közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI SZEMLE 60. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 2010. AUGUSZTUS<br />
2. ábra: Brooklyn-híd, Amerikai Egyesült Államok<br />
2.1. elsôgenerációs ferdekáBeles hidAk<br />
1956-ban adták át a Franz Dischinger által tervezett Strömsund<br />
hidat (3. ábra). A háromnyílású híd támaszközei 75 + 183 + 75<br />
m, a két pilonja egy-egy trapéz alakú keret, melyek tetejéhez fixen<br />
kapcsolódnak a sugarasan szétágazó ferde kábelek. Mindkét<br />
pilonhoz nyolc kábel csatlakozik, egy-egy kábelcsoport négy egymással<br />
párhuzamosan vezetett kábelbôl áll, a négy kábelvégzôdés<br />
egyetlen öntöttvas blokkhoz kapcsolódik. A pályaszerkezetet<br />
hossz- és kereszttartók támasztják alá, a merevítôtartó magassága<br />
3,20 m. A Strömsund-hidat tekintjük az elsô modern tervezésû<br />
ferdekábeles hídnak. Nem sokkal ezután, 1958-ban adták át<br />
a düsseldorfi Theodor Heuss hidat, az elsô nagynyílású ferdekábeles<br />
hidat 108 + 260 + 108 m nyílásméretekkel. Pilonjai 43,91<br />
m magasságú különálló acéloszlopok, melyekbe mindkét oldalról<br />
három-három ferde kábel csatlakozik. A kocsipálya két oldalán<br />
található párhuzamos elrendezésû, függôleges síkú kábelek alsó<br />
vége a pályaszerkezet két oldalán található kisméretû szekrénytartókba<br />
köt be. [1]<br />
Az elsô két modern ferdekábeles híd esztétikusnak, gazdaságosnak,<br />
kellôen merevnek bizonyult, és mivel a kivitelezése sem volt<br />
túlságosan bonyolult, így megnyílt az út ezen szerkezeti rendszer<br />
térhódítása elôtt. Az elsôgenerációs hidakat, mint láthattuk, még<br />
a kevés számú és egymástól távol lehorgonyzott kábelek, vala-<br />
3. ábra: Strömsund-híd, Svédország<br />
4. ábra: Ikuchi-híd, Japán<br />
mint az igen merev pályatartó jellemezte. Erre azért volt szükség,<br />
mert az egymástól távol lévô kábellehorgonyzási pontok között<br />
a tartót nagy hajlítónyomaték terheli, így nagy hajlítómerevségû<br />
keresztmetszet volt szükséges.<br />
2.2. másod- és hArmAdik generációs hidAk<br />
A második generációs hidaknál már sûrûbb kábelezést alkalmaztak,<br />
ezáltal csökkenthetô volt a merevítôtartó hajlítómerevsége.<br />
A pilonoknál a merevítôtartó jellemzôen mereven csatlakozott a<br />
pilonhoz, így a tartó ferde kábelek általi felfüggesztése a pilonnál<br />
megszakadt, így ezen hidakat szokás részleges felfüggesztésû<br />
ferdekábeles hidaknak is nevezni.<br />
A harmadik generációt a sûrû kábelezés és a teljes felfüggesztés<br />
jellemzi. Ezeknél a merevítôtartó nem mereven csatlakozik a pilon-<br />
5. ábra: Kábelelrendezések