Természetes hatóanyagok jelentőségének vizsgálata máj- és ...

Természetes hatóanyagok jelentőségének vizsgálata máj- és ... Természetes hatóanyagok jelentőségének vizsgálata máj- és ...

04.06.2013 Views

5.3.5. NAGYDÓZISÚ DIOZMIN-HESZPERIDIN UTÓKEZELÉS HATÁSA A TIOACETAMID ÁLTAL KÁROSÍTOTT MÁJ REGENERÁCIÓJÁBAN A következőkben azt vizsgáltuk, hogy az emlős szervezetben a tioacetamiddal 30 nap alatt létrehozott változások a vegyszer elhagyásával hogyan változnak; a 14 napos megfigyelési periódus alatt képes-e a szervezet önmagát regenerálni, és jelent-e bármilyen előnyt vagy hátrányt, ha ebben a fázisban diozmin-heszperidin tartalmú gyógyszer jut a szervezetbe. Megfigyeléseink középpontjában a máj, a plazma és a vörösvértest redoxi paraméterei álltak. A gyógyszer terápiás dózisát lecsökkentettük, miután a terápiás dózis 7-szerese bizonyíthatóan oxidánsként viselkedett az előbbiekben bemutatott vizsgálati körülmények között. Kíváncsiak voltunk, hogy a Detralex terápiás dózisának ötszöröse (315 mg/ttkg), vajon prooxidáns vagy antioxidáns karaktert mutat ebben a vizsgálati rendszerben. A vegyszeres kezelést ezúttal is 30 napon keresztül folytattuk, majd ennek elhagyásával 14 napig standard tápot vagy gyógyszerrel kiegészített tápot kaptak az állatok. A vizsgálatokhoz nőstény Wistar albino patkányokat (160-180 g) használtunk. A kontrollcsoporton (I. csoport) és a tioacetamiddal (TAA) kezelt csoporton (III. csoport; n=10) kívül a II. csoportba tartoztak azok az állatok (n=10), melyek standard tápba kevert gyógyszert kaptak (3,7g Detralex/kg táp); a IV. csoportban (n=10) pedig a gyógyszerrel és TAA-val (500 mg TAA/l ivóvíz) párhuzamosan kezelt állatok voltak. A 30 napos kezelést követően az V. és a VI. csoport (n=10-10) esetében megszüntettük a hepatotoxikus TAA adagolását, az V. csoport standard tápot, a VI. csoport gyógyszerrel kiegészített tápot kapott két héten keresztül. A 30 (n=5) és a 44 napon (n=5) keresztül tartott kontrollállatok különböző paraméterei nem tértek el egymástól számottevően, ezért az ábrákon és a táblázatokban egységes kontrollként kerültek feltüntetésre. 119

A kezelésmája: 5.3.5.1. Diozmin-heszperidin utókezelés hatása a vér különböző paramétereire tioacetamid-indukált májkárosodásban A TAA-val kezelt csoportban az AST- és ALT-szintek jelentős csökkenését detektáltuk, míg az ALP-koncentráció nem szignifikánsan növekedett. A májenzimek szignifikáns növekedését figyeltük meg a regenerálódó csoportokban függetlenül attól, hogy kaptak gyógyszert vagy sem. A hasnyálmirigy állapotára utaló amiláz aktivitása nem változott jelentősen egyik csoportban sem. A TAA-val károsított máj súlyos anyagcserezavarára lehet következtetni abból, hogy a vegyszerrel kezelt csoportban az összkoleszterin-, triglicerid-, glükóz-, összfehérje- és albuminkoncentráció a szérumban jelentős csökkenést mutatott a kontrollértékekhez viszonyítva. Az összkoleszterin, triglicerid és glükóz esetében hasznosnak bizonyult az adott dózisú diozmin-heszperidin alkalmazása a regeneráció ideje alatt a citrus flavonoidokkal nem kezelt spontán regenerálódó csoporthoz képest. A szérumhúgysav szintje a III. csoportban magasabb volt a kontrollhoz képest, azonban csökkent a V. és VI. csoportban (42. és 43. táblázat). Az állatok vérképében tapasztalt változásokat a 44. táblázat mutatja be. A WBC nem szignifikáns növekedését figyeltük meg a III. és IV. csoportban, melyek további emelkedést mutattak a TAA elhagyása után a V. és VI. csoportba tartozó állatokban. Ezzel ellentétesen változott a RBC és a HGB mennyisége, melynek csökkenése szintén nem volt szignifikáns. A HCT és az MCV is alacsonyabbnak bizonyult a III., IV., V. és 120

A kezel<strong>és</strong> sé<strong>máj</strong>a:<br />

5.3.5.1. Diozmin-heszperidin utókezel<strong>és</strong> hatása a vér különböző paramétereire<br />

tioacetamid-indukált <strong>máj</strong>károsodásban<br />

A TAA-val kezelt csoportban az AST- <strong>és</strong> ALT-szintek jelentős csökken<strong>és</strong>ét<br />

detektáltuk, míg az ALP-koncentráció nem szignifikánsan növekedett. A <strong>máj</strong>enzimek<br />

szignifikáns növeked<strong>és</strong>ét figyeltük meg a regenerálódó csoportokban függetlenül attól,<br />

hogy kaptak gyógyszert vagy sem. A hasnyálmirigy állapotára utaló amiláz aktivitása<br />

nem változott jelentősen egyik csoportban sem. A TAA-val károsított <strong>máj</strong> súlyos<br />

anyagcserezavarára lehet következtetni abból, hogy a vegyszerrel kezelt csoportban az<br />

összkoleszterin-, triglicerid-, glükóz-, összfehérje- <strong>és</strong> albuminkoncentráció a szérumban<br />

jelentős csökken<strong>és</strong>t mutatott a kontrollértékekhez viszonyítva. Az összkoleszterin,<br />

triglicerid <strong>és</strong> glükóz esetében hasznosnak bizonyult az adott dózisú diozmin-heszperidin<br />

alkalmazása a regeneráció ideje alatt a citrus flavonoidokkal nem kezelt spontán<br />

regenerálódó csoporthoz képest. A szérumhúgysav szintje a III. csoportban magasabb<br />

volt a kontrollhoz képest, azonban csökkent a V. <strong>és</strong> VI. csoportban (42. <strong>és</strong> 43. táblázat).<br />

Az állatok vérképében tapasztalt változásokat a 44. táblázat mutatja be. A WBC<br />

nem szignifikáns növeked<strong>és</strong>ét figyeltük meg a III. <strong>és</strong> IV. csoportban, melyek további<br />

emelked<strong>és</strong>t mutattak a TAA elhagyása után a V. <strong>és</strong> VI. csoportba tartozó állatokban.<br />

Ezzel ellentétesen változott a RBC <strong>és</strong> a HGB mennyisége, melynek csökken<strong>és</strong>e szintén<br />

nem volt szignifikáns. A HCT <strong>és</strong> az MCV is alacsonyabbnak bizonyult a III., IV., V. <strong>és</strong><br />

120

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!