Természetes hatóanyagok jelentőségének vizsgálata máj- és ...

Természetes hatóanyagok jelentőségének vizsgálata máj- és ... Természetes hatóanyagok jelentőségének vizsgálata máj- és ...

04.06.2013 Views

18. táblázat: Párhuzamos diozmin-heszperidin-kezelés vérképre gyakorolt hatása étrendi eredetű zsírmájban (átlag ± SD) A-csoport B-csoport C-csoport D-csoport WBC (x10 3 /μl) 1,5 ± 0,32 1,53 ± 0,39 1,04 ± 0,24 1,13 ± 0,28 RBC (x10 6 /μl) 7,52 ± 0,38 8,14 ± 0,57 8,13 ± 0,60 7,91 ± 0,85 HCT (%) 45,41 ± 2,43 48,35 ± 2,84 48,15 ± 2,81 46,45 ± 4,06 HGB (g/dl) 15,8 ± 0,97 16,33 ± 0,66 14,79 ± 0,58 14,13 ± 0,57 MCV (fl) 60,38 ± 1,69 59,42 ± 2,02 59,50 ± 1,60 58,5 ± 1,68 n = 60 5.3.2.2. Párhuzamos diozmin-heszperidin-kezelés hatása a szöveti antioxidáns státuszra étrendi eredetű zsírmájban Korábban bizonyítást nyert, hogy kísérletes zsírmájban a szabadgyökös reakciók jelentős szerephez jutnak (13, 77). Arra vonatkozóan is vannak tapasztalataink, hogy a növényi eredetű antioxidáns vegyületek késleltetni tudják a betegség progresszióját, sőt egyes esetekben regresszió érhető el alkalmazásukkal (13, 15, 68, 86). Tirkey és munkatársai 100 és 200 mg/kg per os adagolt heszperidin előkezelés protektív hatását vizsgálták szén-tetraklorid indukálta máj- és vesekárosodásban. A heszperidin csak 200 mg/kg dózisban volt képes a szén-tetraklorid okozta elváltozásokat kivédeni. Protektív hatását antioxidáns karakterével hozták összefüggésbe (212). Egy másik tanulmány a diozmin és metabolitjának, a diozmetinnek hatását tanulmányozta erythromycin okozta sejtmembrán károsodásban és tert-butilhidroperoxid indukálta oxidatív stresszben. A vizsgálat alapján csak a diozmetin védte ki a két toxikus ágens hatását a lipidperoxidáció gátlásán és a glutation tartalom növelésén keresztül (225). Lahouel és munkacsoportja szintén arról számolt be, hogy a 14 napon keresztül orálisan adagolt diozmin és kvercetin (60mg/kg/nap) redukálta a ciklofoszfamid, a vinblastin és a paracetamol által előidézett májkárosodást (122). A kísérlet befejezése napján mért testtömeg, májtömeg és a kettő arányát mutatja be a 19. táblázat. Látható, hogy sem a 9 napos diozmin-heszperidin-kezelés, sem a zsírdús táp nem okozott változást a testtömegben. A májtömeg vizsgálatakor azonban jelentős növekedést figyeltünk meg a C-csoportban, melyet kis mértékben még tovább növelt a gyógyszer. A májtömeg/testtömeg arány a beteg állatokban májhipertrófiát jelzett, mely állapoton a diozmin-heszperidin-kezelés nem javított. 85

19. táblázat: Párhuzamos diozmin-heszperidin-kezelés hatása testtömeg, májtömeg, és a májtömeg/testtömeg arányra étrendi eredetű zsírmáj (átlag ± SD) Testtömeg (g) Májtömeg (g) 86 Májtömeg/testtömeg (g/g) A-csoport 281,2 ± 18,05 11,78 ± 1,42 0,042 ± 0,006 B-csoport 269,4 ± 17,13 11,18 ± 0,89 0,042 ± 0,004 C-csoport 276,9 ± 22,72 14,53 ± 1,49* 0,053 ± 0,007* D-csoport 282,6 ± 30,93 15,87 ± 2,55 0,057 ± 0,013 n = 60; * szign. vs A-csoport, p < 0,05 A máj oxidációs állapotáról kapunk információt, amikor a lipidperoxidációs láncreakció iniciálásakor képződő konjugáltdién-tartalmat és a terminációt jellemző malondialdehid-koncentrációt vizsgáljuk. A zsírdús diétán tartott állatok májhomogenizátumában mind a konjugáltdién-tartalom, mind a malondialdehidkoncentráció szignifikáns emelkedését tapasztaltuk (20. táblázat), melyet az előbbi esetben a gyógyszeres kezelés nem befolyásolt, míg az utóbbi paramétert szignifikánsan csökkentette a citrus flavonoidok keveréke. 20. táblázat: Párhuzamos diozmin-heszperidin-kezelés hatása máj konjugáltdién- és malondialdehid-tartalmára étrendi eredetű zsírmájban (átlag ± SD) A-csoport B-csoport C-csoport D-csoport Konjugáltdién-tartalom (absz232) 0,27 ± 0,019 0,24 ± 0,009 2,60 ± 0,16* 2,78 ± 0,14 Malondialdehid-tartalom (mg/g fehérje) 0,03 ± 0,03 0,04 ± 0,06 4,03 ± 1,07* 2,53 ± 0,98 # n = 60; * szign. vs A-csoport; # szign. vs C-csoport, p < 0,05 Az experimentálisan létrehozott zsírmájban a redukálóképesség, a H-donor aktivitás és a szabad SH-csoport koncentráció csökkent az egészséges májhoz viszonyítva, a két utóbbi esetben a változás szignifikáns volt. A plazmában ugyanezen paraméterek markáns emelkedését tapasztaltuk a kontrollcsoporthoz képest. Ezeket az eltéréseket a diozmin-heszperidin-kezelés mind a májban, mind a plazmában a kontrollértékhez közelítette (22., 23. és 24. ábra). Eredményeink megerősítik, hogy a különböző szövetekben eltérő a szabadgyökös folyamatok intenzitása, a szövetek antioxidáns védelme, mely a szervezetben betöltött funkciójuknak megfelelően alakul ki.

