az értekezés - Semmelweis Egyetem Doktori Iskola

17. ábra: morfin 3-O-szulfátok (33, 70) előállítása. (a) Hidroxilammónium-klorid,
etanol, 60 °C, 45 perc. (b) Piridin-SO3, piridin, 60 °C, 3,5 h. (c) 10 % NaOH, metanol,
25 °C, 1 h. (d) MeI, aceton, 40 °C, 4 h. (e) 20% K2CO3, 25 °C, 1 h.
A dihidromorfin (62) szulfátészter származékainak (71, 72, 74, 75) előállításához is
ugyanezeket a módszereket alkalmaztuk. A kvaterner származékok előállítása esetében az
acetil védőcsoportok bevitelét követte a morfinánváz tercier aminocsoportjának metilezése,
amelyet acetonos oldatban melegítve jódmetán feleslegével valósítottunk meg. A kvaterner
származékok piridinben való oldhatósága meglehetősen alacsony, ezért a
szulfátészteresítést az általános módszertől eltérve, vízmentes piridin és DMF 2:1 arányú
elegyében 100 °C-n hajtottuk végre. A kvaterner származékok esetében az acetil
védőcsoportok eltávolítását 20 %-os vizes kálium-karbonát vagy nátrium-karbonát oldattal
50 °C-n kevertetve valósítottuk meg, hogy elkerüljük a kvaterner ammóniumvegyületekkel
erősen lúgos oldatban esetlegesen lejátszódó Hofmann-eliminációt.
3-O-alkil származékok esetében a fenolos hidroxilcsoport védett formában található,
ezekben a vegyületekben a C-6 helyzetben található hidroxilcsoport közvetlenül
észteresíthető. Számos 3-O-alkil morfinszármazék szulfátészterét állítottuk elő.
Kutatócsoportunk elsőként állította elő a potenciális fájdalomcsillapító 3-O-
izopropilmorfint (76) és annak 6-O-szulfátészterét (77). A 3-O-izopropilmorfin (76)
előállításához morfint (1) nátrium-etoxid jelenlétében 2-jódpropánnal melegítettünk (18.
ábra).
45