Ministerul Educaţiei şi Cercetării Proiectul pentru Învăţământul Rural

Ministerul Educaţiei şi Cercetării, 

Facultăţii de Psihologie şi Ştiinţe ale Educaţiei 

Pedagogia Învăţământului Primar şi Preşcolar, 

Învăţământul la Distanţă 

ŞTIINŢE. METODICA ŞI PRACTICA PREDĂRI 

ŞTIINŢELOR ÎN ÎNVĂŢĂMÂNTULUI PREŞCOLAR ŞI 

PRIMAR 

Tudományok és környezetismeret. A tudományok és 

környezetismeret módszertana az óvodában és az elemi 

oktatásban. 

Carmen TICĂ 

2007 

Átdolgozta, javította, szerkesztette 

Dr. László Enikő 

2008

TARTALOMJEGYZÉK 

Bevezetés .............................................................................................................................4 

1. TANULÁSI EGYÉG - Fizikai és kémiai jelenségek...................................................5 

1. 1.Tanulási egység követelményei ........................................................................5 

1. 2. Tömeg.Térfogat. Sürüség.................................................................................5 

1. 2. 1. Testek tömege ...........................................................................................5 

1. 2. 2. Testek térfogata........................................................................................ 6 

1. 2. 3. Testek sűrűsége.........................................................................................7 

1. 3. Halmazállapotok. Halmazállapot-változások ..................................................9 

1. 3. 1. Olvadás.Szilárdulás.............................................................................…10 

1. 3. 2. Párolgás. Lecsapódás ..............................................................................10 

1. 3. 3. A víz körforgása a természetben.............................................................11 

1. 4. Anyagok és keverékek ...................................................................................13 

1. 5. A keverékek összetevőinek elkülönítése .......................................................15 

1. 5. 1. Dekantálás...............................................................................................15 

1. 5. 2. Szűrés......................................................................................................16 

1. 5. 3. Kristályosítás...........................................................................................17 

1. 5. 4. Desztilláció (lepárlás.) ...........................................................................17 

1. 6. Oldatok...........................................................................................................17 

1. 7. Önértékelő tesztek és gyakorlatok megoldása, magyarázata ........................21 

1. 8. Ellenőrző dolgozat .........................................................................................23 

Válogatott könyvészet............................................................................................24 

2. TANULÁSI EGYSÉG - Növények.............................................................................25 

2. 1. Tanulási egység követelményei .....................................................................25 

2. 2. Virágos növény felépítése..............................................................................26 

2. 3. Gyökér............................................................................................................26 

2. 4. Szár ................................................................................................................29 

2. 5. Levél ..............................................................................................................31 

2. 6. A levél szerepe...............................................................................................34 

2. 6. 1. Fotoszintézis ...........................................................................................34 

2. 6. 2. Légzés .....................................................................................................36 

2. 6. 3. Párologtatás.............................................................................................36 

2. 7. A virág ..........................................................................................................39 

2. 8. A termés és a mag.........................................................................................40 

2. 9. A növények érzékenysége és mozgása .........................................................43 

2. 10. Fontosabb növénycsoportok ........................................................................46 

2. 11. Önértékelő tesztek és gyakorlatok megoldása, magyarázata.......................47 

2. 12. Ellenőrző dolgozat ......................................................................................49 


2

3. TANULÁSI EGYSÉG - Állatok .................................................................................51 


3. 2. Az állati szervezet felépítése .........................................................................52 

3. 3. Kapcsolatteremtő életműködések ..................................................................53 

3. 3. 1. Mozgás....................................................................................................53 

3. 3. 2. Érzékenység ...........................................................................................54 

3. 4. Anyagforgalmi életműködések ......................................................................57 

3. 4. 1. Emésztés .................................................................................................57 

3. 4. 2. Légzés ....................................................................................................58 

3. 4. 3. Vérkeringés.............................................................................................58 

3. 4. 4. Kiválasztás ..............................................................................................59 

3. 5. Szaporodási életműködések...........................................................................60 

3. 6. Állatvilág-gerinctelenek.................................................................................62 

3. 6. 1. Szivacsok ................................................................................................62 

3. 6. 2. Tömlősök ................................................................................................62 

3. 6. 3. Férgek ....................................................................................................63 

3. 6. 4. Puhatestűek ............................................................................................64 

3. 6. 5. Ízeltlábúak..............................................................................................65 

3. 6. 6. Tüskésbőrűek ..........................................................................................67 

3. 7. Állatvilág- gerincesek ....................................................................................68 

3. 7. 1. Halak.......................................................................................................69 

3. 7. 2. Kétéltűek ................................................................................................69 

3. 7. 3. Hüllők .....................................................................................................70 

3. 7. 4. Madarak ..................................................................................................71 

3. 7. 5. Emlősök .................................................................................................72 

3. 8. Önértékelő tesztek, gyakorlati alkalmazások megoldásai, magyarázatok.....75 



4. TANULÁSI EGYSÉG- A tudományok és környezetismeret módszertana az 

óvodában és az elemi oktatásban....................................................................................81 


4. 2. Környezetismeret / természetismeret tanításának módszertana.....................82 

4. 3. Az iskoláskorú gyermek pszichológiai sajátosságai.....................................82 

4. 4. Tantárgyak bemutatása, Környezetismeret ( I osztály és II osztály) és 

Természetismeret (III osztály és IV osztály ) ...................................................................84 

4. 5. Didaktikai tevékenység tervezése.................................................................85 

4. 5. 1. Iskolai tanterv..........................................................................................85 

4. 5. 2. Kalendarisztikus tervezés........................................................................91 

4. 5. 3. Tanulási egység tervezése.......................................................................94 

4. 5. 4. Környezetismeret / természetismeret leckék tervezése..........................99 

