EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

Van 3 5 2 4 2
Nincs 4 67 5 1 6
Nem válaszolt 1
Összesen 7 73 7 5 8
A felmérés adatai szerit a jelenlegi üzemi tanácsok döntő többsége „első hullámos”, vagyis az
1992. évi törvényi szabályozást követően, annak inspirációjára jött létre. A következő években is
szerveződtek új üzemi tanácsok, de ezek száma már nem jelentős. Ismét csak kérdés, hogy ez így jóe,
elégséges-e, vagy szükséges lenne – akár érdekképviseleti, akár vállalatpolitikai szempontok
alapján – egy erősebb és hatásosabb üzemi tanácsi rendszerre. Az eddigi tendencia alapján úgy tűnik,
hogy ez önmagától, azaz tisztán a nem szervezett munkavállalók kezdeményezésére nem fog
létrejönni. Szintén politikai döntést igényel az ütemi tanácsi rendszer változatlan hagyása vagy
megerősítése, és a szerveződés támogatása/ösztönzése.
Az érdekképviseletek vállalati szerepe
Ahol működik szakszervezet, ott a partnerséget az adott vállalatok alapvetően pozitívan értékelik. A
19-ből 9 válaszadó szerint abszolút együttműködő a szakszervezet, 7 vállalat szerint kemény ellenfél,
de meg lehet vele állapodni. Sehol sem egyértelműen ellenséges a viszony, és csak kevés helyen
változó (hol együttműködő, hol konfliktusos).
Milyennek ítéli a menedzsment és a
szakszervezet/üzemi tanács kapcsolatát
207
5. táblázat
Szakszervezet Üzemi tanács
Abszolút együttműködő 9 11
Kemény, de meg lehet állapodni/lehet tárgyalni 7 4
Konfliktusos, nehéz megállapodni/nehéz szót
érteni
- -
Ellenséges - -
Változó 3 1
Ez jó minta, hogy „nem kell félni” a szakszervezetektől. Az önmagában természetes, hogy a
szakszervezet adott esetben kemény ellenfél a „másik oldal” képviseletében, hiszen ez az
érdekképviseleti tevékenység lényegéből fakad. Sőt, a mélyinterjúk alapján a vállalati vezetők gyakran
inkább „puhának” ítélik a szakszervezeteket.
A méretstruktúra alapján az a vélemény is megkockáztatható, hogy a kapcsolati kultúra, a felek
felkészültsége a nagyvállalati körben alapvetően már kialakult, a kis- és közepes vállalati kategóriában
viszont még mindig hiányzik.
Az üzemi tanácsokra még fokozottabban igazak a szakszervezetekkel kapcsolatban
megfogalmazottak. Általában „abszolút együttműködők”, csak kevés a „kemény, de tárgyaláskész”
üzemi tanács, és egyáltalán nem jellemző a konfliktusosság.
Ez értékelhető pozitív jelenségként is, hiszen az üzemi tanács küldetése alapvetően a „bizalomteljes
együttműködés”. Annyiban viszont problémát is jelez, hogy ha a munkaadói vélemény ilyen mértékben
„abszolút együttműködőnek” tekinti az üzemi tanácsokat, akkor lehet (valószínű), hogy az már a hazai
üzemi tanácsi rendszer hiányossága: nincsenek üzemi tanácsok, és ahol vannak, ott is inkább a