EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
EMBERI ERŐFORRÁS MENEDZSMENT - Munka
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
1. A HUMÁN <strong>ERŐFORRÁS</strong> <strong>MENEDZSMENT</strong> SZEREPE A SZERVEZETEKBEN<br />
1.1. A humán tőke felértékelődése<br />
Az elmúlt évtizedben a technológiai és társadalmi fejlődés következtében jelentősen felértékelődött<br />
az emberi erőforrás szerepe a gazdaságban. A gazdasági szerkezet nagymértékű átalakuláson esett<br />
át, amelynek eredményét „új gazdaságnak”, vagy tudásalapú gazdaságnak nevezzük. Az ipari korszak<br />
akkor alakult ki, amikor az országok fejlődésében a mezőgazdaság részaránya összezsugorodott, ma<br />
azt a korszakot éljük meg, amelyben az ipar szerepe is egyre kisebb, és vezető szerepét átadja a<br />
szolgáltatásoknak. (Ez az átbillenés az USA-ban 1995-ben, Magyarországon 1998-ban következett be.)<br />
A szolgáltatásokban pedig a versenyképesség és a vállalati érték alakulásában jelentősebb szerepe<br />
van a szellemi tőkének, mint a fizikai vagy pénzügyi tőkének. A szervezetek sikereinek alapja,<br />
meghatározó tényezője a szervezet intellektuális tőkéjének hatékony felhasználása és fejlesztése. A<br />
világ vezető cégeinek adatait elemezve azt tapasztaljuk, hogy a cégek eszközértéke és piaci értéke<br />
között jelentős különbség van, nagyon leegyszerűsítve ezt a különbséget nevezzük intellektuális (vagy<br />
szellemi) tőkének (ezt a felfogást képviseli a szellemi tőkével foglalkozó kutatók többsége, pl. Sveiby 1<br />
is). A nemzetgazdasági szinten folytatott közgazdasági elemzések bizonyították, hogy azok az<br />
országok mutatnak kiemelkedő fejlődést, amelyek másoknál jelentősebb mértékben beruháznak a<br />
szellemi tőke fejlesztésébe.<br />
Már John Kenneth Galbraith is foglalkozott az intellektuális tőke jelentőségével és tartalmával: az<br />
intellektuális tőkét, mint a szellemi tevékenységek eredményét és az emberek tudásának és<br />
képességeinek összegét definiálta. Az intellektuális vagy szellemi tőke különböző részelemekből<br />
tevődik össze, melyek nagysága és a szervezet sikerességére gyakorolt hatása esetenként különbözik.<br />
A legáltalánosabban elfogadott strukturálási elvet felhasználva az alábbi ábra szemlélteti a vállalkozás<br />
tőkeszerkezetét.t<br />
Az intellektuális tőke összetevői:<br />
Vállalkozás tőkéje<br />
Pénzügyi tőke Intellektuális tőke<br />
Kapcsolati tőke Szervezeti tőke<br />
Humán tőke<br />
1.1. ábra: Tőkeszerkezet<br />
A kapcsolati tőke (vagy külső struktúrák) a vevőkkel, ügyfelekkel ill. egyéb külső partnerekkel<br />
(pl. beszállítókkal) kialakított kapcsolatokat tartalmazza. A kapcsolati tőke a szervezet sajátja, és bár a<br />
szervezet tagjai hozzák létre, de ezek hosszú időn keresztül fennmaradnak és személyfüggetlenné<br />
válnak. A kapcsolati tőke néhány jellemző eleme:<br />
A cég vagy intézmény hírneve (menedzsereinek, alapítóinak, munkatársainak,<br />
termékeinek, szolgáltatásainak köszönhetően),<br />
A cég vevőkapcsolatai, ügyfélköre, akire tevékenységét, jövőbeli terveit építi,<br />
1 Karl Erik Sveiby: Szervezetek új gazdagsága: a menedzselt tudás. KJK-Kerszöv Jogi és Üzleti Kiadó Kft., Budapest, 2001.<br />
10