az értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

5.2. Szulfátészterek hatástani vizsgálata
Néhány kiválasztott vegyület farmakológiai hatásait a Semmelweis Egyetem
Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézetben vizsgálták. Mivel doktori munkám egyik
célkitűzése hatékony fájdalomcsillapító hatású morfin metabolitanalogonok kifejlesztése
volt, ezért a jelentősebb eredményeket a továbbiakban röviden összefoglalom, de nem térek
ki a vizsgálati módszerek ismertetésére és a kísérleti eredmények részletes bemutatására
sem. A munkát jelentős részben Lackó Erzsébet PhD-hallgató végezte, így a részletes
diszkusszió az általa írt doktori disszertáció részét fogja képezni.
A leghatásosabb anyag egy szulfátészter-származék, a 14-metoximorfin-6-O-szulfát
(97). A vegyület ICV adagolás mellett a morfinnál mintegy 2500-szor erősebb
fájdalomcsillapító és hatástartama is hosszabb. A fájdalomcsillapító hatékonyság
centrálisan körülbelül 20-szorosan meghaladta a morfin-6-O-szulfátét (45) is. Perifériás,
subcutan adagolás esetén a 14-metoximorfin-6-O-szulfát (97) hatáserőssége 48-szorosan
haladta meg a morfin-6-O-szulfátét (45), és 32-szeresen a morfinét (1). A vizsgált 6-O-
szulfátészterek megőrizték receptorszelektivitásukat, főként a MOR-on hatnak. 139
5.3. Glükozidszármazékok spektroszkópiai viselkedésének értelmezése
A glükozidok kialakítása során a klasszikus Koenigs-Knorr reakcióban,ahol
glikozilezési reagensként α-acetobróm-glükózt használtunk, α- és β-anomerek képződésére
van lehetőség. A képződött és oszlopkromatogáfiával tisztított termékek glikozidos
kötésének anomer konfigurációját NMR spektroszkópiával tanulmányoztuk. A glükozidok
proton- és szénspektrumaiban egyetlen jelsorozatot találtunk, amely csak az egyik anomer
jelenlétére utalt és a reakció sztereoszelektivitását igazolta.
Glikozidok protonspektrumának „anomer tartománya” (4,4 – 5,5 ppm) lehetőséget nyújt
az anomer konfiguráció megállapítására és az alkotó komponensek relatív térhelyzetének
megállapítására. Az anomer konfiguráció meghatározására a J1’,2’ csatolási állandó szolgál.
Glükozidokα-anomerei esetén az axiális-ekvatoriális J1’,2’ 2 és 5 Hz közötti, míg a diaxiális
térállású H-1’ és H-2’protonokat tartalmazó β-anomerek eseténJ1’,2’= 7-10 Hz. 140 Az összes
vizsgált glükozidszármazék 1 H-NMR spektrumában a H-1’ és H-2’ protonok csatolási
állandója 7,0 és 8,0 Hz közötti. Ez bizonyítja azt, hogy a Koenigs-Knorr reakcióval
63