EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

8.5.2. A teljesítményértékelés szervezeten belüli kommunikációja
A teljesítményértékelés sikerességének egyik alapvető kritériuma, hogy megfelelően kommunikált
legyen a szervezet tagjai körében. Hangsúlyosabb a szerepe a bevezetés fázisában, amikor a feladat a
szervezeti célok és az egyéni célkitűzések összhangjának és összefüggéseinek megértetése szükséges.
Ekkor – a szervezeti kultúrára való alakító hatása miatt – különös figyelmet és nem utolsó sorban időt
kell szánni a teljesítményértékelés lényegének, céljainak és elérhető eredményeinek kommunikálására.
A későbbiekben – már működő teljesítményértékelő rendszer esetén – a kommunikáció nem
annyira a rendszer melletti elkötelezettség erősítését, inkább az eredményekről való tájékoztatást
szolgálja. A teljesítményértékelés kudarcát okozhatja, ha a formális – papíron történt – értékelést
egyáltalán nem / vagy nem megfelelő értékelő beszélgetés követi. Lényeges elemét adja a
teljesítményértékelő rendszer működésének, hogy az alkalmazottak és a menedzserek egyaránt
ismerjék és elismerjék a célkitűzéseket, és igyekezzenek kiküszöbölni az értékelés során feltárt
hibákat, hiányosságokat. Ezek kommunikálása - a visszacsatolás - tehát alapvető szerepet játszik az
egyéni ill. szervezeti szintű teljesítmények fokozásában.
8.6. Az értékelő interjú
Az értékelési folyamat fontos része az értékelő megbeszélés. Ez ad lehetőséget a menedzserek
számára az elvárt magatartás kommunikálására, a dolgozó számára pedig ahhoz, hogy megértse a
vele szembeni elvárásokat, elmondhassa saját elvárásait és problémáit.
Ha az értékelési folyamat lezárul anélkül, hogy az értékeltet tájékoztatnák annak eredményéről,
akkor az értékelő megbeszélés lefolytatása nagyon nehéz. Nem lehet rá felkészülni, és szorongással
terhes helyzetet teremt.
8.6.1. Az értékelő interjú lehetséges céljai
a megbeszélésen közösen tisztázható, hogy az értékelő (és esetleg az értékelt) hogyan
minősítette a teljesítményt,
az értékelő indokolhatja és megmagyarázhatja az általa adott értékeket,
a megbeszélés koncentrálhat a munkafeladatokkal kapcsolatos problémákra, és azok
lehetséges megoldására,
lehetőséget biztosít az értékelt és értékelő számára egyaránt az elvárásaik és a munkakörrel
kapcsolatos gondok feltárására,
alkalmat nyújt a továbbképzési igények, az előléptetési tervek, a karriertervezés
megbeszélésére, amire a mindennapi kapcsolatok során csak véletlenszerűen kerül sor.
8.6.2. Az értékelő interjú során elkerülendő
határozott ítéletek megfogalmazása az értékelt véleményének meghallgatása nélkül,
a megbeszélés nem megfelelő előkészítése,
a megbeszélés olya módon való ütemezése, hogy az értékelt ne tudjon rá felkészülni,
túl rövid idő a megbeszélésre.
8.6.3. Teljesítményértékelő interjún alkalmazható stílusok
Az értékelő interjú során Maier szerint háromféle stílust követhetünk: a "közlő és meggyőző", a
"közlő és figyelő", valamint a " problémamegoldó" stílust.
A "közlő és meggyőző" stílus lényege, hogy az értékelő közli az értékelt erősségeire és
gyengeségeire vonatkozó megállapításokat, és azt, hogy hogyan tudna továbbfejlődni.
149