A Békés Megyei Múzeumok Közleményei 2. (Békéscsaba ... - EPA

s e mögött sekély mélységben másodlagos helyzetben sírnyomokat (embercsontokat, lócsontokat
és leleteket) találtunk. A régészeti leletek között vas kengyel fül-része, tegezvasalások
darabjai és egyéb vastöredékek voltak (X. tábla, középen).
Az észak-déli irányú kutató árkokról és a szelvényekről a helyszínrajz szolgáltat adatokat.
A leletmentő ásatás öt sírt eredményezett.
1. sír. A homokbánya termelési szintjétől 25 cm-rel mélyebben tűnt elő a lekerekített
sarkú téglalap alakú sírfolt éles kontúrja (II. tábla). A sírgödör eredeti mélysége 80—100 cm
lehetett. A sírgödör tájolása: Ny—К (295°). A sírgödör hossztengelye 220cm, a sírfenék
szélessége 48 cm. A sírfenéktől 22 cm-rel magasabban azonban a kifelé hajló gödör szélessége
60 cm volt. Eredetileg a gödör szélessége a felszínnél 120—130 cm lehetett, amit az
egyik kengyel (IX. tábla) helyzete is bizonyít. A törött kengyel a sírfenéktől 42 cm-rel magasabban
feküdt, és a talpa külső széle 3,2 cm-rel volt kintebb a fenéktől 22 cm-rel feljebb
mért sírszélességtől. A 30 év körüli férfi kitűnő megtartású csontváza kismérvű állati bolygatástól
eltekintve sértetlen volt. Az állati turkálás a kézcsontokat és a jobb lábfej csontjait
mozdította el eredeti helyéről. A koponya a bal oldalán fekszik, az állkapocs leesett. Szemfedőnek
nyoma nincs. A bal alkart a medencére hajlították, a kézfej a szeméremív felé fordult,
a jobb alkar egyenesen kinyújtott. A bal lábszár térdízülete alatt — láthatólag töréstől
eredő — forradás van. A csontváz hossza 150 cm. A sír keleti végében a lábszárakra úgy
helyezték rá a megnyúzott ló maradványait a szokásos lábcsontokkal és koponyával, hogy
a lókoponya a férfi koponyája felé nézett, a ló mellső lábai pedig szorosan a lókoponya
mellett helyezkedtek el. A bal mellső láb kifordult, így patával felfelé állt, a két hátsó láb
a lókoponya jobb oldalánál keresztezve egymást, s patával ugyancsak felfelé állt (II, IV.
tábla). A jobb mellső pata alsó széle a sírfenéktől 19 cm-rel, a bal mellső pata alsó széle
22,5 cm-rel, a jobb hátsó pata 14 cm-rel, a bal hátsó pata 14,5 cm-rel volt magasabban, mint
a lókoponya alsó állkapcsa amely a sírfenéktől 15 cm-rel volt feljebb. Az összehajtogatott lóbőr
eredeti vastagsága tehát — a 15—30 cm-es mai vastagságot figyelembe véve — körülbelül
30 cm lehetett. A lókoponya bal szemürege mellett a homlokon 6,3X3 cm-es olvális lyuk
tátong, ami nyilvánvalóvá teszi, hogy a lovat valamiféle tompa tárggyal csapták fejbe,
méghozzá többször, mivel a homlokcsonton több csapástól eredő szilánkolódás látható.
A törött lyukba nyúlik bele a 17 cm magas, 12 cm széles vas kengyel (IX. tábla), amely igen
gyenge állapotban maradt ránk, a restaurálás során azonban sikerült megmenteni. 7 A másik
kengyel töredéke (IX. tábla) — nyilván a földmunkálatok során sérült meg — az előbbitől
7,5 cm-rel magasabban feküdt, a két kengyel füle közötti távolság 35 cm. Temetéskor
a lószerszámot levették a lóról, mert az egyszerű vas csikózabla (IX. tábla) közvetlenül az
egészben maradt vas kengyelre került. A zablakarikák átmérője 6,4 cm, a csuklós szájvasak
hossza 10,1 cm, illetőleg 8,8 cm, tehát asszimetrikus. Úgy látszik, hogy a bőrkantár a
zabiával együtt a nyeregről csúszott le bal felé, a baloldali kengyelre. A férfi koponyájának
bal csecsnyúlványánál, tehát a koponya alatt egyszerű, nyitott bronz hajkarikát találtunk,
nyitott végével nyugat felé fordulva (X. tábla). A bal kulcscsont és a lapocka között, hegyével
felfelé álló 6,8 cm hosszúságú vas nyílhegyet leltünk (X. tábla), amely első pillanatra
belőtt nyílnak látszik. Mivel azonban az első borda, amely felett volt a nyílcsúcs tövise,
nem sérült meg, továbbá a bal váll alatt ujjperec is volt, a lábvégnél pedig rágcsáló csontok
hevertek, biztos, hogy ezt a nyílhegyet állati bolygatás mozdította el eredeti helyéről. Eredetileg
ugyanis a bal kézfej és a combcsont között voltak a nyilak. A bal kézfej belső oldalán,
a combcsonton 9,2 cm hosszú, 2,1 cm széles vas nyílhegy feküdt, hegyével a térd felé fordulva.
A nyílvessző eredeti hosszúsága — az in situ talált nyílhegy iránya alapján — maximum
69 cm lehetett. A nyílvesszőt eredetileg a bal karra helyezték, a hüvelyk és a mutatóujj közé
(X. tábla). A bal szeméremívhez tapadva, a bal combcsontfejen volt a harmadik nyílhegy
(X. tábla), amely hegyével ugyancsak a térd felé nézett. A deltoid-alakú vas nyílhegy tüskéje
megcsonkult. Textil-, bőr- vagy famaradványokat nem észleltünk.
66