EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

A munkaügyi kapcsolatok rendszerében a kollektív tárgyalások során az alábbi alapelvek betartása
kívánatos:
a munkaerő-piac szereplőinek maguknak kell megoldaniuk a közöttük kialakuló konfliktust;
a megállapodás során a piackorrekciós szerep akkor jelent kisebb problémát a piaci
mechanizmusokban, ha ez kizárólag a piaci szereplők között zajlik;
a konfliktusokat békés úton, tárgyalásokkal kell feloldani. Ez rákényszeríti a piaci szereplőket a
kapcsolattartásra és az együttműködésre, ha ez sikertelen, akkor is először a konfliktuskezelő
megoldásokat kell alkalmazni, a munkaharc eszközeihez csak a végső esetben szabad nyúlni.
A kollektív szerződés hatóköre
A megállapodások szintje lehet vállalati (üzemi) és vállalatfölötti. Ez utóbbi körben a leggyakoribb a
mezo-szintű megállapodás, ami szakmai vagy ágazati, esetenként regionális lehet. Az országos,
nemzetgazdasági szint erős centralizációt jelent, kevésbé illeszkedik a korábban megfogalmazott
alapelvekhez, de néhány esetben elkerülhetetlen. Ilyen a közalkalmazotti és a köztisztviselői szféra is.
A szerződések minden esetben rögzítik, hogy milyen térségre (egész országra, vagy régióra),
ágazatra (iparágra, tevékenységi körre) érvényesek, milyen időbeli hatállyal (érvényességi és
felmondási idővel) rendelkeznek, s milyen személyi körre terjednek ki.
Ezen belül, általában az az alapelv, hogy az adott szerződés az azt aláíró munkaadói szövetség és
szakszervezet tagjaira mindenképpen érvényes. Ez a megállapodás kiterjeszthető, kötelező érvénnyel
érvényesíthető, nem szakszervezeti tag munkavállalókra is.
A kollektív szerződés időbeli hatályát tekintve egy, két vagy három évre, esetenként
meghatározatlan időre szólhat. A megállapodásoknak vannak olyan pontjai, amelyek időérzékenyek
(pl. bérek, juttatások) hiszen ezeket lényegesen befolyásolja az infláció, a megélhetési költségek, és
ezeket nem lehet több évre vonatkozóan megbízhatóan előre jelezni. Ezért a felek például minden
évben újratárgyalják az anyagi kérdéseket.
Az időbeli hatály meghatározása azért is fontos, mert a békekötelezettség elve alapján a hatályos
szerződéssel szemben nem lehet munkaharcot kezdeményezni.
A megállapodás az európai gyakorlatban jogi hatállyal bír, betartása mindkét fél számára kötelező,
a szerződés megszegése esetén a sértett fél jogorvoslati lehetőséggel rendelkezik. Biztosítani kell,
hogy a kollektív szerződés beilleszkedjen a munkajogi szabályozás joghierarchiájába is. A kollektív
szerződésben tehát csak arról lehet megállapodni, amiben a magasabb szintű jogszabály, a Munka
Törvénykönyve a diszpozitív, eltérést megengedő szabályt fogalmaz meg. A kógens szabályokat
kötelező tiszteletben tartani.
A kollektív tárgyalások folyamata
A kollektív tárgyalások folyamán mindkét fél arra törekszik, hogy a munkaadók és a munkavállalók
között megállapodás, szerződéskötés jöjjön létre. A kollektív tárgyalások három fő részre bonthatók:
az előkészítés, lefolytatás és a tárgyalás utóélete szakaszokra.
A tárgyalások előkészítése szakaszban a felek külső és belső előkészítést végeznek. A belső
előkészítés feladatai:
a gazdasági feltételek, lehetőségek felmérése;
a hatalmi helyzet vizsgálata, az erőpozíció felmérése;
a várható tárgyalási sáv meghatározása;
a delegáció összeállítása és a tárgyalási stratégia kialakítása.
A tárgyalások külső előkészítése alatt környezeti feltétek számunkra kedvező alakítását értjük,
ennek során egyrészt mozgósítjuk a saját tagságot, másrészt a szövetségi szintet is, valamint a
közvéleményt, hogy azok a tárgyalás szakaszában kellő támogatást nyújtsanak.
198