4. 6. Környezetismeret az óvodában....................................................................108 

4. 6. 1. Környezetismereti tevékenységek jelentősége az óvodában ................108 

4. 6. 2. Az óvodáskorú gyermek pszichológiai sajátosságai.............................109 

4. 6. 3. Környezetismereti tevékenységek jelentősége, követelményei és 

tartalma az óvodában ..........................................................................................109 

3

4. 6. 4. Környezetismereti tevékenységek tervezése ........................................113 

4. 7. Önellenőrző tesztek megoldásai és magyarázata ........................................121 

4. 8. Ellenőrző dolgozat .......................................................................................121 

Válogatott könyvészet..........................................................................................122 

Általános könyvészet..........................................................................................122 

BEVEZETÉS 

A jegyzet a vidéki oktatási program keretében távoktatáson, óvodai és iskolai 

pedagógia területén szakosodó hallgatók számára készült. 

A jegyzet 4 tanulási egységből áll, mindenik ellenőrző dolgozattal végződik. 

Az ismeretanyag két fontos területet ölel fel. A tudományok és környezetismeret fejezet ( 

1, 2, 3 tanulási egység) alapvető ismereteket nyújt a természettudomány területéről, a 

Tudományok és környezetismeret tanításának módszertana fejezet pedig ötleteket kínál 

változatos, tanítási-tanulási tevékenységek megszervezésére az óvodában és az iskolában. 

Minden tanulási egység tartalmaz: 

. - alapvető ismereteket; 

. - gyakorlati alkalmazásokat 

. - önértékelő teszteket 

. - ellenőrző dolgozatot. 

•.A tanulási egységek tartalmánál figyelembe vettük 

a rendszeresség, érthetőség és fokozatosság elvét. A 

javasolt gyakorlati alkalmazások kevés, könnyen 

beszerezhető anyaggal megvalósíthatók és az a 

szerepük, hogy a természettudományokra jellemző 

kutatási, kísérletezési technikákban jártassá 

tegyenek. 

Az önértékelő tesztek a tanulási egységek követelményeivel összhangban készültek, 

céljuk az ismeretek elmélyítése, alkalmazása. 

A válaszok és magyarázatok lehetővé teszik a periodikus önellenőrzést. 

A fejezetek végén levő ellenőrző dolgozatok (30, 70, 110, 163 oldal) világos 

követelményeket, utasításokat és értékelési kritériumokat tartalmaznak. 

A papírra szerkesztett dolgozatokat a tutor értékeli. 

A végső jegy 50%-át az ellenőrző dolgozatok képezik, a másik 50%- ot a vizsgajegy 

teszi ki. 

Hatékonyabb tanulás érdekében a hallgatók használhatják a könyvészetben megjelölt más 

információforrásokat is (botanikai atlasz, zoológiai atlasz, anatómiai atlasz, 

enciklopédiák, szakfolyóiratok, Internet stb.). 

4

Bevezetés .............................................................................................................................4 

1. TANULÁSI EGYÉG - Fizikai és kémiai jelenségek...................................................5 

1. 1.Tanulási egység követelményei ........................................................................5 

1. 2. Tömeg.Térfogat. Sürüség.................................................................................5 

1. 2. 1. Testek tömege ...........................................................................................5 

1. 2. 2. Testek térfogata........................................................................................ 6 

1. 2. 3. Testek sűrűsége.........................................................................................7 

1. 3. Halmazállapotok. Halmazállapot-változások ..................................................9 

1. 3. 1. Olvadás.Szilárdulás.............................................................................…10 

1. 3. 2. Párolgás. Lecsapódás ..............................................................................10 

1. 3. 3. A víz körforgása a természetben.............................................................11 

1. 4. Anyagok és keverékek ...................................................................................13 

1. 5. A keverékek összetevőinek elkülönítése .......................................................15 

1. 5. 1. Dekantálás...............................................................................................15 

1. 5. 2. Szűrés......................................................................................................16 

1. 5. 3. Kristályosítás...........................................................................................17 

1. 5. 4. Desztilláció (lepárlás.) ...........................................................................17 

1. 6. Oldatok...........................................................................................................17 

1. 7. Önértékelő tesztek és gyakorlatok megoldása, magyarázata ........................21 



1. 1. Tanulási egység követelményei 

A tanulási egység alatt és végén a hallgató képes lesz: 

. - szakszerű magyarázatot adni a fizikai és kémiai folyamatokra; 

. - alkalmazni az irányított kísérletezést és kutatást a fizikai és kémiai folyamatok 

kimutatására, magyarázatára; 

- elméleti és gyakorlati feladatokat megoldani. 

1. 2. 1. Testek tömege 

1. 2. Tömeg. Térfogat. Testek sűrűsége. 

Egy test bármely időintervallumban nyugalomban van, ha az adott időintervallum 

minden pillanatában ugyanazt a helyet foglalja el egy vonatkoztatási testhez képest. 

Egy test bármely időintervallumban mozgásban van, ha az adott időintervallum 

különböző pillanataiban más-más helyet foglal el a vonatkoztatási testhez képest. 

Ahhoz, hogy egy testet mozgásba hozzunk, megállítsunk, vagy megváltoztassuk pályáját 

hatnunk kell rá. A test ellenáll, visszahat minden külső hatásra amely nyugalmi állapotát, 

vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását megváltoztatja. 

Az egyenes vonalú egyenletes mozgás esetén a test pályája egy egyenes, sebessége 

állandó. A tehetetlenség a test azon tulajdonsága, hogy megtartja nyugalmi állapotát, 

vagy egyenes vonalú egyenletes mozgását külső ráhatás hiányában és ellenáll minden 

olyan hatásnak, amely egyenes vonalú egyenletes mozgási irányának megváltoztatására 

kényszeríti. 

