EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
attól függően, hogy a szervezet milyen alapstratégiát követ, milyen a szervezet struktúrája és<br />
kultúrája, melyik szervezeti egységről van szó stb.<br />
7.1.1. A működési környezet változása<br />
A teljesítmény mérésekor lényeges felismerés, hogy az információs korszak szervezeteinek<br />
működésük során számos új, megváltozott környezeti adottságot kell(ett) elfogadniuk:<br />
Funkciókat keresztező folyamatok: Az ipari korszak vállalatai a funkcionális képességeken<br />
alapuló specializációval tettek szert versenyelőnyre a termelés, a beszerzés, a marketing és a<br />
technológia területén. Ez a specializáció komoly hasznot hozott, de idővel a funkcionális<br />
specializáció maximalizálása hatékonysági problémákhoz, az egyes szervezeti egységek<br />
között a felelősségi viszonyok tisztázatlanságához és lassú reagáláshoz vezetett. Az<br />
információs korszak szervezeteinek működése olyan integrált üzleti folyamatok köré épül,<br />
amelyek áttörik a hagyományos funkciók közötti falakat. Ezek a vállalatok kombinálják a<br />
specializációnak a funkcionális szakértelemből származó előnyeit az integrált üzleti<br />
folyamatok gyorsaságával, hatékonyságával és minőségével.<br />
Kapcsolat a vevőkkel és a szállítókkal: Az ipari korszak vállalatai kellő távolságtartással<br />
kezelték a vevői ill. szállítói kapcsolataikat a tranzakciók során. Az információs technológia<br />
napjaink szervezeteit képessé teszik arra, hogy integrálják a beszerzést, az előállítást és az<br />
elosztást, s mindezt úgy, hogy a vállalat működését alapvetően a vevői megrendelések<br />
mozgatják, s nem a termelési tervek hajtják előre a termékeket és a szolgáltatásokat az<br />
értéklánc mentén. Ez lehetővé teszi az értéklánc mentén elhelyezkedő szervezeti egységek<br />
teljesítményének nagymértékű javulását a költséghatékonyság, a minőség és a reagálási idő<br />
tekintetében.<br />
A vevők szegmentálása: Az ipari korszak vállalatai jól boldogultak azzal, hogy alacsony<br />
költségű standardizált termékeket és szolgáltatásokat kínáltak (pl. Ford). De azt követően,<br />
hogy a fogyasztók kielégítik alapvető szükségleteiket, igényeikre testre szabott megoldásokat<br />
szeretnének kapni. Az információs korszak vállalatainak meg kell tanulniuk egyedi, a<br />
fogyasztók egyéni igényeinek megfelelő termékeket és szolgáltatásokat nyújtani változatos<br />
fogyasztói szegmenseik számára. S minderre a szokásos széles választékkal és az alacsony<br />
termelési mennyiséggel járó felár elkerülésével kell képesnek lenniük.<br />
Globalizálódás: Az országhatárok többé nem emelnek akadályt a hatékonyabb és<br />
rugalmasabb külföldi vállalatok elé. Az információs korszak vállalatai a világ legjobbjaival<br />
versenyeznek. Az új termékek és szolgáltatások kifejlesztéséhez szükséges nagy beruházások<br />
következtében a vállalatoknak gyakran világméretű piacra van szükségük a megfelelő<br />
megtérülés eléréséhez. Az információs korszak vállalatainak egyesíteniük kell a globális<br />
működés nyújtotta hatékonysági és versenyelőnyöket a helyi fogyasztói igényekre való<br />
érzékenységgel.<br />
Innováció: A termékéletciklusok egyre rövidülnek. A termékéletgörbe egy szakaszában elért<br />
versenyelőny nem garantálja a vezető pozíciót a technológia következő fejlettségi szintjén. A<br />
gyors technológiai innovációval jellemezhető iparágakban versenyző vállalatoknak kiváló<br />
teljesítményt kell nyújtaniuk a fogyasztók jövőbeli igényeinek előrejelzése és a radikálisan új<br />
termékek és szolgáltatások kifejlesztése terén, valamint képesnek kell lenniük az új gyártási<br />
technológiák gyors alkalmazására a termelési és szolgáltatási folyamatokban. A folyamatok<br />
és termékek állandó fejlesztése még a viszonylag hosszú termékéletciklussal rendelkező<br />
iparágakban is kritikus a vállalati siker szempontjából.<br />
Szellemi erőforrás: Az ipari korszak vállalatai élesen megkülönböztették egymástól az<br />
alkalmazottak két csoportját: az értelmiségi elit - menedzserek és mérnökök – háttérbe<br />
szorultak a második csoporttal szemben, akik a termékek tényleges előállítását, ill. a<br />
szolgáltatások nyújtását végezték. Ez a közvetlen munkaerő jelentette az ipari korszak<br />
vállalatai számára a legfontosabb termelési tényezőt, de a vállalatok csupán az alkalmazottak<br />
fizikai erejét hasznosították, szellemi képességeiket nem. Napjainkra azonban növekedett a<br />
szellemi munkát végzők aránya, ill. minden egyes alkalmazottnak hozzá kell járulnia a<br />
vállalati sikerhez tudásával, és a rendelkezésre álló információval. Az információs korszak<br />
117
Change language