Természetes hatóanyagok jelentőségének vizsgálata máj- és ...

Természetes hatóanyagok jelentőségének vizsgálata máj- és ... Természetes hatóanyagok jelentőségének vizsgálata máj- és ...

04.06.2013 Views

gyűjtötték ki (195). A kínai eredetű növényi gyógyszerek leggyakrabban jelentett mellékhatása hányinger és hányás volt, ezekben az esetekben nem zárták ki, hogy a hatóanyagok kellemetlen íze váltotta ki ezt a hatást. Egy esetben volt bizonyítható a sisakvirág (Aconitum spp.) okozta mérgezés. Májkárosodások 21 esetben bőrbetegségre bevett kínai eredetű növényi gyógyszerek alkalmazását követően léptek fel, ebből 14 esetben volt bizonyítható az ok-okozati összefüggés (206). A kínai eredetű növényi készítményekkel kapcsolatos esetek kivizsgálását megnehezíti a receptúrák egyéni volta (ha ismert egyáltalán), a felhasznált növények száma (20-30 is lehet) és a felhasznált növényi nyersanyagok meghatározásának nehézségei. A receptúrák komplexitása megnehezíti az esetleges egészségkárosító hatások előrejelzését. A gyűjtés ideje és helye, valamint a tárolás és feldolgozás is különbözhet ugyanazon növényfaj használata esetén, és mindezek következtében egyazon termék különböző évjáratai is különbözhetnek egymástól. A fentiek alapján célszerűnek tartják az adott termék tételenkénti bevizsgálását. A tanulmány írói fontosnak tartják továbbá, a kínai növényi gyógyszerek esetében is, az alkotórészek eredetigazolását, valamint, hogy egy-egy növényfaj szabványos farmakognosztikai módszerekkel (morfológia, anatómia, kémiai és molekuláris profil megállapítása) meghatározható legyen. Ez a rendelkezés a kínai növények Kínán kívüli minőségbiztosításának alapját jelentené (195). A fitoterápiás szerek esetében a csomagolás felirata nem minden esetben egyezik meg a valódi tartalommal, ezért nem várt hatás jelentkezésekor a feltételezett növényeknek tulajdonított kölcsönhatásokért a valóságban egy tévesen azonosított másik növényfaj, szintetikus hatóanyagok vagy nehézfémek lehetnek felelősek (28, 36). A Kínából származó növényi készítmények egy részénél, ugyancsak problémát jelent a szintetikus gyógyszerek hozzáadása (76). Leggyakrabban koffeint, paracetamolt, indometacint, hidroklorotiazidot és prednizolont azonosítottak. A nehézfémeken kívül egyéb toxikus összetevők is fellelhetők egyes termékekben, ilyenek például a herbicidek, peszticidek, mikroorganizmusok, mikotoxinok, toxikus növényi alkotórészek, rovarok vagy egyéb meg nem nevezett komponensek (63). 34

3.4. Eltérő etiológiájú májbetegségek 3.4.1. Nem alkoholeredetű zsírmájbetegség A nem alkoholeredetű zsírmájbetegség (non-alcoholic fatty liver disease: NAFLD) egyre gyakrabban előforduló jóindulatú elváltozás, mely azonban végleges májbetegséghez vezethet. A máj zsíros infiltrációja a trigliceridek akkumulációját foglalja magában. A zsírfelszaporodás leggyakoribb okai az elhízás, a malnutricio, az intestinalis malabszorpció, a metabolikus és endokrin eredetű betegségek, mint pl. cukorbetegség, hiperlipidémia. A hepatotoxikus gyógyszerek és vegyszerek és az átmeneti fémion-akkumuláció következménye is zsírmájhoz vezethet (67). A NAFLDben szenvedő betegek 30-100 %-a elhízott, a 2-es típusú cukorbetegség 10-75 %-os gyakorisággal fordul elő, míg a hiperlipidémia gyakorisága 20-92 % között változott. A betegség pontos prevalenciája nehezen állapítható meg, az átlagos népességben 10-24 %-ra becsülik, de ez a szám az elhízottak körében 57-74 %-ra emelkedhet. Szomorú tény, hogy növekszik a gyermekkorban felfedezett betegek száma (47). A betegség kockázata szempontjából az elhízás mértéke mellett meghatározónak tartják a felesleges zsírszövet elhelyezkedését is. A centrális elhízást fontos faktornak vélik a NAFLD kialakulásában, mert az intraabdominalis (visceralis) zsírraktárak zsírsejtjeinek nagyobb a lipolítikus aktivitása, ami miatt nagyobb a máj és a periféria számára felszabaduló szabad zsírsav mennyisége (197). A zsírmáj jelentőségét az adja, hogy gyakran irreverzibilis májkárosodásba alakul át, miközben a reverzibilis szakaszban a betegség diagnózisa nehezen állítható fel, mivel a betegek többnyire panaszmentesek és így orvoshoz sem fordulnak. A betegségre gyakran a véletlennek köszönhetően derül fény (pl. véradáskor, vagy valamilyen panasszal orvoshoz forduló beteg általános kivizsgálásakor) (47). A NAFLD pontos patogenezise még tisztázatlan. A zsír felszaporodása a parenchymalis zsírsejtekben létrejöhet (i) csökkent zsírsavoxidáció, (ii) fokozott mitokondriális zsírsavszintézis, (iii) valamint az apolipoproteinek vagy a trigliceridek szintézis/szekréció zavarának következtében (47, 67). Nem találtak még magyarázatot arra, hogy míg egyes betegekben egyszerű steatosis alakul ki, más esetekben progrediáló steatohepatitis (non-alcoholic steatohepatitis: NASH) lép fel; ezért a betegség patomechanizmusában genetikai problémát is feltételeznek. Jelentős szerepet játszik a NAFLD/NASH kialakulásában az oxidatív stressz és a lipidperoxidáció (13, 35