5

A tömeg a test tehetetlenségének mértéke. Mértékegysége a kilogramm. 

A testek tömegének meghatározása 

A testek tömegét mérleggel mérjük. Leggyakrabban az egyenlőkarú mérleget 

használjuk. Mérés során egy test tömegét összehasonlítjuk a hitelesített mérőtömegekkel 

(ismert tömegű testek, amelyeken fel van tüntetve tömegük értéke). Az egyenlőkarú 

mérleg tányérjára helyezett testek akkor vannak egyensúlyban, ha a tömegük egyenlő. 

Figyelem! 

Nem tévesztendő össze a test tömege a test súlyával! A test súlya az az erő, 

amellyel a Föld vonzza a testet. 

Gyakorlati alkalmazások 

Próbálj meg minél több kísérletet elvégezni a javasoltak közül. Az eredményeket, 

magyarázatokat csak azután olvasd el, miután lejegyezted saját megfigyeléseidet. 

Kísérlet: Testek tehetetlenségének kimutatása 

Szükséges anyagok: egy pohár víz 

Mit kell tenned? 

-mozgasd a poharat vízszintes irányban az asztalon; 

-figyeld meg mi történik a víz felületével ha növeled, vagy csökkented a pohár 

haladási sebességét; 

Mit figyeltél meg? 

Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre! 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………. Ha a poharat hirtelen 

mozgásba hozzuk a víz hátul, a mozgással ellentétes irányban kiömlik, mivel 

tehetetlensége folytán megpróbálja megőrizni nyugalmi állapotát. A pohár hirtelen 

megállításakor a víz elől ömlik ki, mivel folytatni próbálja egyenes vonalú egyenletes 

mozgását. Tehát a testek ellenszegülnek azoknak a külső hatásoknak, amelyek próbálják 

nyugalmi- vagy mozgásállapotukat megváltoztatni. 

1. 2. 2. Testek térfogata 

Minden test helyet foglal el a térben, tehát térfogata van. A térfogat 

mértékegysége a m 3 

. A szabályos mértani testek térfogatát matematikai 

képletek segítségével számíthatjuk ki ( kocka, henger, gömb, stb. térfogata). A 

szabálytalan testek térfogatát mérőhenger segítségével határozzuk meg a 

következőképpen: 

- a mérőhengerbe vizet öntünk, majd leolvassuk a 

vízszintet; ez mutatja a víz térfogatát; 

- beletesszük a vízbe azt a testet, amelynek meg szeretnénk 

határozni a térfogatát, majd leolvassuk a vízszintet. Megkapjuk a hengerben 

levő víz és a test össztérfogatát; 

- ebből az értékből kivonjuk az előző értéket és így megkapjuk 

a test térfogatát. 

6


Kísérlet: Szilárd testek térfogatának meghatározása. 

Szükséges anyagok: mérőhenger, víz, burgonya. 

Határozd meg a burgonya térfogatát az előzőekben ismertetett módszer szerint. 

Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre! 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

1.2.3. Testek sűrűsége 


Kísérlet: Testek tömege 

Szükséges anyagok: két különböző anyagból készült kocka (fa és ólom), egyenlőkarú 

mérleg, vagy rugósmérleg. 


-mérd meg a két test tömegét! 

Mit figyeltél meg? 

Megjegyzéseidet írd a megjelölt helyre. 

................................................................................................................................................ 

A két kocka mérése után megállapíthattad, hogy az ólomból készült kocka tömege 

sokkal nagyobb a fakockáénál Ez azzal magyarázható, hogy az ólom részecskéi sokkal 

közelebb vannak egymáshoz, mint a fáé. Tehát az ólom sűrűsége nagyobb, mint a fa 

sűrűsége. 

A sűrűség az a fizikai mennyiség, amely a testet felépítő anyagot jellemzi. A 

sűrűség a test tömegének és térfogatának az aránya. ρ-vel jelöljük (ro), a 

mértékegysége kg/m 3 

vagy g/ cm 3. 

1 kg/m 3 

a sűrűsége annak az 1 m 3 

térfogatú testnek, amelynek tömege 1 kg. 

A víz sűrűsége 1000 kg/m 3 

, vagyis 1 m 3 

víz tömege 1000 kg. 

Az 1.1. táblázat segítségével összehasonlíthatod a különböző anyagok sűrűségét. 

Anyag Sűrűség kg/ m 3 

Étolaj 800 

Benzin 800 

Jég 917 

Víz 1000 

Tej 1030 

Üveg 2500 

Alumínium 2700 

Acél 7800 

Vas 7880 

7

Ezüst 10500 

Ólom 11350 

Higany 13550 

Arany 19310 

Platina 21460 

1. Táblázat 

Az ólom nagyobb sűrűségű, mint az ezüst, a vas, az acél, az alumínium és az 

üveg, de kisebb, mint a platina, az arany és a higany sűrűsége. Tekintettel nagy 

sűrűségére, az ólom sugárzás elleni védőpajzsok készítésére is alkalmas (a rádioaktív 

anyagokat ólommal bélelt különleges tárolóedényekben szállítják). 

Az alumínium sűrűsége kicsi, ezért nagyon könnyű. Más fémekkel ötvözve 

alkalmas olyan, gépek, berendezések gyártására, amelyeknél feltétel az alacsony tömeg, 

mint például a repülőgépek. . 

Testek úszása és merülése. 

Valószínűleg észrevetted, hogy egy test könnyebbnek tűnik a vízben, mint a 

levegőben; hogy egy vasból készült test elmerül a vízben, míg egy fából készült 

fennmarad a víz színén. Ahhoz, hogy egy labdát a víz alatt tartsunk, erővel kell hatnunk 

rá. Amikor az erőhatás megszűnik, a labda azonnal a felszínre jön. 

Úszás/ merülés, Arkhimédesz törvénye. 


