EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Az Adottság és Eredmények oldalt a modell azonos súllyal kezeli, így azonos pontérték is tartozik<br />
hozzájuk (500-500 pont). Ezen belül azonban látható, hogy az egyes kritériumok eltérő súllyal, ponttal<br />
szerepelnek a modellben, amelyek az adott terület szervezeti sikerességében betöltött szerepét<br />
támasztják alá. A kritériumok súlyozása a fejlesztendő területek kijelölésekor kap kiemelt szerepet,<br />
mert ezek alapot adhatnak a fejlesztési tevékenységek prioritási sorrendjének meghatározásához. A<br />
modell maga a magasabb súlyok hozzárendelésével a nagyobb jelentőségű területekre hívja fel a<br />
figyelmet.<br />
A modell 9 kritériumán belül 32 alkritérium segít az önértékelés elmélyítésében, és az értékelendő<br />
területek feltérképezésében. Az alkritériumok tulajdonképpen további pontosítást, vezérfonalat adnak<br />
ahhoz, hogy az egyes főkritériumokon belül a működés mely területeit, illetve az eredmények mely<br />
csoportját kell megvizsgálni az önértékelés során. Amennyiben a szervezet a teljes tevékenységét, és<br />
működésének valamennyi területét át kívánja világítani, úgy érdemes a teljes kritériumrendszer szerint<br />
vizsgálódni, így egyetlen lényeges tevékenység vagy eredmény sem marad figyelmen kívül. Jelen<br />
tárgyban a fő kritériumok szintjén tárgyaljuk a modellt.<br />
Ahogy azt már említettük, a modell első 5 kritériuma az Adottságokhoz tartozik. Az önértékelés<br />
során azt kell vizsgálni, hogy egy szervezet hogyan éri el eredményeit, milyen módszereket,<br />
technikákat, megközelítéseket alkalmaz a szervezet a rendelkezésére álló erőforrások menedzselésére,<br />
a folyamatok irányítására. A modell másik értékelési területe, az Eredmények oldal. Az Eredmények<br />
oldali alkritériumoknál az alpontok csupán ötleteket adnak a szervezetek számára, hogy milyen<br />
eredmények és mutatók vizsgálatával lehet értékelni a szervezet sikerességét. A szervezetnek minden<br />
esetben a saját célrendszerének, saját specifikumainak megfelelően kell kialakítania az eredmények<br />
mérésére vonatkozó indikátorrendszerét. Az egyes kritériumok tartalma röviden a következő:<br />
1. Vezetés: E kritériumban bemutatható, hogy a vezetés mennyire elkötelezett a minőségirányítás<br />
terén, hogyan támogatja a folyamatos továbbfejlesztést, hogyan működik együtt a vevőkkel és<br />
más külső szervezetekkel, s hogyan ismeri el a dolgozók teljesítményét.<br />
2. Stratégia: A stratégia keretében azt célszerű bemutatni, hogy milyen információk alapján,<br />
hogyan alakítja ki a szervezet a küldetését, értékrendjét, hosszú- és rövidtávú céljait, hogyan<br />
vonja be a célok megvalósításába a dolgozókat, milyen rendszerességgel vizsgálja felül és<br />
aktualizálja a célokat, terveket.<br />
3. Dolgozók irányítása: Ez a kritérium az emberi erőforrás menedzseléséhez kapcsolódik, s azt kell<br />
kifejteni, hogy a szervezet hogyan tervezi és fejleszti az emberi erőforrásait, hogyan egyeznek<br />
meg a vezetők a célokban a dolgozókkal, hogyan vizsgálják felül folyamatosan a teljesítményt,<br />
hogyan ösztönzik, vonják be a dolgozókat a folyamatos fejlesztésbe.<br />
4. Erőforrások: A szervezetek e témakörben a pénzügyi erőforrások, az információk, a beszállítói<br />
kapcsolatok, az ingatlanok, a berendezések, eszközök és a technológia menedzselését<br />
mutatják be.<br />
5. Folyamatok: Ez az a kritérium, amely az ISO rendszerhez leginkább kapcsolódik. Ismernie kell<br />
a szervezetnek, hogy melyek a kulcsfolyamatai, azokat hogyan tartja kézben ill., fejleszti<br />
tovább, és hogyan vezeti be, ellenőrzi és értékeli a folyamatváltozásokat.<br />
6. Vevői elégedettség: A szervezet vevőinek véleménye, elégedettsége mutatókkal,<br />
mérőszámokkal kifejezve, több évre visszamenő tendencia bemutatásával történik.<br />
128