EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

Vevők:
K+F:
A szerződések száma
Lemondási arány
Értékesítési helyek száma
Az új kibocsátásokból származó fedezet
A nettó fedezet növekedése
A megcélzott alkalmazottak aránya
A Skandia egyértelműen előfutárnak számít azzal, hogy önként közli az üzleti egységek céljait és
mutatóit a pénzügyi szféra szereplőivel. A Skandia elemzése nem csupán pénzügyi előrejelzésekre
épül, hanem a termékek, a technológia, a vevők, és az alkalmazotti képességek megítélését is
tartalmazza.
7.3.2. EFQM (Az Üzleti Kiválóság) modellje
A hagyományos teljesítménymérési keretrendszereket átvizsgálva szembetűnő, hogy azok
meglehetősen kevés figyelmet szentelnek a tudás felmérésének. A 20. század végén olyan új
menedzsment eszközök láttak napvilágot, amelyek a szervezeti folyamatok belső hatékonyságát, a
vevőkapcsolatokat, és az innovációs folyamat menedzselési képességét, mint új szempontokat
integrálták a szervezeti teljesítménymérés fogalmába. A következő fejezetben tárgyalt Balanced
Scorecard 10 , vagy a már megismert Teljesítményprizma mellett az önértékelési modellek is jelentősen
hozzájárultak a teljesítménymérési szemléletmód változásához, mivel olyan integrált modellekről van
szó, amelyek a nem tárgyiasult vagyonelemek értékelését külön nézőpontként kezelik, és így az üzleti
teljesítmény menedzselésének fontos szempontjává válnak. (Tóth, 2008)
Átfogóan megállapítható, hogy terjed az önértékelés alkalmazása, Magyarországon ma már több
mint 300 szervezet használja, és több százra tehető a nemzeti és regionális minőség díjakra pályázatot
benyújtó magyar vállalatok száma, így az önértékelési modellek alkalmazását, különösen az EFQM
modellre épülő önértékelés alkalmazását illetően hazánkban egyre növekvő vállalati tapasztalat a
jellemző. (Mikó, 2006)
A szervezeti teljesítmény önértékelési módszertana hazánkban az EFQM Üzleti Kiválóság modellre
épül. 11 Az EFQM modell valamennyi kritériuma foglalkozik az intellektuális tőkeelemekkel: az emberi
10 Az EFQM és a Balanced Scorecard alapvetően támogatja egymást: a stratégiaalkotás megalapozására az önértékelés
szolgálhat, a BSC pedig a stratégialebontás eszköze lehet.
11 A kiválósági vagy minőség díj alapú modellek egy évtized alatt meghódították a világot, és ugyan különböző modellekről van
szó, eltérhet a pályázat kiírás, a vizsgált kritériumok száma, és pontértéke, de a cél közös valamennyi minőség díj modellben: a
legjobbnak tartott gyakorlat megtalálása és példaként állítása. A minőségi díjak olyan széles körben használható önértékelési
keretrendszerre épülnek, amelyek lehetővé teszik, hogy a vállalatok alaposabban szemügyre vegyék menedzsment
gyakorlataikat, üzleti eredményeiket, és standard kritériumaik a benchmarking lehetőségét is megadják. Európában az EFQM
(European Foundation for Quality Management) értékelési módszere terjedt el, ezt a módszert alkalmazzák az európai, nemzeti
és regionális minőség díjak odaítélésénél is.
1989. októberében jött létre a European Foundation for Quality Management nevű szervezet, amelynek stratégiai céljai között a
legnagyobb prioritással az Európai Minőség Díj életre hívása szerepelt az amerikai Malcolm Baldrige Díj mintájára. Az Európai
Minőség Díjat tulajdonképpen a TQM európai „kifutópályájának” tekintették, és a Díj alapjául szolgáló EFQM modell véglegesnek
tekintett, többszöri konszenzus után kialakított kritériumrendszerét 1991 végén hozták nyilvánosságra, majd 1992-ben adták át
az első díjakat.
Az egykori Európai Minőségi Díj megnevezése mára Európai Kiválósági Díjra változott. A Díj alapításának célja, hogy elismerje
azokat az európai szervezeteket, amelyek magas szinten és folyamatosan elkötelezettek a TQM és a kiválóság iránt.
Magyarországon a Nemzeti Minőségi Díj megalapítását hosszú előkészület előzte meg, de 1996. óta minden évben a teljes körű
minőségirányítás terén legjobb eredményeket felmutató vállalkozásoknak adnak át. A magyar díj az európai modellt követi a
kezdetek óta.
A magyar sikerek szempontjából nagy előny volt, hogy a magyar követelmények megegyeztek az európaival, így a magyar
nyertes szervezetek a következő évtől versenyezhettek az európai mezőnyben is. A 2007. évi felmérés alapján Magyarország
126