A hidrosztatikus nyomás következtében a folyadékok nyomást gyakorolnak azokra a 

testekre, amelyekkel kölcsönhatásba kerülnek. 

A folyadékban található testekre ható hidrosztatikai nyomásból származó nyomóerők 

eredőjét hidrosztatikai felhajtóerőnek (archimédesi erőnek) nevezzük.Ez függőleges 

irányú, és lentről felfelé hat. A hidrosztatikai felhajtóerő támadópontját 

nyomásközéppontnak nevezzük. Ha a test homogén és teljesen a folyadékba merül, 

akkor ez a pont egybeesik a test súlypontjával. 

Arkhimédesz törvénye. Minden folyadékba merülő testre felhajtóerő hat, amely 

számszerűen egyenlő az általa kiszorított folyadék súlyával. Vízbe merülés esetén is hat 

minden testre a gravitációs erő (a Föld vonzereje). Ha a test súlya kisebb a hidrosztatikai 

felhajtóerőnél, a felszínre emelkedik, miközben egy része a vízbe süllyedve marad. Az 

elmerült rész akkora térfogatú folyadékot szorít ki, hogy annak súlya egyenlő legyen a 

test súlyával. Ebben az esetben a test úszik a felszínen. A hajók is úsznak a vízen, bár a 

víznél sokkal nagyobb sűrűségű anyagból készülnek. 

Alakjuk, valamint számos levegővel teli térségük miatt nagyon nagy térfogatú 

vizet szorítanak ki, nagyobbat, mint a felépítésükre használt anyagok térfogata. Így a hajó 

sűrűsége a víz sűrűségénél kisebb lesz. A túlterhelés a hajók elsüllyedéséhez vezet. 

Ennek elkerüléséért a hajók oldalára egy vonalat festenek, amely a megrakott hajó 

maximális merülését jelöli (merülési vonal). 

A folyadékok sűrűségét sűrűségmérővel mérjük. 

A sűrűségmérésnek számos alkalmazási területe van. Ezzel állapítjuk meg a tej és 

8

a fagyálló folyadék minőségét, az italok alkoholtartalmát, az autók akkumulátorának 

állapotát. A gyógyászatban sűrűségméréssel szerzünk tudomást a testfolyadékok (vér, 

vizelet) állapotáról. 

Mivel a vér sűrűségét a benne található vörös vértestek koncentrációja 

befolyásolja, a vér sűrűségének csökkenése vérszegénységre utal. 

Bizonyos betegségek az ásványi sók fokozott ürítésével járnak. Ezekre a vizelet 

sűrűségének növekedése hívja fel a figyelmet. 

Arkhimédesz törvénye a gázokra is érvényes. Hidrogénnel, vagy héliummal 

(levegőnél kisebb sűrűségű gázok) töltött ballonok a felhajtóerő következtében a magasba 

emelkednek. 

1. Önértékelő teszt 

1. Két azonos térfogatú test tömege különböző. Melyiküknek nagyobb a 

sűrűsége? 

2. Két azonos tömegű test térfogata különböző. Melyiküknek nagyobb a sűrűsége? 

A választ írd a kijelölt helyre. 

................................................................................................................................................ 

................................................................................................................................................ 

3. A folyadékokra vonatkozó kijelentések közül melyik helyes? 

a. A folyadék tömegét megduplázva a sűrűsége is megduplázódik; 

b. Egy folyadék sűrűsége nem függ a tömegétől 

c. Egy folyadék sűrűsége nem függ a térfogatától; 

d. A folyadék térfogatát megduplázva duplázódik a sűrűsége is; 

e. Megduplázva a folyadék térfogatát sűrűsége kétszeresen csökken. 

4. Olvasd el figyelmesen a következő kijelentéseket és állapítsd meg melyik helyes és 

melyik helytelen válasz (I – Igaz, H – Hamis): 

a. Az ólom sűrűsége nagyobb, mint a műanyagé. I / H 

b. Egy cm 3 

fa súlya ugyanannyi, mint egy cm 3 

vasé. I / H; 

c. A sűrűség egy fizikai mértékegység, amely a testek anyagát jellemzi. I / H 

A válaszok és magyarázatok a 21. oldalon találhatók. 

1. 3. Halmazállapotok. Halmazállapot-változások 

A természetben az anyagok különböző halmazállapotban fordulnak elő. A 

halmazállapotok lehetnek: szilárd, cseppfolyós és gáz. Az anyagi testek, 

halmazállapotuk függvényében különböző tulajdonságokkal rendelkeznek: a 

szilárd testeknek meghatározott alakjuk és térfogatuk van, a cseppfolyós testek 

alakja változó, térfogata állandó (felveszik annak az edénynek az alakját 

amelyben találhatók). A gázoknak sem meghatározott alakjuk (felveszik annak az 

edénynek az alakját, amelyben találhatók), sem meghatározott térfogatuk nincs 

(kiterjednek). 

9

Ezek a tulajdonságok a test molekulái (szabad szemmel nem látható, parányi 

részecskék) közti kölcsönhatásoknak tulajdoníthatók Egy anyagi test létezhet 

szilárd, cseppfolyós vagy gáz halmazállapotban. Ez azonban olykor megváltozhat. 

Például a víz szilárd (jég), cseppfolyós (víz) vagy gáz halmazállapotú (vízpára) is 

lehet. 

A halmazállapot-változást a test és környezete közötti hőcsere okozza. 

1. 3. 1. Olvadás. Megszilárdulás. 

Olvadás 

Egy anyag szilárd halmazállapotból cseppfolyós halmazállapotba való átalakulását 

olvadásnak nevezzük (például a naftalin szilárd halmazállapotúból cseppfolyóssá válása, 

a jég olvadása). Az olvadáshoz a testek hőt vesznek fel. 

