EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

10.2. A javadalmazás összetevői, formái: bérezési rendszerek
Alapvető bérezési rendszerek:
az időbér és
a teljesítmény alapú bérezési rendszer.
10.1. ábra: A javadalmazás összetevői
E két rendszer legtöbbször kombinálva, a szervezeti adottságoknak, munkafeltételeknek
megfelelően kerül alkalmazásra, kiegészítve a „bonuszok” juttatási rendszerével.
Bérezés, kompenzáció és ösztönzés: gyakran szinonimaként használjuk ezen fogalmakat, azonban
az emberi erőforrás menedzsment ezek között különbséget tesz. A javadalmazás (más néven
bérezés) azon anyagi jellegű kompenzációs elemekből rendszer, amelyet a szervezet a bevételeinek
egy részének szétosztásával elsősorban külső motivációs eszközként használ fel. Az ösztönzés (más
néven ösztönzésmenedzsment) a teljesítményalapú, jövőbeni teljesítménycélokat kitűző és azok
elérését honoráló kompenzációs megoldások együttese (Bokor, 2000). A kompenzáció pedig
mindazon anyagi és nem anyagi jellegű ellenszolgáltatások összessége, amelyeket a munkavállaló a
szervezeti tagságért és munkájáért megkap. Ilyen módon a bérezés és az ösztönzés tehát a
kompenzációs rendszer részét képezi.
10.2.1. Az időbér
Alapbér (pótlékokkal együtt)
Az időbér a munkával töltött idő függvénye. Alkalmazása ott célszerű, ahol teljesítménynormákat
nem lehet megállapítani, ahol a teljesítmény alakulása nem hozható közvetlen kapcsolatba a
munkavállaló munkájával.
A tiszta időbér
Akkor alkalmazhatjuk, amikor a munka volumene nem mérhető közvetlenül (pl. adminisztrációban,
szellemi munkásoknál, őrzési feladatot ellátóknál, stb.).
Előnye: egyszerű az ügyviteli elszámolása, könnyen áttekinthető, az alkalmazottak részéről
könnyen ellenőrizhető.
Hátránya: nincs kapcsolat a teljesítmény és jövedelem között, ösztönző ereje kicsi, a bérek
differenciálását nehéz megoldani.
A teljesítményhez kötött időbér
Alkalmazottaknak juttatandó javadalmak
Pénzjövedelmek (keresetek) Nem pénzbeni juttatások
Bónuszok
(prémiumok, ill. jutalmak)
E rendszer az idő- és teljesítménybérezés ötvözete. Lényege, hogy a munkáltató bizonyos
teljesítményt vár el a munkavállalótól, aki ha ezt teljesíti, fix, változatlan összegű „időbér”-t kap
kézhez. Alapja egy olyan munkaszerződés, mely bizonyos teljesítmény küszöbértékhez köti a
munkaidőért járó jövedelem kifizetését.
Előnye: viszonylag egyszerű bérszámfejtési adminisztrációval jár,
181