07.06.2013 Views

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

kijelölhetik. Azonosítható akár a következő küldetés is, ahogy a szervezet a víziója megvalósítására<br />

törekszik. Ezek a jövőbeli lehetőségek, az értékelési módszertan benchmarking megközelítésével<br />

társítva a szervezeti tanulás hajóerejét eredményezik a szervezet minden szintjén.<br />

Ahogy már említettük, a hoshin tervezési folyamat ciklikus, követve a PDCA fejlesztési kört.<br />

Valójában az idei év terveinek értékelése a jövő évi tervek információforrása. Ez egy „tanulási” lépés a<br />

folyamatban, és a ciklus közepén kezdődik. Az év terveit a következő formátumban kell értékelni:<br />

Minden célkitűzés rendelkezik egy hoshin értékelő táblázattal, melyen minden támogató<br />

stratégia is szerepel. Minden egyes stratégiára esetén a PDCA ciklus segítségével értékelhető<br />

a fejlődés az év elején felállított célokhoz képest (tervezz, P). Továbbá feljegyzendők az<br />

aktuális eredmények (csináld, D). Fel kell jegyezni minden eltérést az eredmények és a<br />

tervek között (ellenőrizd, C), valamint megállapítani mindezek hatását a következő év<br />

terveire (cselekedj, A). Végig kell haladni az értékeléssel minden célkitűzésen, akár sikeres,<br />

akár sikertelen volt, vagy ha nem is került sor a megvalósítására.<br />

Minden célkitűzés esetében, amelyek sikeresen teljesültek, végre kell hajtani egy elemzést<br />

annak megállapítására, hogy mi ment jól, és hogy a támogató stratégiák és teljesítménymérőszámok<br />

tényleg megfelelőek voltak-e. Emellett fel kell jegyezni minden rendkívüli<br />

eredményt, és hogy azok hogyan keletkeztek. Ez a lépés kritikus annak érdekében, hogy a<br />

„várakozásokon felüli” teljesítmény mögötti tudás felszínre kerüljön és eljusson mindenhova a<br />

szervezeten belül.<br />

Minden nem megvalósított cél esetén meg kell határozni az eltérések okát. Az elemzés<br />

tipikusan a célkitűzéshez társított stratégiák részletes adatait tartalmazza. A stratégiák<br />

tulajdonosainak is meg kell találniuk azokat a dolgokat, amiket a csapatuk másként csinált<br />

volna az idei és a jövő évi jobb eredmények érdekében. Ez az állandó jövőbe és múltba<br />

tekintés kulcsfontosságú a szervezeti tanulás fejlesztéséhez, továbbá rendkívül sokat segíthet<br />

a szervezetnek a jövőbeli lehetőségek felismerésében is.<br />

Az éves értékelések általában minden részlegen ugyanakkor kezdődnek el, és azok a<br />

folyamatgazdák vezetik le, akik részt vettek az előző évi tervezésben. Mindez a legalsó<br />

szervezeti szinten kezdődik a tervezési folyamatgazdával. Ahogy az értékelés befejeződik, az<br />

információ egy szervezeti szinttel feljebb kerül (menedzsment szintek). Minden menedzsment<br />

szint ezután az alatta lévő szintek értékelési táblázatait használja a saját értékeléséhez. A<br />

különböző részlegek és szintek közötti párbeszéd kiemelkedően fontos és eredményeképpen<br />

konszenzus kell, hogy kialakuljon az értékelési tábla eredményeit illetően.<br />

Az előző év eredményei mellett, az értékelő tábla ráirányíthatja a figyelmet a következő év<br />

fontos teendőire is. Az értékelő tábla ugyanis a szervezetben felfelé mozog, megfelelő<br />

eszköze így a problémák vezetőség elé tárásának. Mikor elérik a felső menedzsmentet, a<br />

hoshin értékelő táblák rávilágítanak, melyek azok a területek, ahol a szervezet jelentősen<br />

fejlődött és elérte a kívánt célt, valamint ahol változtatás vagy nagyobb odafigyelés<br />

szükséges.<br />

Végső soron a legfelsőbb menedzsment meghatározhatja azokat az előző évi kritikus üzleti<br />

kihívásokat és célokat (melyeket a kihívások legyőzésére állítottak fel), amelyek a következő évre is<br />

érvényesek. Ez az legmegfelelőbb idő annak megállapítására is, hogy a szervezetünk valóban nyújtja-e<br />

ügyfeleinek a küldetésében meghatározott értékeket. és a szervezet víziója még mindig helytálló-e az<br />

aktuális üzleti környezetben?<br />

7.3. Teljesítménymodellek<br />

Az alábbi teljesítménymodellek alapját a Teljesítmény Prizma meglátásai, megállapításai adják.<br />

Jelen jegyzetben a legfontosabbnak ítélt három modell kerül bemutatásra, de az amerikai<br />

teljesítménymenedzsmenttel foglalkozó irodalom ennél sokkal részletesebb módszertannal szolgál 9 .<br />

Míg az első két modell (a Skandia Navigator és az EFQM modell) egyszerűbb, átláthatóbb módszert<br />

mutat be, a Balanced Scorecard ennél jóval bonyolultabb, komplexebb teljesítménymenedzsment<br />

eszköz. Fontos meglátni, hogy ezek már nem elméleti filozófiák, hanem konkrét gyakorlati fogódzót<br />

9 A témában való elmerüléshez jó kiindulópontot ad a www.valuebasedmanagement.net internetes oldal<br />

124

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!