18. táblázat: Párhuzamos diozmin-heszperidin-kezel<strong>és</strong> vérképre gyakorolt hatása<br />

étrendi eredetű zsír<strong>máj</strong>ban (átlag ± SD)<br />

A-csoport B-csoport C-csoport D-csoport<br />

WBC (x10 3 /μl) 1,5 ± 0,32 1,53 ± 0,39 1,04 ± 0,24 1,13 ± 0,28<br />

RBC (x10 6 /μl) 7,52 ± 0,38 8,14 ± 0,57 8,13 ± 0,60 7,91 ± 0,85<br />

HCT (%) 45,41 ± 2,43 48,35 ± 2,84 48,15 ± 2,81 46,45 ± 4,06<br />

HGB (g/dl) 15,8 ± 0,97 16,33 ± 0,66 14,79 ± 0,58 14,13 ± 0,57<br />

MCV (fl) 60,38 ± 1,69 59,42 ± 2,02 59,50 ± 1,60 58,5 ± 1,68<br />

n = 60<br />

5.3.2.2. Párhuzamos diozmin-heszperidin-kezel<strong>és</strong> hatása a szöveti antioxidáns<br />

státuszra étrendi eredetű zsír<strong>máj</strong>ban<br />

Korábban bizonyítást nyert, hogy kísérletes zsír<strong>máj</strong>ban a szabadgyökös reakciók<br />

jelentős szerephez jutnak (13, 77). Arra vonatkozóan is vannak tapasztalataink, hogy a<br />

növényi eredetű antioxidáns vegyületek k<strong>és</strong>leltetni tudják a betegség progresszióját, sőt<br />

egyes esetekben regresszió érhető el alkalmazásukkal (13, 15, 68, 86). Tirkey <strong>és</strong><br />

munkatársai 100 <strong>és</strong> 200 mg/kg per os adagolt heszperidin előkezel<strong>és</strong> protektív hatását<br />

vizsgálták szén-tetraklorid indukálta <strong>máj</strong>- <strong>és</strong> vesekárosodásban. A heszperidin csak 200<br />

mg/kg dózisban volt képes a szén-tetraklorid okozta elváltozásokat kivédeni. Protektív<br />

hatását antioxidáns karakterével hozták összefügg<strong>és</strong>be (212). Egy másik tanulmány a<br />

diozmin <strong>és</strong> metabolitjának, a diozmetinnek hatását tanulmányozta erythromycin okozta<br />

sejtmembrán károsodásban <strong>és</strong> tert-butilhidroperoxid indukálta oxidatív stresszben. A<br />

vizsgálat alapján csak a diozmetin védte ki a két toxikus ágens hatását a<br />

lipidperoxidáció gátlásán <strong>és</strong> a glutation tartalom növel<strong>és</strong>én keresztül (225). Lahouel <strong>és</strong><br />

munkacsoportja szintén arról számolt be, hogy a 14 napon keresztül orálisan adagolt<br />

diozmin <strong>és</strong> kvercetin (60mg/kg/nap) redukálta a ciklofoszfamid, a vinblastin <strong>és</strong> a<br />

paracetamol által előidézett <strong>máj</strong>károsodást (122).<br />

A kísérlet befejez<strong>és</strong>e napján mért testtömeg, <strong>máj</strong>tömeg <strong>és</strong> a kettő arányát mutatja<br />

be a 19. táblázat. Látható, hogy sem a 9 napos diozmin-heszperidin-kezel<strong>és</strong>, sem a<br />

zsírdús táp nem okozott változást a testtömegben. A <strong>máj</strong>tömeg <strong>vizsgálata</strong>kor azonban<br />

jelentős növeked<strong>és</strong>t figyeltünk meg a C-csoportban, melyet kis mértékben még tovább<br />

növelt a gyógyszer. A <strong>máj</strong>tömeg/testtömeg arány a beteg állatokban <strong>máj</strong>hipertrófiát<br />

jelzett, mely állapoton a diozmin-heszperidin-kezel<strong>és</strong> nem javított.<br />

85

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!