Megszilárdulás 

Egy anyag cseppfolyós halmazállapotból szilárd halmazállapotba való átalakulását 

megszilárdulásnak (fagyásnak) nevezzük. Ez az olvadással ellentétes folyamat. A 

megszilárdulás hőleadással jár (például a víz szilárd halmazállapotúvá válik – jég, a 

naftalin cseppfolyós halmazállapotúból szilárd lesz). 

Azt a hőmérsékletet, amelyen egy anyag olvadásnak indul vagy megszilárdul 

olvadáspontnak vagy fagyáspontnak nevezzük. Ez minden anyagra jellemző: 

- a naftalin olvadási (megszilárdulási) hőmérséklete: -80 0 

C 

- a jég olvadási (megszilárdulási) hőmérséklete: 0 0 

C. Az olvadás 

(megszilárdulás) alatt az anyag térfogata változik. 

Olvadással általában nő a térfogat, megszilárdulással pedig csökken. Kivételt képez a víz, 

amelynek térfogata fagyással (megszilárdulással) növekszik. Ez a térfogatnövekedés 

okozza a vízvezetékcsövek elrepedését, ha azokat nem ürítik ki, mielőtt a hőmérséklet 

0 0 

C alá csökken. A nehéziparban a fémek olvadásának, megszilárdulásának jelenségét 

különböző alkatrészek és tárgyak öntésére alkalmazzák. 

1. 3. 2. Párolgás. Lecsapódás. 

Valamely folyadék gáz halmazállapotúvá való átalakulását párolgásnak nevezzük. Ez a 

folyadékok szabad felszínén történik. Amikor a folyadék egész tömegében történik a 

párolgás, akkor forrásról beszélünk. Forrás következtében a víz gázhalmazállapotba 

megy át. Minden folyadék egy meghatározott hőmérsékleten kezd forrni (például a víz 

forráspontja100 0 

C, az alkoholé 78 0 

C). 

A lecsapódás 

Bizonyos folyadékok (aceton, alkohol) szobahőmérsékleten könnyen elpárolognak. 

Ezeket illékony anyagoknak nevezzük. 

A párolgás gyorsabb, ha a folyadék felülete nagyobb (egy széles edényből hamarabb 

elpárolog az alkohol mint egy kémcsőből). A párolgás felgyorsul, ha a levegő mozgása 

eltávolítja a képződött vízpárákat (például megszáradnak a nedves ruhák). A párolgás 

gyorsabb, ha a környezet hőmérséklete magasabb (tavak, folyók, tengerek és óceánok 

10

gyorsabban párolognak meleg napokon). A párolgás hőelvonással járó folyamat. Egy 

anyag gáz halmazállapotúból szilárd halmazállapotúvá való alakulását lecsapódásnak 

nevezzük. Ha a konyhában vizet forralunk egy edényben, az ablakon vékony vízréteg 

jelenik meg. Ha hideg ablakra, szemüveglencsére vagy tükörre lehelünk, az bepárásodik. 

Tehát a kilélegzett levegő vízpárái lecsapódnak a tárgyakon, cseppfolyósakká válnak. A 

lecsapódás hőleadással jár. Egyes anyagok (jód, naftalin, kámfor) szilárd 

halmazállapotúból képesek közvetlenül gázhalmazállapotba átalakulni, ezt a folyamatot 

szublimációnak nevezzük. A fordított folyamatot a deszublimáció, és ez a 

gázhalmazállapotból szilárd halmazállapotba való átalakulást jelenti. A széndioxid 

kondenzációja révén mesterséges hó nyerhető. Következésképpen: hőleadás vagy 

hőelvonás révén a testek változtatni tudják halmazállapotukat. 

1. 3. 3. A víz körforgása a természetben 

A légkör hőmérséklet-változásainak függvényében a természetben a víz egyik 

halmazállapotból a másikba alakul. A Nap melegének hatására a tavak, tengerek, óceánok 

vize párolgásnak indul. A vízpárák felemelkednek a levegőbe és felhőket hoznak létre. A 

szél különböző magasságokba viszi a felhőket. A felhőkből a csapadék eső, vagy hó 

formájában hull le. A csapadékot a lecsapódó vízpárák hozzák létre, amikor hideg 

levegőréteggel találkoznak. Hideg éjszakákon a levegő vízpárái a hideg testekkel 

érintkezve lecsapódnak, így keletkezik a harmat, 0 0 

C alatt pedig a dér. 

Télen, 0 0 

C alatti hőmérsékleten a vízcseppek különböző alakú és méretű jégkristályokká 

alakulnak, így keletkeznek a hópelyhek. 

Az esőből valamint a hóolvadásból származó víz újból a tengerekbe, óceánokba, 

folyókba vagy a talajba kerül. A víz a természetben, egyik halmazállapotból a másikba 

alakulva, állandó körforgásban van. Ezt a víz körforgásának nevezzük. Évente mintegy 

450000- 500000 km 3 

víz párolog el és hull vissza a földre csapadék formájában. 


Kísérlet: A gázhalmazállapot kimutatása. 

Szükséges anyagok: kémcső, mindkét felén nyitott cső, vízzel telt pohár 


- próbálj meg behelyezni egy szájával lefelé fordított kémcsövet egy vízzel telt 

pohárba! 

- ismételd meg a kísérletet mindkét végén nyitott kémcsővel! 

. 

Mit tapasztalsz? Magyarázd meg a jelenséget. Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre! 

. 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

11

Következtetés 

A víz nem hatol be a kémcsőbe, mert azt levegő tölti ki. A levegő egy 

gázhalmazállapotú anyag. Mint minden gáznak, a levegőnek sincs önálló alakja, ezért 

felveszi annak az edénynek az alakját, amelyben található. A mindkét végén nyitott 

kémcső esetében a víz felemelkedik a kémcsőben, és kiszorítja a levegőt a külső 

környezetbe. 