gyűjtötték ki (195). A kínai eredetű növényi gyógyszerek leggyakrabban jelentett<br />

mellékhatása hányinger <strong>és</strong> hányás volt, ezekben az esetekben nem zárták ki, hogy a<br />

<strong>hatóanyagok</strong> kellemetlen íze váltotta ki ezt a hatást. Egy esetben volt bizonyítható a<br />

sisakvirág (Aconitum spp.) okozta mérgez<strong>és</strong>. Májkárosodások 21 esetben bőrbetegségre<br />

bevett kínai eredetű növényi gyógyszerek alkalmazását követően léptek fel, ebből 14<br />

esetben volt bizonyítható az ok-okozati összefügg<strong>és</strong> (206). A kínai eredetű növényi<br />

k<strong>és</strong>zítményekkel kapcsolatos esetek kivizsgálását megnehezíti a receptúrák egyéni volta<br />

(ha ismert egyáltalán), a felhasznált növények száma (20-30 is lehet) <strong>és</strong> a felhasznált<br />

növényi nyersanyagok meghatározásának nehézségei. A receptúrák komplexitása<br />

megnehezíti az esetleges eg<strong>és</strong>zségkárosító hatások előrejelz<strong>és</strong>ét. A gyűjt<strong>és</strong> ideje <strong>és</strong><br />

helye, valamint a tárolás <strong>és</strong> feldolgozás is különbözhet ugyanazon növényfaj használata<br />

esetén, <strong>és</strong> mindezek következtében egyazon termék különböző évjáratai is<br />

különbözhetnek egymástól. A fentiek alapján célszerűnek tartják az adott termék<br />

tételenkénti bevizsgálását. A tanulmány írói fontosnak tartják továbbá, a kínai növényi<br />

gyógyszerek esetében is, az alkotór<strong>és</strong>zek eredetigazolását, valamint, hogy egy-egy<br />

növényfaj szabványos farmakognosztikai módszerekkel (morfológia, anatómia, kémiai<br />

<strong>és</strong> molekuláris profil megállapítása) meghatározható legyen. Ez a rendelkez<strong>és</strong> a kínai<br />

növények Kínán kívüli minőségbiztosításának alapját jelentené (195).<br />

A fitoterápiás szerek esetében a csomagolás felirata nem minden esetben egyezik<br />

meg a valódi tartalommal, ezért nem várt hatás jelentkez<strong>és</strong>ekor a feltételezett<br />

növényeknek tulajdonított kölcsönhatásokért a valóságban egy tévesen azonosított<br />

másik növényfaj, szintetikus <strong>hatóanyagok</strong> vagy nehézfémek lehetnek felelősek (28, 36).<br />

A Kínából származó növényi k<strong>és</strong>zítmények egy r<strong>és</strong>zénél, ugyancsak problémát jelent a<br />

szintetikus gyógyszerek hozzáadása (76). Leggyakrabban koffeint, paracetamolt,<br />

indometacint, hidroklorotiazidot <strong>és</strong> prednizolont azonosítottak. A nehézfémeken kívül<br />

egyéb toxikus összetevők is fellelhetők egyes termékekben, ilyenek például a<br />

herbicidek, peszticidek, mikroorganizmusok, mikotoxinok, toxikus növényi<br />

alkotór<strong>és</strong>zek, rovarok vagy egyéb meg nem nevezett komponensek (63).<br />

34

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!