07.06.2013 Views

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Hátránya: bizonyos idő elteltével az ösztönző hatás egyre csökken.<br />

<strong>Munka</strong>kör értékelési rendszerek<br />

A munkakör értékelési rendszerek alkalmazása időbérezés esetén elkerülhetetlen. Meg kell<br />

határoznunk, hogy X, Y vagy Z munkakörök ellátásáért mennyi (havi, napi, óránkénti) időbért fizetünk.<br />

Természetesen orientálnak bennünket az országos és ágazati érdekegyeztetések, a munkaerőpiacról<br />

kapott információk, azonban nem lehet csak az ad-hoc módszerekhez folyamodni, vagy a már kialakult<br />

arányokat örökéletűnek, megváltoztathatatlannak hinni.<br />

10.2.2. A teljesítménybérezés<br />

A teljesítménybérezés alapelve: a nyújtott, elért teljesítmény határozza meg a jövedelem mértékét.<br />

Alapvető eldöntendő kérdés, hogy milyen szinten tudjuk mérni a teljesítményt:<br />

egyéni,<br />

csoport vagy<br />

szervezeti egység szinten.<br />

Az egyéni teljesítménybér<br />

Az egyéni teljesítménybérezés - történelmileg még a háziipar korában kialakult -legegyszerűbb<br />

formája a darabbér. E bérrendszert Taylor fejlesztette tovább, megteremtve az időméréssel történő<br />

teljesítménymérést, mely a normaidőn, vagy teljesítménynormán alapuló egyéni bérezési rendszer<br />

elterjedéséhez vezetett.<br />

Előnye: közvetlenül ösztönöz, „aki jobban dolgozik, több pénzt kap”.<br />

Feltétele, hátránya: valóban biztosítottak legyenek a lehetőségek a „jobban dolgozás”-hoz.<br />

Anyaghiányok, külső okokból előálló állásidők, a folyamatok nagymértékű szabályozottsága, kötött<br />

ütemű munkavégzés, stb. a munkavállaló motivációját, a bevezetett rendszer „igazságosságába”<br />

vetett hitét rombolja.<br />

A csoportos teljesítménybér<br />

A csoportos teljesítménybérezést akkor alkalmazhatjuk eredményesen, ha a teljesítmény az<br />

egyénre nézve pontosan nem megállapítható, csoportra vonatkoztatva azonban mérhető. Például: egy<br />

kihelyezett szerelőbrigád vagy építőcsoport esetében az eredmények egyénileg nem<br />

számszerűsíthetők, a csoport szintjén azonban igen. Az összjövedelem a csoportszinten elért<br />

teljesítmény függvénye, melynek felosztását vagy egy összeszokott csoportra bízhatjuk, vagy<br />

arányszámok alapján (pl. a szakmunkások jövedelmének valamilyen százaléka lesz a betanított<br />

munkásé, stb.) végezzük.<br />

Az alkalmazás sikerének feltétele, hogy a mért teljesítmény valóban a csoportmunka<br />

teljesítményének függvénye legyen.<br />

10.2.3. Minősítő fizetési rendszerek<br />

Bizonyos vállalati munkakörökben a teljesítmény mérése, megállapítása nehézségekbe ütközik. A<br />

teljesítménybérezést a legtöbb esetben kizárólag a fizikai munkát végző alkalmazottak körében<br />

alkalmazzák. Gyakori eljárás, hogy a minősítés alapja egy kényszeríttet elosztás alapú értékelés (azaz<br />

a munkatársak besorolása, pl felső, középső és alsó harmadokba.)<br />

Minősítésen alapuló bérezést ott lehet alkalmazni, ahol a teljesítmény - ha nem is könnyű<br />

számszerűsíteni, de – értékelhető, és a közvetlen menedzserek hajlandók differenciálni a beosztottak<br />

között. E rendszereknél az alapbért (fizetést) rendszeresen növelik a teljesítménytől, a vállalat<br />

számára képviselt értéktől függően.<br />

Előnye: ösztönöz a minél eredményesebb munkára.<br />

182

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!