Kísérlet: Az olvadás jelenségének kimutatása. 

Szükséges anyagok: két kémcső, kémcsőfogó, borszeszégő, naftalin kristályok, viasz. 


- egyik kémcsőbe tegyél naftalinkristályokat, a másikba viaszt; 

- borszeszégő lángjánál melegítsd a kémcsöveket és mérd meg a két anyag 

olvadásához szükséges időt. 

Mit tapasztalsz? Megfigyeléseidet írd a kijelölt helyre! 

.…………………………………………………………………………………………… 

…………………………………………............................................................................. 

.................… 

.....................................................................................................………………………… 

… 


A naftalin és a viasz olvadási ideje nem azonos, mivel az olvadásukhoz szükséges 

hőmennyiség különböző. 

Kísérlet: A folyadékok párolgási sebességének kimutatása. 

Szükséges anyagok: három kémcső, három tányér, aceton, alkohol, víz 


-tölts azonos térfogatú (5 ml ≈1 kiskanál) acetont, alkoholt és vizet a három 

azonos méretű tányérba; - jegyezd fel a párolgás idejét. 

- ismételd meg a kísérletet kémcsövekkel is. 

Mit tapasztaltál? Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre! 

. 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

Következtetések: az alkohol gyorsabban párolog a víznél és lassabban az acetonnál. 

A párolgási sebesség a folyadék természetétől és a párolgási felülettől függ.(a 

tányérban levő folyadék gyorsabban elpárolog, mint a kémcsőben levő). 

12


I. Társítsd a számokat a megfelelő betűkhöz! 

1 Olvadás 

2 Lecsapódás 

3 Megszilárdulás 

a. cseppfolyós halmazállapotból szilárdba való átmenet 

b. gázhalmazállapotból cseppfolyósba való átmenet 

c. szilárd halmazállapotból cseppfolyósba való átmenet 

d. cseppfolyós halmazállapotból gázhalmazállapotba való átmenet 

II. Válaszolj a következő kérdésekre: 

1. A ruhásszekrénybe naftalint teszünk a molyok ellen. Bizonyos idő elteltével 

a kristályok eltünnek, bár a naftalin szaga még érződik. 

Mivel magyarázható a jelenség? 

……………………………………………………………………………………… 

……………… 

……………………………………………………………………………………………… 

……… 

…………………………………………………………………………………………….. 

2.Miért száradnak meg gyorsabban a ruhák, ha fúj a szél? 

……………………………………………………………………………………………… 

… 

……………………………………………………………………………………… 

……………… 

…………………………………………………………………………………………….. 

3.Miért törik el a vízzel teli üveg, ha fagyasztóba tesszük? 

……………………………………………………………………………………… 

……………… 

…………………………………………………………………………………………… 

………… 

…………………………………………………………………………………………….. 

III. Magyarázd meg a víz körforgását a természetben! 

. 

A válaszok és magyarázatok a 21. oldalon találhatók. 

1. 4. Anyagok és keverékek 

Környezetünkben minden anyagból van. A testek az anyag körülhatárolt részei (például 

egy kő, egy pohár víz, egy léggömbben levő levegő, stb.). 

A változatos összetételű, heterogén anyagot összetett anyagnak nevezzük (például 

13

fa, üveg, cement). Az egyszerű anyagok homogének, állandó összetételűek (például 

: oxigén, széndioxid, nitrogén, víz, arany, ezüst stb.). 

Az anyagok parányi, szabad szemmel nem látható részekből, ún. molekulákból állanak. 

A molekulákat egy vagy több atom építi fel. A körülöttünk levő minden test atomokból 

és molekulákból áll, amelyek állandó mozgásban vannak. Még a szilárd testek molekulái 

is folytonosan mozognak, de ez szabad szemmel nem látható, mivel a molekulák által 

megtett távolság igen kicsi. A levegő is molekulákból (oxigén, nitrogén) és atomokból 

(pl. argon) áll. Ezek meglehetősen gyorsan mozognak anélkül, hogy észrevennénk őket. 

Állandó mozgásuknak köszönhetően egyik anyag molekulái könnyen keverednek más 

anyag molekuláival. Azt a jelenséget, amelynek eredményeként egy anyag molekulái 

behatolnak egy másik anyag molekulái közé, diffúziónak nevezzük. Ezzel magyarázható, 

hogy a benzinkutak közelében állandóan jellegzetes benzinszag érződik. 

A diffúziónak köszönhetően a forró vízbe tett teafűvel illatos teát készíthetünk. A 

diffúziót befolyásolja a hőmérséklet és az anyag halmazállapota. (Lásd a gyakorlati 

alkalmazásokat). 

Diffúzió 


Kísérlet: A diffúzió kimutatása. 

Szükséges anyagok: két azonos méretű üveg alkohollal és olajjal. 


- nyisd ki egyszerre mind a két üveget, majd pár lépésre távolodj el. 

Mit érzel? Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre. . 

…………………………………………………………………………………………… 

……… 

…………………………………………………………………………………………… 

……… 

…………………………………………………………………………………………… 

……… 


Az alkohol szagát hamarosan megérzed, de az olajét nem. Miért? Megfigyeléseidet írd a 

kijelölt helyre. 

……………………………………………………………………………………………… 

…… 

……………………………………………………………………………………………… 

…… 

Kísérlet: A diffúziót befolyásoló tényezők kimutatása(hőmérséklet) 

Szükséges anyagok: melegvízzel teli pohár, hideg vízzel teli pohár, 

tinta, pipetta. 


-pipetta segítségével cseppents tintát a hideg, illetve a melegvízzel teli pohárba! 

- figyeld meg a tinta diffúzióját a hideg és a melegvízben. 

