EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

erőforrások kritérium alatt pl. meg kell vizsgálni azt, hogy hogyan teljesít a szervezet a munkatársak
szakmai tudásának, felkészültségének és kompetenciáinak meghatározásában, továbbfejlesztésében,
szinten tartásában, vagy hogyan történik a munkatársak jutalmazása, teljesítményük elismerése,
bevonásuk, felhatalmazásuk és hogyan folytat e két fél párbeszédet egymással. Az EFQM alkritériumai
között találjuk a vevőkapcsolatok menedzselésének és javításának vizsgálatát, a vevők véleményének,
elégedettségének felmérésére használt módszerek elemzését és értékelését, a vevői elégedettségben
elért eredmények bemutatását is. A Folyamatok kritérium pedig pl. a folyamatok módszeres
tervezésének, menedzselésének vizsgálatát, azok innováció alapú továbbfejlesztésének értékelését is
tartalmazza (Kövesi és Topár, 2006). Az EFQM modellben kitüntetett szerepet kapnak a
partnerkapcsolatok is, amely abból a tapasztalatból táplálkozik, hogy mind a partnerek teljesítménye,
mind pedig a velük fenntartott kapcsolat alapvetően befolyásolhatja a szervezetek hatékony és
eredményes működését. Manapság már nem nagyon vitatható, hogy nem a kiváló egyéni teljesítmény
a meghatározó, hiszen ellátási láncok, sőt ellátási hálók versenye zajlik. A szervezetek az ellátási lánc
mindkét irányában függőségi viszonyban állnak, és így nem csak a beszállítókra, közvetítőkre
korlátozódik ez a függőség, hanem az ellátási láncban a szervezetet követő szereplőkre is (Wimmer,
2004). Mindezeken túl az eredmények kiválósági szintje összehasonlítható a belső célokkal, más
szervezetek eredményeivel, és bizonyítékul szolgálnak arra, hogy a jó eredmények a belső
erőfeszítések eredményei.
Az EFQM modell tehát az adott szervezet folyamatos, rendszeres és tervszerű továbbfejlesztését
segíti elő egy átfogó, a szervezet minden fontos pontját mérő önértékelési rendszer biztosításával a
vevői igények maximális kielégítése céljából. A modellben szereplő nyilak dinamikus fejlődést, tanulást
testesítenek meg, a felső nyilak azt mutatják, hogy a szervezet az eredményeit az adottságokon,
módszereken, alkalmazott megközelítéseken keresztül érik el. Az alsó nyíl pedig azt hivatott
szimbolizálni, hogy az eredmények rendszeres és szisztematikus elemzésével a szervezeten belül egy
állandó javítási, innovációs és tanulási képesség alakul ki, amelynek segítségével az alkalmazott
módszerek, megközelítések jobbítása válik lehetővé az érdekelt felek elégedettsége terén elért
eredmények alapján. Ez a nyílrendszer és annak jelentése a folyamatos fejlődés alapelvének
érvényesülését testesíti meg. (Tóth, 2008)
A modell elemei és azok tartalma a következő:
7.6. ábra: Az EFQM modell (Forrás: Szövetség a Kiválóságért, www.kivalosag.hu)
Európában a legeredményesebb országok rangsorában Spanyolország, Anglia és Németország után a 4. helyezést érte el. Nyolc
év alatt 13 helyezést szerzett meg (döntő, díj, trófea)
Mindezen hazai és európai sikerek azt bizonyítják, hogy a 80-as évek végén Shiba professzorral megkezdett TQM út sikeres volt
a szervezetek számára, s a folyamatosan meghirdetett és továbbfejlesztett díjak (IIASA-Shiba Díj, Nemzeti Minőség Díj,
Közoktatási Minőség Díj) megfelelően megalapozták a magyar szervezetek európai sikereit. (Tóth Zs. et al. (2009))
127