EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

annak pénzügyi vetületei. A hátrányuk viszont, hogy más szervezetek értékeivel nehezen
hasonlíthatók, mivel vállalatspecifikus mérőszámokra épülnek.
13.3. A humán kontrolling fogalma és jelentősége
A kontrolling az elmúlt években jelentős differenciálódáson ment keresztül, melynek következtében
speciális alrendszerek alakultak ki. Manapság a szakterülteknek megfelelően a következő kontrolling
típusok különböztethetőek meg: pénzügyi, marketing, K+F, a beszerzési, a termelést és humán
kontrolling.
A humán erőforrással való gazdálkodás egyre növekvő szerepe eredményezte a kontrolling
eszközök kiterjesztését a humán területre is. Ennek eredményeképpen egy olyan szolgáltató és
tanácsadó funkció jött létre, mely a vállalat különböző szintjein az élőmunkával összefüggő
intézkedések és célok hatékony megvalósítását szolgálja. A hagyományos kontrollinghoz” hasonlóan
összeveti a terv- és tényadatokat, rendszerezve dokumentálja azokat, s elemzésükkel információkat
szolgáltat a döntéshozók számára. Tanácsadói funkciója révén a felmerülő problémákra döntési
alternatívákat kínál.
A humán erőforrás menedzsment döntési folyamataival tartalmilag és funkcionálisan is
összekapcsolódó tevékenység a humán kontrolling. Az emberi erőforrásra irányuló kontrolling
tevékenység a humán erőforrás menedzsment céljai teljesítésének szolgálatában áll. A két terület
közötti kapcsolatot a szakirodalomban fellelhető humán kontrolling definíciók is érzékeltetik:
Gyökér (1999) szerint „A humán kontrolling egyrészt egy új megközelítési mód emberi erőforrások
kezelésében, másrészt méri és számszerűsíti az emberi erőforrásokkal kapcsolatos döntések költségeit
és előnyeit. Olyan eszköz, amely megmagyarázza a menedzseri döntések következményeit, beleértve
a rejtett és hosszú távon felmerülő költségeket is. A költségek és az előnyök számszerűsített adatait
pénzügyi nyelvre lefordítva tárja a vezetés elé, így támogatva a döntéshozatalt.”
Egy másik megközelítés szerint „A személyügyi kontrolling az emberi erőforrás gazdálkodással
kapcsolatban felmerülő költségek és bevételek összevetésére és az egyéb információk pénzügyi
formában történő megjelenítésére vonatkozó számviteli alapelvek egyfajta kiterjesztéseként
értelmezhető. A tervezés, ellenőrzés és az információval történő gazdálkodás különféle ismert
eszközeinek és módszereinek integrációját jelenti a személyügyi tevékenység területén…”
További értelmezés szerint: „A humán kontrolling egy olyan eszköz, amely segít társasági szinten
megvalósítani egy racionális, költségérzékeny humán erőforrás gazdálkodást. Egzakt módon
meghatározható mérőszám rendszere segítségével jelzi az erőforrások felhasználását a menedzsment
számára; folyamatos visszajelzést biztosít a vezetés részére a változásokról.”
A humán kontrolling elősegíti a vállalkozás hatékony működését, számításaival, elemzéseivel,
javaslataival szerepet vállal a menedzsment által hozott döntések megalapozásában. A céljai a
következők:
humán oldalról segíteni a szervezetet céljai elérésében (humánstratégia),
a megfelelő munkaerő biztosítása (minőségszemlélet),
a munkaerő hatékony alkalmazása (teljesítménymérés)
az alkalmazottak elégedettségének biztosítása (TQM).
Egy ilyen modellnek a következőket kell kezelnie:
a humán tőke értékét,
a különféle humán tőke elemeket,
a humán tőke menedzsmentjének stratégiai és operatív elmeit,
a humán tőke elemek és a jövedelemtermelés közötti oksági összefüggéseket és
a vállalati gazdálkodás szintjeit.
Bokor et al. (2007) szerint a szervezet kulcsfontosságú erőforrásairól ad az EEM kontrolling
pénzügyi és nem pénzügyi információkat. Kiemelik, hogy az EEM megítélését, elismertségét nagyban
234