EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

kiscsoportos képzési technikák, mint az esettanulmányok feldolgozása, üzleti játékok,
szerepjáték módszerek.
egyéni képzési technikák, például a távoktatásos módszerek alkalmazása, az önálló irányított
tanulás módszerei, a betanítás, illetve az iskolarendszerű képzésben való részvétel.
az egész szervezetet érintő technikák a konferencia jellegű módszerek, a videó és mozifilmek
felhasználása, stb.
A tanuló szervezet a világ számos nagyvállalatánál alapvető szervezeti működési renddé vált. A
felmérések azt mutatják, hogy pl. USA-ban, a menedzserek többsége évente átlagosan 25 napot tölt
képzésben való részvétellel, a bérezési rendszer bizonyos részeit az év során elsajátított ismeretekhez,
azaz a tréningben vagy tanulásban való részvételhez köti. A vállalatok döntő többsége
alkalmazottainak fejlesztésére tanfolyamokat szervez, és a munka közbeni (on the job) tréninget
preferálja.
9.2. A menedzsment fejlesztése
A menedzsmentről alkotott hagyományos kép szerint a szervezet menedzserei örökre megtartják
menedzseri képességüket, nem igényelnek fejlesztést, fejlesztési programokat, hanem a munkájuk
végzése során a szükséges tanulási igényt önképzéssel oldják meg. A korábbi felfogásban
elképzelhetetlen lett volna olyan elemzési programok elvégzése, amely a menedzsment képesség- és
képzésbeli hiányosságainak megállapítására irányul.
A szervezetek fejlődése, a környezeti változások, a szervezetek belső komplexitásának növekedése
azonban kikényszerítette ezen nézetek megváltoztatását. Napjainkban a menedzserek folyamatos és
igen időigényes képzésekben vesznek részt, amelyek egy-egy szakterületre (pl. a
minőségfejlesztésre), vagy egyéni képességeik szélesítésére (pl. nyelvtudás) és interperszonális
képességeik növelésére (pl. kommunikáció, prezentáció, stb.) irányulnak.
Kezdetben e képzési programok kevésbé tudatosan igazodtak az adott menedzseri munkakör
követelményeihez. Az elmúlt évtizedekben viszont már olyan teljesítményértékelési technikákat
fejlesztettek ki, amelyek a menedzseri munkakörökben is alkalmazható dimenziókra építenek. A
teljesítményértékelés során nyert információk lehetővé tették, hogy az általános képzési programok
helyett az egyéni fejlődési igényeknek megfelelő programokat szervezzenek.
9.2.1. A menedzsment fejlesztés célja
A menedzsment fejlesztés célja a menedzserek (és a menedzser utánpótlási tervben szereplők)
ismereteinek, képességeinek és attitűdjének megváltoztatása, melynek eredményeképpen
munkafeladataik ellátásában és a szervezetben vállalt szerepeikben a korábbiaknál sikeresebbé
válnak..
A menedzsmentfejlesztési programok tartalmának meghatározásánál jelentős nehézségeket okoz
az a tény, hogy nagyon nehéz pontosan megfogalmazni, mit is tesznek valójában a menedzserek.
Ennek a megállapításnak a fényében alapvető fontosságú, hogy a programok kidolgozása
módszeresen végzett igényfelmérésre épüljön. A menedzsmentfejlesztés gyakorlatának alakulását
vizsgálva, azt látjuk, hogy hangsúlyeltolódás tapasztalható ezen a területen.
Egyrészt a tevékenység végzéséhez kapcsolódó képességek felé fordult a menedzsmentfejlesztés,
szemben a korábbi tudásközpontú képzéssel.
Másrészt új témakörök kerültek be a menedzsmentfejlesztési programokba, lényeges témakörré
vált a szervezeten belüli társadalmi kapcsolatok ápolása (a beosztott-vezető viszony, a
csoportképzés, a team-munkában való jártasság), a döntéshozatali és problémamegoldó képesség
fejlesztése, és az utóbbi időkben az etika, a vállalati felelősségvállalás kérdései.
166