EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

Ennek alapvető előnye, hogy viszonylag homogén tagságot tömörít, és ezáltal kevesebb a belső
érdekkonfliktus és egyeztetési igény. Legjellemzőbb hátránya az, hogy egyetlen vállalat dolgozói
sokféle szakmát képviselhetnek, így sokféle szakszervezethez tartozhatnak és ez az adott helyszínen
jelentős egyeztetési problémát okoz.
Az ágazati szakszervezet egy adott iparág, gazdasági ágazat dolgozóinak összességét tömöríti
magába, függetlenül azok szakmai jellegétől. Az ágazat nagyságának megfelelően nagy létszámú, erős
szakszervezetek jöhetnek létre. A szakszervezet egységesen képviseli az adott ágazat minden
munkavállalóját a munkaadóval vagy a munkaadói érdekképviselettel szemben. Itt hatékonyabb a
koordináció, nincs megosztottság, s a munkaadó számára is egyszerű a kapcsolattartás.
Ezek az előnyök okozták azt, hogy hazánkban, az utóbbi évtizedben az ágazati szerveződés vált
uralkodóvá. Hátránya ugyanakkor, hogy egy ilyen szakszervezeten belül felerősödnek a különböző
foglalkozási és érdekcsoportok közötti konfliktusok.
11.2.2. Munkáltatói érdekképviseletek
A klasszikus munkaadói érdekképviselet szervezetei elsősorban a munkáltatók különböző
szövetségei.
A munkáltatók, vállalkozók munkaadói szövetségeket a munkavállalókhoz hasonlóan, az
önkéntesség és a koalíciós szabadság elve alapján, saját érdekeik védelmében hozzák létre.
A munkáltatói szövetségek általában ágazati elven szerveződnek, de gyakran megtaláljuk ezek
regionális tagozatait, és országos csúcsszövetségeit is.
Az egyes szövetségek között jelentős különbségek alakulhatnak ki, elsősorban attól függően, hogy
mit tekintenek saját funkciójuknak. Eszerint az egyes szövetségek inkább a munkavállalókkal való
bipartit kapcsolatokra szerveződnek, mások a kormányzati szint befolyásolására helyezik a hangsúlyt.
Van olyan szövetség is, amelyik inkább csak koordináló, egyeztető, szolgáltató szerepet lát el és van
erős, jelentős mértékben centralizált döntésekre építő szövetség is.
Bizonyos vállalkozások piaci-gazdasági érdekeinek képviseletét a gazdasági kamarák látják el.
Különböző országokban a kamarák szerveződése és szerepe különböző, a kontinentális Európában
közjogi kamarák terjedtek el, amelyek kötelező tagsággal rendelkeznek, ugyanakkor önkormányzati
feladatokat is ellátnak. Ezeken túlmenően képviselhetik a vállalkozások közös gazdasági érdekeit mind
a kormányzati-önkormányzati szféra előtt, mind a piaci verseny tisztaságát megsértőkkel szemben.
11.3. Kollektív tárgyalások
A kollektív tárgyalások célja a munkaadók és a munkavállalók közötti megállapodás a
munkavállalók munkaviszonnyal kapcsolatos igényéről, a munkavállalói érdekek érvényesítéséről.
A kollektív tárgyalások tartalma:
a jövedelem megállapítása (tarifák, béremelési ütem, különböző juttatások),
a munkafeltételek (munkaidő, szabadság, képzés támogatása, alkalmazási és elbocsátási
eljárás), valamint
felek közötti kapcsolatok elveinek, normáinak és szabályainak meghatározása.
A kollektív tárgyalások mögöttes összefüggése a tőke és a munka közötti elosztási viszonyok
egyeztetése, konszenzuson alapuló szabályozása.
A kollektív tárgyalások eredménye a kollektív szerződés.
A kollektív tárgyalások alapelvei
197