tényezők feltárása; tárgya lehet a szervezet valamennyi
alrendszere (így pl. az emberi erőforrás menedzsment). Az eltérés elemzések alapvető módszere a
mutatószámok alapján történő értékelés és összehasonlítás.
A terv-tény összehasonlítás a kontrolling elemzési módszertanának alapvető formája, a kontrolling
filozófiához kötődően a múlt-jelen-jövő folyamatosságát vizsgálja és biztosítja. Az ilyen típusú
elemzések jelentősége az alábbiakban foglalható össze:
a terv és tény gazdasági jelenségek közötti eltérések megállapítása,
az eltérések okainak meghatározása (állandó tanulási, megismerési folyamat),
a menedzseri döntések (beavatkozás) megalapozása,
237