EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

efolyásolja, hogy mit és hogyan mérnek az EEM tevékenységek és eredmények köréből. Az EEM
mutatószámrendszer kialakításánál a következőket kell figyelembe venni:
a mérési rendszer elsődleges célja, hogy a magasabb hatékonysági szint mozgatórugója legyen,
olyan eszköznek kell lennie, amelynek segítségével a vállalati fejlődés lehetősége előrevetíthető;
korlátozott számú mutatót kell előállítani, de ezeknek átfogó, kiegyensúlyozott képet kell adniuk a
működésről;
a kiválasztott mutatóknak az üzleti teljesítményhez kell kapcsolódniuk.
A humán kontrolling olyan menedzsment eszköz, amely a vállalkozások mindennapi életében
racionális, költségérzékeny emberi erőforrás gazdálkodást segít megvalósítani. Mérőszámrendszere
segítségével jelzi az erőforrások felhasználását, objektív módon elősegíti a szükséges döntések
meghozatalát, folyamatos visszajelzést biztosít a vezetés részére a tervtől való eltérésről és a
változásokról. Eszközrendszere segítségével maga generálja a szükséges változtatásokat.
Egy egyszerűbb megállapítás szerint: a humán kontrolling nem más, mint a hagyományos
kontrolling eszközök alkalmazása a humán gyakorlatban. Hosszú távon egy vállalat hatékony
irányításához nélkülözhetetlen a szervezet környezete, belső működése és stratégiája közötti összhang
megteremtése. Ehhez nyújt segítséget a humán kontrolling a szervezeten belül egy olyan alrendszert
képezve, mely az irányítás hatékonyságának növelésére hivatott. A rendszer lényege, hogy a
menedzserek számára aktuális és érthető információkat szolgáltasson az emberi erőforrások
menedzselését illetően. Fontos ezen felül, hogy a közvetített információk lényegesek legyenek, tehát
az adott menedzsereknek hasznos tartalommal bírjanak.
13.3.1. A humán kontrolling jellemzői
A kontrolling alapfolyamatának lépései: teljesítménycélok kitűzése; a teljesítmény mérése; a mért
teljesítmény összehasonlítása a célkitűzéssel; tervezett és a mért teljesítmény közti eltérés okainak
feltárása; válaszlépés (akcióterv) kidolgozása az eltérések felszámolására.
A humán kontrolling időbelisége alapján három fő részre osztható: stratégiai humán kontrolling,
középtávú humán kontrolling, operatív humán kontrolling. A stratégiai humán kontrolling
középpontjában a humánstratégia áll, melynek feladata a megfelelő mennyiségű és minőségű
munkaerő biztosítása a hosszú távú célok megvalósítása érdekében. A középtávú humán kontrolling a
cél által meghatározott feladatokra koncentrál, míg az operatív humán kontrolling a feladatok konkrét
lebontását, megtervezését és a megvalósítás figyelemmel kísérését foglalja magába. Rövid távú,
általában 1-2 évre szóló feladatok ellátására fókuszál, a nyereségesség, a likviditás és a pénzügyi
stabilitás biztosítását szolgálja.
A kontrolling rendszer, feladataiból adódóan a szervezet információs piramisának a csúcsán
helyezkedik el. Ráépül a gazdálkodás különböző területeihez kötődő információs alrendszerekre.
Működésének hatékonyságát és eredményességét alapvetően meghatározza a kapott információk
minősége - akkor célszerű kontrolling rendszert kialakítani, ha az alaprendszerek a szükséges
információkat megfelelő minőségben (pontossággal) képesek előállítani. A kontrolling rendszerek
felépítését, működését befolyásoló tényezők: a külső környezet (dinamikája, bonyolultsága), a
szervezet mérete, nagysága (irányítási szintek száma), a végzett tevékenység jellege, összetettsége
(milyen kontrolling területek a fontosak), az információfeldolgozás módja (egyes vezetési szintek
információigénye), a vezetés stílusa.
13.3.2. A humán kontrolling alrendszerei
A humán kontrolling (vagy személyügyi kontrolling) három alrendszerre bontható: költségkontrolling,
gazdaságossági/hatékonysági kontrolling és jövedelmezőségi/eredményességi kontrolling.
A költségkontrolling, mely a személyügyi kontrolling központi területe, alapvetően az emberi
erőforrás-számvitelre (Human Resource Accounting, HRA) épül. A HRA feladata a személyügyi
költségek meghatározása, a tervezett költségek összevetése a ténylegesen jelentkező
költségekkel, az eltérések és azok okainak meghatározása, s a fejlesztési javaslatok kidolgozása. A
fókuszt tehát a humánpolitikai funkciók és a személyügyi részleg költségeinek számbavétele,
ellenőrzése és a költségvetéstől való eltérések megállapítása adja.
235