07.06.2013 Views

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

A gazdaságossági/hatékonysági kontrolling az emberi erőforrás funkcióinak hatékonyságát és a<br />

személyi állomány struktúráját elemzi, és megvizsgálja, valamint kiértékeli az emberi erőforrás<br />

gazdálkodás szerepét, tevékenységét a szervezeten belül. Ezáltal az emberierőforrás-gazdálkodás<br />

rendelkezésére álló eszközök és források hatékony felhasználásának/megtérülésének nyomon<br />

követésével igyekszik a nem hatékony gazdálkodást javítani.<br />

A jövedelmezőségi/eredményességi kontrolling azt a célt szolgálja, hogy a vállalati hierarchia<br />

csúcsán elhelyezkedő menedzserek is tisztában legyenek azzal, hogy az emberi erőforrás<br />

gazdálkodás milyen fontos szerepet tölt be a szervezeten belül (milyen mértékben járul hozzá a<br />

vállalkozás sikereihez, eredményességéhez, jövedelmezőségének növeléséhez).<br />

13.3.3. A humán kontrolling vállalati megjelenésének okai<br />

Az okok közé tartozik a tudás alapú gazdaság terjedése, professzionálizálódás előtérbe kerülése, az<br />

emberi tőke egyre meghatározóbb szerepe a vállalkozások piaci értékében, a humán erőforrás egyre<br />

növekvő jelentősége a versenyképesség növelésében, valamint a termékek tudástartalmának<br />

növekedése (innováció). Ugyanígy ide tartozik az emberi tőke stratégiaalakító és megvalósító<br />

szerepének növekedése is a hosszú távú értékteremtés biztosításában. A stakeholderek ugyanis<br />

felismerték az emberi erőforrás fontosságát a vállalkozási teljesítményekben (befektetés, megtérülés).<br />

Az emberi erőforrásokhoz kötődő kiadásokat csak akkor fogadja el a piac, ha ez megfelelő<br />

teljesítménnyel, és a megkívánt minőséggel párosul (output szemlélet). Az emberi erőforrás<br />

gazdálkodásért felelős szervezetek a helyi sajátosságokat és adottságokat alapnak tekintve biztosítják<br />

a munkaerő hatékony foglalkoztatásához szükséges feltételeket. Emellett ellátják az emberi erőforrás<br />

menedzselés körébe tartozó feladatokat, koordinálják a munkaügyi és a szociális-jóléti tevékenységet<br />

is. Ezek alapján megállapítható, hogy a humán kontrolling olyan irányítói eszköz, amely abban segít a<br />

vállalkozásoknak, hogy racionális, költségérzékeny emberi erőforrás gazdálkodást valósítsanak meg. A<br />

mérőszámrendszere jelzi az erőforrások felhasználását, objektív módon elősegíti a szükséges döntések<br />

meghozatalát; folyamatos visszajelzést biztosít a tervtől való eltérésről és a változásokról a vezetés<br />

részére. Így az eszközrendszere segítségével maga generálja a szükséges változtatásokat.<br />

13.3.4. A humán kontrolling bevezetésének feltételei<br />

A humán kontrolling gyakorlatban történő egyre nagyobb mértékű terjedése önmagában nem<br />

jelenti azt, hogy minden típusú vállalat, szervezet problémáira megoldást adhat. E területen is vannak<br />

olyan alapfeltételek, amelyek a gyakorlati megvalósítás sikerét befolyásolják. Ezek a következők:<br />

4. A menedzseri képességeket tekintve: ok-okozati gondolkodásmód; az iparág és a vállalat<br />

alapos ismerete; az emberi erőforrások és a szervezeti teljesítmény közötti kapcsolat<br />

elismerése.<br />

5. Az emberi erőforrás menedzsment pozíciója a szervezeten belül: a HR menedzser a menedzseri<br />

hierarchia csúcsán helyezkedik el; emberi erőforrásokkal kapcsolatos költségek/összes költség<br />

jelentős mértéket képvisel.<br />

6. A humán kontrolling működést megvalósító rendszerek tekintetében: többszintű teljesítmény<br />

definíció (intézményi, szervezeti, egyéni); a mérhetőség bevezethetősége a humán területre is;<br />

befogadó és elfogadó szervezeti kultúra. (Nemeskéri, 2005)<br />

13.3.5. A humán kontrolling irányultsága<br />

A gazdasági társaságok döntően retrospektív jellegű humán kontrolling-rendszereket alkalmaznak -<br />

már amennyire egyáltalán alkalmaznak -, illetőleg retrospekciós célra használják fel<br />

mutatószámrendszereiket. Ennek lényege, hogy a múltbeli eseményekből leképzett mutatók<br />

segítségével, azok elemzésével próbálnak a jövőre irányuló előrejelzéseket tenni, illetőleg olyan<br />

döntéseket hozni, amelyek pozitív irányban befolyásolhatják a jövőt. Mivel azonban ez az elemzés a<br />

korábban már meghozott döntések eredményeit vizsgálja, és erre alapozva vázolja fel a jövőbeni<br />

következményeket, szükségszerűen nagy a kockázat, mivel a természetszerűleg korlátozott<br />

információk, ismeretek birtokában a várható következmény determinált, erősen korlátos. Ez azonban<br />

nyilvánvalóan csak az egyik lehetséges alkalmazási forma.<br />

236

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!