Tőkepiaci anomáliák
Tőkepiaci anomáliák Tőkepiaci anomáliák
1026 Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 12. szám Nagy Bálint — Ulbert József A Kolmogorov–Szmirnov-próba értékei, valamint a ferdeség és csúcsosság továbbra is eltávolodást mutatnak a normális eloszlástól, jóllehet sokkal kisebb mértékben, mint az egyedi napi hozamok esetén, hiszen a kumulált hozamokban már megnyilvánul a centrális határeloszlás tételének hatásaként a közeledés a normalitáshoz. Ezeket az eredményeket mutatja a Függelék F2. táblázata. 6.1. Nyertes és vesztes portfóliók kiválasztása Ugyancsak a leíró statisztikák alapján történt a portfóliók rangsorolása és implicite a nyertes és vesztes portfóliók kiválasztása. A Függelék F1. táblázata mutatja a legjobban, illetve a legrosszabbul teljesítő három értékpapír kiválasztását a 3+3 éves időszakokban. Megfigyelhető a hagyományos „blue chip” értékpapírok kiemelkedése, a nyertesek között találjuk az MOL-, a ZWACK-, a MTELEKOM- és az OTP-részvényeket, bár a két eltérő tesztperiódus között jelentős eltérések tapasztalhatók. A vesztes portfóliók összetétele stabilabbnak mondható, hiszen mindkét periódusban megtalálhatjuk benne a PPLAST-ot és az EGIS-t. Még a statisztikai tesztelést megelőzően is jól látható az átlaghoz visszahúzás (mean reversion) jelensége, ami abban nyilvánul meg, hogy a vesztes portfóliók átlaghozama növekszik, a nyerteseké pedig csökken. 6.2. A hipotézisrendszer tesztelésének eredménye A következőkben a reverziós nullhipotézist értékeljük ki. A Student-féle t-teszt, amely a többlethozamok átlagának egyenlőségére vonatkozik, és ezáltal a nulla mértékű kontraprofitra, egy ún. „egymintás várható érték teszt”, és a Mann–Whitneyteszt eredményei (Függelék F3. táblázat) alátámasztják ezt az eredményt, vagyis a nyertes és vesztes portfoliók esetében egyaránt elvethető a nullhipotézis a reverzió alternatívájának javára. Fontos kiemelni, hogy mindkét teszt esetén mindig a megfelelő egyoldalú alternatív hipotézist fogalmazzuk meg: azt, hogy a vesztesek többlethozama meghaladja a nyertesekét a tesztelési időszakban. A 1. és 2. ábrákon grafikusan is szemléltetjük az igen erős reverziós hatást. Az ábrákon a korábbi nyertes, illetve vesztes portfóliók teljesítménye rajzolódik ki. Igen jól látható amint az elemzési időszak növekedésével a volt vesztesek egyre nagyobb mértékben teljesítik túl a volt nyerteseket, hasonlóan ahhoz, amit a De Bondt–Thaler [1985] szerzőpáros állapított meg az amerikai piacon. Összességében tehát egy igen erős reverzió következik be, a vesztesek túlteljesítik a nyerteseket.