Mit tapasztaltál? Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre!. 

…………………………………………………………………………………………… 

……… 

…………………………………………………………………………………………… 

14

……… 

…………………………………………………………………………………………… 

……… 

…………………………………………………………………………………………… 

… 


Míg a melegvizes pohárban a tinta egyenletesen elkeveredett, addig a hideg vizes 

pohárban a keveredés nem homogén. A diffúziót tehát befolyásolja a hőmérséklet 

(magasabb hőmérsékleten gyorsabban lejátszódik). 

A halmazállapot is befolyásolja a diffúziót. A gázok részecskéi sokkal 

gyorsabban mozognak, mint a folyadékok részecskéi (a parfüm vagy az alkohol illata 

azonnal keveredik a levegővel, míg a tinta vízzel való keveredése több időt igényel). 

A természetben vannak tiszta anyagok, melyek összetétele nem változik fizikai ráhatás 

révén sem (például oxigén, hidrogén, nitrogén). 

Az anyagok lehetnek egyszerűek (oxigén, szén, higany) és összetettek (két vagy több 

anyagból állanak – a higany-oxid oxigénből és higanyból épül fel, az alumínium-oxid 

pedig oxigénből és alumíniumból). 

Keverékek 

Anyagkeveréket két vagy több anyag elegyítése révén nyerünk (például levegő, 

ásványvíz). A keverékek lehetnek: 

- homogén keverékek (teljes tömegében ugyanaz az összetétele és ugyanazok a 

tulajdonságai) 

- heterogén keverék (tömegében különböző összetételű és 

különböző tulajdonságok jellemzik). 

1. 5. 1. Dekantálás 


1.5. Az anyagok keverékekből való elkülönítése. 

Kísérlet: A homok szétválasztása a víztől. 

Szükséges anyagok: pohár, víz, homok. 

Eljárás: 

- Tégy homokot egy vízzel teli pohárba! 

- Keverd össze egy üvegbottal.. Milyen keveréket nyertél? A keveréket hagyd állni 

néhány percig. 

Mit tapasztaltál? Megfigyeléseidet írd a kijelölt mezőbe! 

. 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

15

…………… 


A víz és a homok keveréke nem homogén. A homok lerakódik a pohár aljára, 

mivel sűrűsége nagyobb a vízénél. 

A dekantálás olyan elkülönítési módszer, amelynek során szilárd anyagot különítünk el 

heterogén szilárd-cseppfolyós keverékből. Akkor használható, amikor a szilárd anyag 

sűrűsége nagyobb, mint a folyadéké. 

Dekantálás 

A gyakorlatban dekantálással tisztítjuk az ivóvizet, a sóbányából nyert sót, különleges 

dekantorokban szétválasztjuk az aranyat és ezüstöt az ércekből. 


Kísérlet: Szénpor elkülönítése a víztől. 

Szükséges anyagok: két pohár, tölcsér, víz, szénpor, szűrőpapír. 


- tégy kevés szénport egy pohár vízbe. 

- rázd fel a keveréket, vagy keverd össze egy üvegbottal. Milyen keveréket 

nyertél? 

- szűrd át a keveréket tölcsérbe tett szűrőpapíron. 

Mit tapasztaltál? Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre! 

. 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

……… 


A víz és a szénpor nem homogén szilárd-folyadék keveréket alkot. A szénpor 

fennmarad a szűrőpapíron, a víz pedig lecsöpög a pohárba. 

1. 5. 2. A szűrés 

A szűrés olyan elkülönítési módszer, melynek során szilárd anyagot különítünk el 

heterogén szilárd- cseppfolyós keverékből, a folyadékot áteresztő porózus anyag 

segítségével. Akkor használható, ha a szilárd anyag sűrűsége kisebb, vagy egyenlő a 

folyadék sűrűségénél. 

A szűrőpapíron átjutott folyadék a szűrlet. Az ivóvizet úgy állítjuk elő, hogy többrétegű 

homok-kavics szűrőn szűrjük át. A szennyezett levegő tisztítására levegőszűrőket 

használnak. 

16

1. 5. 3. Kristályosítás 


Kísérlet: Konyhasó nyerése sósvízből. 

Szükséges anyagok: porcelán tégely, vasháromláb, azbesztháló, víz, konyhasó, 

borszeszégő. A kísérlet elvégezhető égetőkanál és borszeszégő segítségével is. 


-tegyél vizet és konyhasót egy porcelán tégelybe. 

-borszeszégő lángjánál melegítsd a keveréket, míg a víz teljesen elpárolog. 

Mit tapasztalsz? Megfigyeléseidet írd a pontozott helyre! 

…………………………………………………………………………………………… 

……… 

…………………………………………………………………………………………… 

……… 


Melegítés hatására a víz elpárolog, a tégelyben pedig ott marad a só. 

A kristályosítás olyan elkülönítési módszer, melynek során oldatban levő 

szilárd anyag kristályos állapotba megy át. 

A kristály szilárd, homogén test, 

jól meghatározott mértani alakkal. 

A kristályosítás módszerével cukornádból cukrot, tengervízből konyhasót állítanak elő. 

A kristályosítás nem alkalmazható gyúlékony folyadékok esetében. 

A Föld mélyében is történhet kristályosodás, ennek eredményeként a magma 

megszilárdul, a jelenség magmatikus kőzetek kialakulását eredményezi (gránit, bazalt). 

1. 5. 4 A desztilláció 

A desztilláció olyan elkülönítési módszer, melynek során homogén, cseppfolyós keverék 

összetevőit különítjük el a forrást követő lecsapódás segítségével. 

Ezt a módszert alkalmazzák az alkohol előállításánál, valamint a kőolafinomítókban a 

benzin, gázolaj és petroleum nyerésére. 

