07.06.2013 Views

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A számviteli alapú megközelítések alapgondolata az, hogy a humán tőke értékelését annak<br />

ráfordításai alapján határozzák meg. A fejlett piaci országokban Human Resource Costing and<br />

Accounting (emberi erőforrás számvitele) elnevezéssel olyan számviteli információs rendszer alakult ki,<br />

amely két alapvető megközelítést tartalmaz, a pótlási és az összköltség alapú eljárásokat. A lekötött<br />

emberi erőforrást és annak fejlesztését beruházásként értékelik. Svédországban, az Ericsonnál és a<br />

Swedish Telecom-nál érdekes projektek épültek erre a felfogásra. Ebben is kétféle eljárást<br />

különíthetünk el:<br />

Az erőforrások pótlási költsége alapján történő meghatározás<br />

Ha egy vállalkozás sikeresen akar működni, megfelelő embereket kell alkalmaznia, és<br />

gondoskodnia kell azok képzéséről és továbbképzéséről. E felfogás szerint, az emberi erőforrás<br />

értékének meghatározásánál azokat a költségeket kell figyelembe venni, amelyek a megfelelő<br />

személyzet felvétele, betanítása és tovább- illetve átképzése kapcsán merülnek fel.<br />

A meghatározás során figyelembeveendő költségek egy lehetséges struktúráját és elemzését<br />

mutatja E. G. Flamholtz felosztása az emberi erőforrás pótlásának komplex költségeiről (lásd 4.1.<br />

ábra), a kiválasztástól a kilépés okozta költségekig.<br />

1. A munkaerő felvétel ráfordításai:<br />

1.1 Személyzeti munkaügyi igazgatás költségei<br />

1.2 Hirdetés költségei<br />

1.3 A kiválasztás költségei<br />

1.4 A betanítás költségei<br />

2. A folyamatos munkavégzés költségei.<br />

2.1 Bérek, jövedelmek (megfelelő csoportosításban)<br />

2.2 Szakértői, megbízási díjak (megfelelő csoportosításban)<br />

2.3 Választott tisztségviselők díjazása<br />

2.4 T.B. járulék<br />

2.5 A továbbképzés költségei<br />

2.6 Szociális ráfordítások<br />

2.6.1 Orvosi rendelő<br />

2.6.2 Üdülők fenntartási ráfordítása<br />

2.7 Az igazolt, vagy igazolatlan távollét ráfordításai<br />

2.7.1 A vállalat által a távollét alatt fizetett bérjellegű ráfordítások, rövid idejű betegség esetén a<br />

betegszabadságra járó bér<br />

2.7.2 A távollétből adódó elmaradt haszon vagy többletráfordítás, (helyettesítés, túlóra, stb.)<br />

3. A kilépés ráfordításai<br />

3.1 Végkielégítés<br />

3.2 A kilépésből adódó elmaradt haszon vagy többletráfordítás<br />

13. 1. ábra: Az emberi erőforrás pótlásának költségei<br />

Ez az eljárás alkalmazási szempontból igen előnyös, mivel meghatározása igen egyszerű, mérhető<br />

költségadatokra épül, amelyek általában rendelkezésre állnak, amennyiben a számviteli rendszer<br />

megfelelő a megfelelő számlák bontásával az elkülönített számbavételt biztosítja. Az emberi erőforrás<br />

értékét az így számított összköltség alapján lehet figyelembe venni.<br />

A munkaerő költség alapján történő meghatározás<br />

A Nemzetközi <strong>Munka</strong>ügyi szervezet (ILO) a munkaerő fogalmára és költségelemeire vonatkozóan a<br />

nemzetközi összehasonlíthatóság érdekében ajánlást dolgozott ki. E szerint a munkaerő költségek<br />

körébe az alábbi, a munkáltatót terhelő kifizetések tartoznak:<br />

A munkáért járó kifizetések;<br />

A le nem dolgozott időre járó kifizetések;<br />

Jutalmak, prémiumok, túlmunka díjazása;<br />

Természetbeni juttatások, érkezési hozzájárulás, lakástámogatás;<br />

Szociális és egyéb juttatások;<br />

229

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!