közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem

Recommendations

Info

2010. AUGUSZTUS A laborvizsgálat során három különbözô rugalmassági modulusú alépítményt (pl. 9, 15 és 25 MPa), új és használt zúzottkövet, három függôleges terhelési értéket és legalább három típusú georácsot szeretnénk mérni, ami legkevesebb 54 esetet jelent. A georács interlocking hatásának magassági függvényét az I.–IV. síkokon történô vízszintes nyírások közben fellépô ellenállások mérésével – amelyek a súrlódás hatását kiszûrve megegyeznek az F H erôvel – tervezzük meghatározni. A négy nyírási síkot is figyelembe véve, (minimum) 216 mérést kell végrehajtanunk, ami nagyon idôigényes feladat. A kísérlet során a zúzottkô ágyazat mindenkor azonos tömörségét úgy tudjuk majd biztosítani, hogy azonos tömörítési munkát alkalmazunk (azonos tömörítô eszköz, azonos rétegek, azonos tömörítési járatszám stb.). Mérnünk és regisztrálnunk kell az alapkeretben lévô rugalmas anyag pontos rugalmassági modulusát, a zúzottkô ágyazat szemeloszlását, a függôleges és vízszintes terhelés nagyságát, a láda aljának vízszintes elmozdulását, valamint a süllyedésértékeket. A georács síkjánál, valamint a felsô keretek nyírással párhuzamos oldalain vizsgálóablakokat alakítunk ki, ahol a szemcsemozgásokat lehet figyelemmel kísérni, filmre venni. Mivel a laboratóriumi mérésekkel mindig valamilyen szükségszerû elhanyagolással, közelítéssel vagyunk csak képesek a valós körülményeket modellezni, ezért a pontosabb eredményekhez tényleges terepi mérésekre van szükségünk. Ehhez – a nemzetközi publikációkhoz hasonlóan – próbaszakaszokat érdemes kialakítani viszonylag nagy forgalmú és terhelésû vasútvonalakon. A próbaszakaszoknak georács erôsítéses szakaszokból és georács nélküli kontrollszakaszokból kell állniuk annak érdekében, hogy referenciaméréseink is legyenek. A georácsokat – meglévô pályába – célszerûen az ágyazatrostálási munkával egybekötve ajánlott beépíteni (60 m hosszú georácsos szakaszt követôen 60 m hosszú referencia szakasz, és így tovább öt különbözô típusú georáccsal). Az FKG szabályozást követôen öt aljanként fel kell venni a sínkoronák magassági és a vágány vízszintes helyét 0,1 mm pontossággal. Ehhez külön erre a célra telepített geodéziai mérési alappilléreket, vagy a felsôvezetéki oszlopokra ragasztott gombokat lehet használni. Meghatározott idôközönként (1 hét, 2 hét, 1–2–6–12– 18–24 hónap) ismételt geodéziai méréseket kell végrehajtani. A különbözô típusú georács erôsítéses szakaszokon kialakult sülylyedések egymáshoz, valamint az erôsítés nélküli próbaszakaszok fekszinthibáihoz hasonlíthatók, illetve a változás is számítható az átgördült elegytonna függvényében. Ezzel egyben az egyes georács típusok vágánystabilizálási hatékonyságát, valamint további számítások elvégzésével a beépítés következtében ritkábban szükségessé váló szabályozási munkák révén elérhetô költségmegtakarítást is meg lehet állapítani. Az átgördült elegytonna vagy tengelyszám függvényében a kialakuló irány-, fekszint- és síktorzuláshibák matematikai közelítô függvényei is megadhatók. A laboratóriumi mérésekkel összefüggésben a geometriai stabilizálás szempontjából hatékony ágyazatvastagság is meghatározható. A mérendô georácsaink a Hegyeshalom–Budapest Kelenföld vasútvonal jobb vágányának 1619 és 1629 szelvényei közé fognak beépülni. A 11. ábrán az 1621–1622 szelvények közötti pozícióból Hegyeshalom felé fotózva láthatjuk a szóban forgó vágányt az elsárosodott ágyazattal, ami egyértelmûen mutatja a vízzsákok kialakulását (világos foltok a zúzottkô ágyazaton). A 12. ábra egy feltárt vágatot mutat, amelybôl szemmel láthatóan folyik ki a felgyülemlett víz. A 13. ábrán egy konkrét beépítési példát láthatunk, amelynél Tensar georácsot alkalmaztak. A hivatkozott DEM-es modellezéssel foglalkozó cikkek alapján bizonyított, hogy nagyon hatékonyan meg lehet határozni a KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI SZEMLE 60. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM georács és a zúzottkô szemcsék együttes viselkedését, amihez mindenképpen szükségünk lesz a laboratóriumi méréseink eredményeire. Ezeket PFC3D szoftverrel történô szimulációkban fogjuk felhasználni. A laboratóriumi idô- és költségigényes méréseket ezzel a modellezéssel kívánjuk egyrészt igazolni, másrészt – a számítógépen viszonylag könnyen és gyorsan lefuttatható számításokkal – kiegészíteni. A számítást a zúzottkô szemcsék frakciónként pontosított alakjával tervezzük elvégezni, a szemeloszlást is meghatározva, s majd a DEM-es modellben pontosan ilyen szemeloszlású ágyazati anyaghalmazt fogunk generálni. Így még több esetet (georács típus és rétegeik száma, zúzottkô szemcsék kapcsolatainak jellege, stb.) lehet vizsgálni, ezáltal sokkal megbízhatóbb eredményeket fogunk kapni a georáccsal erôsített ágyazatú vágányról. A többszintes nyíróládában a vizsgálóablakokon át figyelemmel kísért szemcsemozgások is elôállíthatók az említett diszkrét elemes programmal, amelyek így összevethetôk egymással. 5. összefoglAlás Jelen cikk a georács erôsítésû vasúti zúzottköves ágyazat diszkrét elemes modellezési lehetôségeivel foglalkozik, az Itasca Consulting Group Inc. PFC3D szoftverével történô szimulációt részletesen tárgyalva. A cikkben bemutattuk az ezzel a témakörrel foglalkozó eddigi nemzetközi publikációkat, és megfogalmaztuk a Széchenyi István Egyetem Közlekedésépítési és Településmérnöki Tanszékén folyó kutatás célkitûzéseit. SUMMARY discrete element modelling possiBilities of the geogrid-reinforced rAilwAy BAllAst This paper deals with the discrete element modelling (DEM) possibilities of the geogrid-reinforced railway ballast, in detail it introduces the simulation with PFC3D developed by Itasca Consulting Group Inc. The authors showed the results of the Hungarian and international publications related to this research topic, and they pointed to the goals of their further research. irodAlomjegyzék Bagi, K. (2007): A diszkrét elemek módszere, egyetemi jegyzet, BME Tartószerkezetek Mechanikája Tanszék, 2007, p. 73. Bertrand, D., Nicot, F., Gotteland, P., Lambert, S. (2005): Modelling a geo-composite cell using discrete analysis, Computers and Geotechnics, Vol. 32, 2005, pp. 564–577. Bhandari, A., Han, J. (2009): Investigation of geotextile-soil interaction under a cyclic load using the discrete element method, Geotextiles and Geomembranes, Vol. 28, 2009, pp. 33–43. Brown, S. F., Kwan, J., Thom, N. H. (2007): Identifying the key parameters that influence geogrid reinforcement of railway ballast, Geotextiles and Geomembranes, Vol. 25, 2007, pp. 326–335. Bussert, F. (2009): Recent research into the actual behaviour of geogrids in reinforced soil, nyomtatásban nem megjelent konferencia elôadás, Jubilee Symposium on Polymer Geogrid Reinforcement, 2009. szeptember, London (Egyesült Királyság) Cundall, P. A., Strack, O. D. L. (1979): A Discrete Numerical Model for Granular Assemblies, Géotechnique, Vol. 29, 1979, pp. 47–65.
KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI SZEMLE 60. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 2010. AUGUSZTUS Indraratna, B., Ionescu, D., Christie, H. D. (2004): Shear behaviour of railway ballast based on large-scale triaxial tests, Journal of Geotechical and Geoenviromental Engineering, Vol. 124, No. 5, 2004, pp. 439–449. Indraratna, B., Shahin, M. A., Salim, W. (2007): Stabilisation of granular media and formation soil using geosynthetics with special reference to railway engineering, Ground Improvement, Vol. 11, No. 1, 2007, pp. 27–43. Itasca Consulting Group Inc. (2008a): PFC3D – Particle Flow Code in 3 Dimensions, Ver. 4.0 User’s Manual, Minneapolis (USA), Minnesota Itasca Consulting Group Inc. (2008b): PFC3D – Particle Flow Code in 3 Dimensions, Ver. 4.0 Command reference, Minneapolis (USA), Minnesota Itasca Consulting Group Inc. (2008c): PFC3D – Particle Flow Code in 3 Dimensions, Ver. 4.0 Fish in PFC3D, Minneapolis (USA), Minnesota Itasca Consulting Group Inc. (2008d): PFC3D – Particle Flow Code in 3 Dimensions, Ver. 4.0 Theory and Background, Minneapolis (USA), Minnesota Itasca Consulting Group Inc. (2008e): PFC3D – Particle Flow Code in 3 Dimensions, Ver. 4.0 Optional Features, Minneapolis (USA), Minnesota Itasca Consulting Group Inc. (2008f): PFC3D – Particle Flow Code in 3 Dimensions, Ver. 4.0 Verification Problems and Example Applications, Minneapolis (USA), Minnesota Konietzky, H., te Kamp, L., Groeger, T., Jenner, C. (2004): Use of DEM to model the interlocking effect of geogrids under static and cyclic loading, Numerical Modelling in Micromechanics via Particle methods (szerk.: Shimizu, Y., Hart, R., Cundall, P.), A. A. Balkema, Rotterdam (Hollandia), pp. 3–11. McDowell, G. R., Konietzky, H., Jenner, C., Harireche, O., Brown, S. F., Thom, N. H. (2006): Discrete element modelling of geogrid-reinforced aggregates, Proceedings of the Institution of Civil Engineering - Geotechnical engineering (ISSN 1353-2618), Vol. 159, No. 1, 2006, pp. 35–48. Perkins, S. W., Edens, M. Q. (2003): Finite element modeling of a geosynthetic pullout test, Geotechnical and Geological Engineering, Vol. 21, 2003, pp. 357-–375. Rakowski, Z., Kawalec, J. (2009): Mechanically stabilized layers in road construction, nyomtatásban nem megjelent konferencia elôadás, XXVII. International Baltic Road Conference, 2009. augusztus, Riga (Lettország) Shuwang, Y., Shouzhong, F., Barr, B. (1998): Finite element modelling of soil-geogrid interaction dealing with the pullout behaviour of geogrids, Acta Mechanica Sinica (English Series) (ISSN 0567-7718), Vol. 14, No. 4, 1998, pp. 371–382. Tensar International Limited (2007): Railways – Mechanical Stabilisation of Track Ballast and Sub-ballast, Tensar termékismertetô füzet, Blackburn, 2007. június, p. 11. Tutumluer, E., Huang, H., Bian, X. (2009): Research on the behaviour of geogrids in stabilisation applications, nyomtatásban nem megjelent konferencia elôadás, Jubilee Symposium on Polymer Geogrid Reinforcement, 2009. szeptember, London (Egyesült Királyság) FELHÍVÁS A 0 0. ÉVI ÉPÍTôIPARI NÍVÓDÍJ PÁLYÁZATRA Valamely létesítmény létrehozásában részt vevôk jó együttmûködésének, a kiváló tervezésnek és mesterséget magas fokon megvalósító kivitelezésnek nyilvános elismerésére az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége, az Építéstudományi Egyesület, a Magyar Építômûvészek Szövetsége, a Magyar Mérnöki Kamara Építési Tagozata, a Magyar Építész Kamara, a Magyar Épületgépészeti Koordinációs Szövetség, a Közlekedéstudományi Egyesület, az MTF Közmûtechnológiákért Egyesület, illetve az Építôipari Mesterdíj Alapítvány meghirdette a 2010. évi építôipAri nívódíj-at A feladatot megvalósítók nevében a pályázó a létesítmény fôvállalkozója lehet, de elnyerés esetén az Építôipari Nívódíjat hirdetô táblán mellette szerepelnek az építtetô, a tervezô, valamint a generálkivitelezô által megnevezett három, a kivitelezésben érdemi munkát végzett alvállalkozó és mindezeknek a létesítmény megvalósulását közvetlenül irányító vezetôi. Tíz kategóriába sorolható építménnyel lehet pályázni. Ezek: többlakásos lakóház, középület, irodaépület, kereskedelmi létesítmény, sport- és szabadidôs létesítmény, ipari és energetikai létesítmény, mûemlék helyreállítás és rehabilitáció, közlekedési létesítmény, infrastrukturális létesítmény, környezetvédelmi és vízügyi létesítmény. részletes tájékoztatás és letölthetô jelentkezési lap az építôipari mesterdíj Alapítvány kuratóriuma honlapján (www.mesterdij. hu) “A nívódíjról” rovatban található. Beadási határidô: 2010. szeptember 13.-án, hétfôn 16 óra.
Page 1 and 2: 60. ÉVFOLYAM 8. SZÁM KÖzLEKEDÉs
Page 3 and 4: KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI SZEMLE 60.
Page 29: KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI SZEMLE 60.

közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?