EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

létfontosságú a célok és a célok eléréséhez szükséges módszerek pontos ismerete. A BSc a
szervezet jövőképét és stratégiáját fordítja le egy olyan átfogó mutatószám-rendszerre,
amely egyben kijelöl egy stratégiai teljesítményértékelési és vezetési rendszer keretet is. A BSc is a
pénzügyi célok elérésére helyezi a hangsúlyt, de tartalmazza azokat a tényezőket (az ún.
teljesítményokozókat) is, amelyek a pénzügyi célok eléréséhez vezetnek. A BSc négy egyenértékű
szempontot vesz figyelembe: pénzügyi teljesítmény, vevők, működési folyamatok, tanulás és
fejlődés. 13 A BSc képessé teszi a vállalatokat, hogy nyomon kövessék pénzügyi eredményeiket, és
ezzel egyidejűleg figyelemmel kísérhessék a jövőbeli növekedéshez szükséges új képességek és nem
anyagi jellegű erőforrások kialakításának és megszerzésének folyamatát.
A BSc egyik legfőbb érdeme, hogy általánosan elfogadottá tette az egyensúlyi dimenziók
fontosságának koncepcióját. Ezt elsősorban a mutatók kiválasztásán és a területekhez rendelésén
keresztül érte el.
A mutatók közötti egyensúly fő területei:
Rövidtávú és hosszú távú mutatók
Pénzügyi és nem pénzügyi mutatók
Visszatekintő és elemző mutatók
Kvantitatív és kvalitatív mutatók
Eredménymutatók és teljesítményokozók
Általánosan használt és vállalat-specifikus mutatók
A Balanced Scorecardnak további előnyös tulajdonsága, sajátossága, hogy mutatói a szervezet
stratégiájához kapcsoltak.
A BSc kisebb cégeknél vállalati szinten, nagyobb vállalatoknál azonban már az üzleti egységek
szintjén is meghatározható. A BSc szempontjából ideális üzleti egység az egész értékláncon átívelő
tevékenységi körrel rendelkezik: fejlesztést, előállítást, marketinget, elosztást, értékesítést és
szolgáltatást egyaránt végez. Egy ilyen üzleti egység rendelkezik saját termékekkel, fogyasztókkal,
marketing- és elosztási csatornákkal és termelési létesítményekkel. És ami még ennél is fontosabb, jól
definiálható stratégiája van.
Amennyiben a Balanced Scorecardot megfelelő környezetben, hatékonyan alkalmazzák, számos
előnyt biztosít a vállalatoknak. Ilyenek pl.:
A komplexitás nagyfokú csökkentése: a különböző mutatószámokat négy nagy csoportba
rendezve, számukat 4-5-re csökkentve átláthatóvá válik a vállalat teljesítménye (eredményei
és teljesítményokozói);
A stratégia lefordítása mutatószámokká: a megfoghatatlan, vállalati szintű jövőkép és
stratégia megfogható, a vállalati, csoportszintű, végül pedig egyéni szintre lebontott, konkrét
célkitűzésekké alakítása;
A mutatószámok (és így az egyes vállalati célok, területek, folyamatok) közötti hatásbeli
összefüggések feltárása: az egymásra hatások és a függések kimutatása megkönnyíti a
szervezet működésének megértését, és így elősegítik a maximális teljesítmények elérését;
13 Bebizonyították, hogy a négy szempont 20-25 mutatója képes arra, hogy a szervezet stratégiáját kommunikálja, ill. segítse
annak végrehajtását.
130