közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
közlekedésépítési szemle - Széchenyi István Egyetem
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
KÖZLEKEDÉSÉPÍTÉSI SZEMLE 60. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM 2010. AUGUSZTUS<br />
5. táblázat: Tört aszfalt (RA) felhasználhatósága hideg és meleg aszfaltkeverési technológiákban<br />
Ország<br />
RA + adalékanyag +<br />
emulzió<br />
Ausztriában 1904 óta, Dániában 1923 óta, Magyarországon<br />
1927 óta, míg a Cseh Köztársaságban 1930 óta építenek betonburkolatot.<br />
A hidraulikus kötôanyagú pályaszerkezeti rétegek<br />
anyagának újrafelhasználása az 1980-as évek második felében<br />
kezdôdött el az említett országokban. Jelenleg csak Ausztria, Belgium<br />
és a Cseh Köztársaság jelezte, hogy általános gyakorlat a<br />
tört betonok vagy cementstabilizációs rétegek új pályaszerkezeti<br />
rétegben történô újrahasznosítása.<br />
Ausztriában, Dániában, Szlovákiában és Svédországban a bontott<br />
hidraulikus kötôanyagú anyagok deponálásáért jelentôs<br />
mértékû adót kell fizetni. Ehhez Svédországban még az is társul,<br />
hogy a természetes kavicsnak a felhasználását 1997 óta külön<br />
adó sújtja. Szlovéniában speciális tanfolyamokat szerveznek<br />
a hatékony és gazdaságos újrahasznosítási technológiák széles<br />
körben történô megismertetése érdekében. Mindezek a természetes<br />
erôforrásokkal való fokozott mértékû takarékoskodás és<br />
az energiaigény csökkentése irányában hatnak.<br />
A hidraulikus kötôanyagú pályaszerkezeti rétegek (leggyakrabban<br />
betonburkolatok) bontására legelterjedtebb az a megoldás,<br />
amikor a réteget „guillotine” típusú készülékkel vagy ráejtett golyóval<br />
törik össze, majd eltávolítják, hogy központi tárolóhelyre<br />
vagy keverôtelepre szállítsák. Az esetleges újrahasznosítás elôtt<br />
Belgiumban a korábbi tervek és vizsgálati eredmények átvizsgálását,<br />
georadarral történô mérést és a magminták laboratóriumi<br />
vizsgálatát javasolják. Ausztriában a tört betont zúzzák, szitálják,<br />
mossák és a következô frakciókban tárolják: 0/4, 4/16 és 16/32<br />
mm. A bontási és a kezelési mûveletek során hangsúlyozottan<br />
törekedni kell a szennyezôdésektôl való mentességre.<br />
Kötôanyag nélküli rétegek bontásából származó anyagok új,<br />
hidraulikus kötôanyagú keverékekben történô alkalmazása Belgiumban,<br />
Ausztriában és a Cseh Köztársaságban elterjedt. A tört<br />
anyaggal szemben támasztott követelmények, természetesen, az<br />
út típusától (forgalmi terhelésétôl) és a szóban forgó réteg pályaszerkezeten<br />
belül elfoglalt helyétôl nagy mértékben függenek.<br />
A hidraulikus kötôanyagú rétegekbôl származó, tört anyagokat<br />
általában felhasználhatónak tartják új – szintén hidraulikus<br />
kötôanyagú – pályaszerkezeti rétegek építéséhez. Ebben a tekintetben<br />
kivételt képez Belgium, ahol az új betonburkolatok<br />
adalékanyagának tört beton vagy más hidraulikus kötôanyagú<br />
réteg nem képezheti részét. Ausztriában a tört beton alsó betonrétegek<br />
részét képezheti, ha az elôbbi a következô feltételeket<br />