Tőkepiaci anomáliák CER 0,2 0,1 0 -0,1 -0,2 -0,3 -0,4 -0,5 -0,6 -0,7 -0,8 1. ábra. A reverzió jelensége az 1999 és 2001 közötti tesztperiódusban Pnyertes Pvesztes Forrás: Saját számítás REUTERS-adatok alapján. CER 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 -0,1 -0,2 -0,3 2. ábra. A reverzió jelensége a 2004 és 2007 közötti tesztperiódusban Forrás: Saját számítás REUTERS-adatok alapján. 7. Következtetések Pnyertes Pvesztes A tanulmányban a tőzsdei anomáliák és azok lehetséges magyarázatainak szakirodalmi összefoglalását követően egy sajátos anomália csoport, a reverzió és lendület jelenségének kutatására került sor egy meghatározott időtávon a Budapesti Érték- Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 12. szám 1027
- Page 1 and 2: Tanulmányok Tôkepiaci anomáliák
- Page 3 and 4: Tőkepiaci anomáliák resletet és
- Page 5 and 6: Tőkepiaci anomáliák Stock Exchan
- Page 7 and 8: Tőkepiaci anomáliák A világ tő
- Page 9 and 10: Tőkepiaci anomáliák Ebből azt a
- Page 11 and 12: Tőkepiaci anomáliák ahol Rj,t =
- Page 13: Tőkepiaci anomáliák ahol CER -el
- Page 17 and 18: Tőkepiaci anomáliák pelnek. A mo
- Page 19 and 20: Tőkepiaci anomáliák Irodalom AND
1026<br />
Statisztikai Szemle, 85. évfolyam 12. szám<br />
Nagy Bálint — Ulbert József<br />
A Kolmogorov–Szmirnov-próba értékei, valamint a ferdeség és csúcsosság továbbra<br />
is eltávolodást mutatnak a normális eloszlástól, jóllehet sokkal kisebb mértékben,<br />
mint az egyedi napi hozamok esetén, hiszen a kumulált hozamokban már<br />
megnyilvánul a centrális határeloszlás tételének hatásaként a közeledés a<br />
normalitáshoz. Ezeket az eredményeket mutatja a Függelék F2. táblázata.<br />
6.1. Nyertes és vesztes portfóliók kiválasztása<br />
Ugyancsak a leíró statisztikák alapján történt a portfóliók rangsorolása és implicite<br />
a nyertes és vesztes portfóliók kiválasztása. A Függelék F1. táblázata mutatja a<br />
legjobban, illetve a legrosszabbul teljesítő három értékpapír kiválasztását a 3+3 éves<br />
időszakokban.<br />
Megfigyelhető a hagyományos „blue chip” értékpapírok kiemelkedése, a nyertesek<br />
között találjuk az MOL-, a ZWACK-, a MTELEKOM- és az OTP-részvényeket,<br />
bár a két eltérő tesztperiódus között jelentős eltérések tapasztalhatók. A vesztes<br />
portfóliók összetétele stabilabbnak mondható, hiszen mindkét periódusban megtalálhatjuk<br />
benne a PPLAST-ot és az EGIS-t. Még a statisztikai tesztelést megelőzően is<br />
jól látható az átlaghoz visszahúzás (mean reversion) jelensége, ami abban nyilvánul<br />
meg, hogy a vesztes portfóliók átlaghozama növekszik, a nyerteseké pedig csökken.<br />
6.2. A hipotézisrendszer tesztelésének eredménye<br />
A következőkben a reverziós nullhipotézist értékeljük ki. A Student-féle t-teszt,<br />
amely a többlethozamok átlagának egyenlőségére vonatkozik, és ezáltal a nulla mértékű<br />
kontraprofitra, egy ún. „egymintás várható érték teszt”, és a Mann–Whitneyteszt<br />
eredményei (Függelék F3. táblázat) alátámasztják ezt az eredményt, vagyis a<br />
nyertes és vesztes portfoliók esetében egyaránt elvethető a nullhipotézis a reverzió<br />
alternatívájának javára.<br />
Fontos kiemelni, hogy mindkét teszt esetén mindig a megfelelő egyoldalú alternatív<br />
hipotézist fogalmazzuk meg: azt, hogy a vesztesek többlethozama meghaladja a<br />
nyertesekét a tesztelési időszakban. A 1. és 2. ábrákon grafikusan is szemléltetjük az<br />
igen erős reverziós hatást. Az ábrákon a korábbi nyertes, illetve vesztes portfóliók<br />
teljesítménye rajzolódik ki. Igen jól látható amint az elemzési időszak növekedésével<br />
a volt vesztesek egyre nagyobb mértékben teljesítik túl a volt nyerteseket, hasonlóan<br />
ahhoz, amit a De Bondt–Thaler [1985] szerzőpáros állapított meg az amerikai piacon.<br />
Összességében tehát egy igen erős reverzió következik be, a vesztesek túlteljesítik<br />
a nyerteseket.
Change language