kielégíti:<br />
– a régi betonnak faggyal és olvasztó vegyszerekkel szemben ellenállónak<br />
kell lennie,<br />
– legfeljebb 20%-nyi bitumenes kötôanyagú anyagot tartalmazhat,<br />
RA + adalékanyag +<br />
habosított bitumen<br />
RA + adalékanyag +<br />
emulzió + cement<br />
Melegaszfaltkeverô<br />
telepen RA<br />
Dánia +<br />
Franciaország + +<br />
Németország + + + +<br />
Írország + +<br />
Portugália + +<br />
Szlovénia +<br />
Spanyolország +<br />
Svédország + + + +<br />
– a 4 mm-esnél durvább részének alkáli-szilika reakcióra történô<br />
vizsgálata megnyugtató eredményt szolgáltatott.<br />
A Cseh Köztársaságban a bontott anyagnak az újrahasznosítás<br />
elôtt a klorid-tartalmát, a vízben oldható szulfát-tartalmát és az<br />
alkáli reaktivitását ellenôrizni kell.<br />
Magyarországon mûszaki irányelvek foglalkoznak a bontott, hidraulikus<br />
kötôanyagú anyagoknak – bár nem elsôsorban útépítési<br />
– betonkeverékben történô alkalmazására vonatkozó feltételekkel<br />
[16]. A dokumentum követelményeket, tartóssági jellemzôket,<br />
alkalmazási javaslatokat és vizsgálati módszereket is tartalmaz.<br />
Az adalékanyagokat a következô, szabványos jellemzôi alapján<br />
sorolják osztályokba: tömörség, vízfelvétel, látszólagos viszkozitás,<br />
szemcsenagyság, szemeloszlás, a vízben oldható szulfátok<br />
mennyisége, klorid-tartalom, fagyállóság és olvasztószerekkel<br />
szemben tanúsított ellenállás. A fizikai tulajdonságok közül a Los<br />
Angeles-érték, a Micro Deval-érték és a nyomószilárdság játszik<br />
kiemelt szerepet. Mindezek ismeretében lehet dönteni arról,<br />
hogy a tört anyag a kívánt célra újrahasznosítható-e.<br />
A Cseh Köztársaságban folytatott kutatási munka eredményei<br />
rámutattak, hogy újrahasznosított adalékanyag felhasználása a<br />
betontulajdonságokat a következôképpen változtatja meg:<br />
– hatással van a betonkeverék konzisztenciájára (többlet vízadagolási<br />
igénnyel)<br />
– a beton sûrûsége csökken,<br />
– a beton nyomószilárdsága 10–15%-kal csökken,<br />
– a rugalmassági modulusa 15–20%-kal kisebb lesz,<br />
– a kúszás értéke akár 50%-kal is megnövekedhet,<br />
– a zsugorodás mértéke 20–40%-kal nagyobbá válik.<br />
Ausztriában a tört beton 4 mm-es szemnagyság alatti finom részét<br />
az alsó alapréteg stabilitásának növekedésére használják,<br />
míg a 4/32 mm-es, durva frakció új alaprétegek adalékanyagaként<br />
szolgál.<br />
Belgiumban kísérleti szakaszt építettek 6,3/20 és 20/32 mm-es<br />
szemnagyságú, tört beton frakciók új alaprétegekben történô<br />
alkalmazhatóságának vizsgálatára. Az eredmények kedvezôek,<br />
hasonlóan viselkedik a réteg, mint a kizárólag természetes adalékanyaggal<br />
épült referenciaszakasz.<br />
Dániában és Svédországban a régi betonburkolatot guillotineszerû<br />
készülékkel, 1 m-enként elrepesztik, majd 10 cm-es vastagságú<br />
aszfaltburkolatot terítenek rá. Tapasztalatuk szerint, ez a<br />
szerkezet hosszú ideig reflexiós repedéstôl mentes lesz.<br />
Belgiumban tervezési nehézségnek találták, hogy az újrahasznosított<br />
adalékanyagok nem pontosan ismert vízfelvétele miatt, a