Más lehetőségek 

- Az anyagok szétválaszthatók még mágnesezéssel és elektromos feltöltéssel. 

(Tanulmányozd a javasolt könyvészetet! ) 

1. 6. Oldatok 

Azokat a két, vagy több anyagból álló homogén keverékeket, amelynek összetevői között 

nem megy végbe kémiai folyamat oldatoknak nevezzük. A mindennapi életben gyakran 

készítünk oldatokat. A vízbe szilárd, cseppfolyós, vagy gáznemű anyagokat keverünk. 

Például: cukrot, konyhasót, ecetet, alkoholt, koncentrált gyümölcsleveket, széndioxidot. 

Azt a jelenséget, melynek során valamely szilárd cseppfolyós vagy gáz 

halmazállapotú anyag részecskéi egyenletesen elkeverednek egy másik 

anyag részecskéi között oldásnak nevezzük. 

Bármely oldat két összetevőből áll: oldószerből (az anyag, amelyben oldanak-szolvens) 

17

és oldott anyagból (a feloldott anyag). 

Például: a cukor és víz oldatában a víz az oldószer, a cukor az oldott anyag. A víz a 

leggyakrabban használt oldószer. Oldószerként más anyagok is használhatók: alkohol, 

benzin, aceton, éter. Két folyadékból álló oldat esetében azt tekintjük oldószernek, 

amelyik nagyobb mennyiségben található az oldatban. 

Valamely anyagnak azt a tulajdonságát, hogy feloldódik más anyagban oldhatóságnak 

nevezzük. Egy adott oldószerben való oldhatóságuk alapján az anyagok lehetnek: jól 

oldódó, nehezen oldódó és oldhatatlan anyagok (a só oldható a vízben, a homok nem 

oldódik a vízben). 

Az anyagok oldhatóságát befolyásoló tényezők az oldószer és az oldott anyag természete, 

valamint a hőmérséklet. 

Kísérlet: Az oldhatóságot befolyásoló tényezők kimutatása (az oldószer és az 

oldott anyag természete ) 

Szükséges anyagok:átlátszó poharak, víz, aceton, körömlakk 


- Cseppents körömlakkot egy pohár vízbe! 

Mit tapasztaltál? Milyen keveréket nyertél? Megfigyeléseidet jegyezd le a pontozott 

helyre! 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

- Cseppents körömlakkot egy kevés acetonba! 

Mit észlelsz? Milyen keveréket nyertél? Megfigyeléseidet jegyezd le a pontozott helyre! 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 


Az oldhatóságot befolyásolja az oldószer és az oldott anyag természete. A 

körömlakk nem oldódik vízben, de jól oldódik acetonban. 

Kísérlet: Az oldhatóságot befolyásoló tényezők kimutatása (hőmérséklet). 

Szükségesanyagok: 

-két átlátszó pohár, melegvíz, hideg víz, kiskanál. 


-Egy pohárba önts hideg vizet, egy másikba 

ugyanannyi melegvizet! 

-Mindkét pohárba tegyél egy-egy kiskanál cukrot! 

Mit tapasztalsz? Megfigyeléseidet jegyezd le a pontozott helyre!. 

……………………………………………………………………………………………… 

…… 

……………………………………………………………………………………………… 

…… 

……………………………………………………………………………………………… 

18

…… 


A cukorkristályok gyorsabban oldódnak a meleg vízben. A szilárd anyagok 

oldhatósága a hőmérséklettől függ: az oldódás sebessége a hőmérséklet növekedésével 

nő. 

A koncentráció (töménység) kifejezi az adott mennyiségű oldatban levő feloldott anyag 

mennyiségét. Töménységük alapján az oldatok lehetnek: híg oldatok (kevés oldott 

anyagot tartalmaznak) és tömény oldatok (nagy mennyiségű oldott anyagot 

tartalmaznak). 

Kísérlet:Tömény oldat nyerése. 

Szükséges anyagok: átlátszó pohár, víz, cukor, kiskanál. 


- vízzel teli pohárba tegyél egy kiskanál cukrot! 

-keverd össze a kiskanállal!.. 

Mit tapasztalsz? 

-majd adj az oldathoz egyre több cukrot, folyamatosan keverjed! 

Mit észlelsz? Megfigyeléseidet jegyezd a pontozott helyre!.. 

……………………………………………………………………………………………… 

…… 

……………………………………………………………………………………………… 


Ha egyre több cukrot adagolunk a vízhez egy idő után a cukor már nem oldódik fel. 

Azt az oldatot, amely egy adott hőmérsékleten maximális mennyiségű feloldott anyagot 

tartalmaz, telített oldatnak nevezzük. A telítetlen oldat még képes újabb 

anyagmennyiséget feloldani. 

A százalékos koncentráció kifejezi azt, hogy 100 g oldatban hány gramm feloldott 

anyag található. 

mf= feloldott anyag tömege 

mo= oldat tömege 

mf+ m víz= oldat tömege 

c= (mf × 100)/ mo 

Például: 

1. Milyen töménységű oldatot kapunk, ha 20g citromsót 80g vízben oldunk fel ? 

mf = 20g mvíz= 80g c= (mf × 100)/ mo mo= mf + m víz c= (20 × 100)/ (20+ 80) c= 20% 

2. Mennyi a százalékos koncentrációja annak az oldatnak, amelyet 30g 

marószódának 270g vízben való oldásával nyerünk? 

c= (mf × 100)/ mo, 

mo= mf + mvíz c= 

(30× 100)/ (30+ 270) 

c= (30× 100)/ (30+ 

270), c= 10% 

Figyelem! 

A feloldott anyag, az oldat tömege, a víz tömege ugyanolyan tömegegységben 

19

legyen kifejezve (g, kg, stb.)! 


I. Karikázd be a helyes választ!. 

1. Ha egy oldat mindkét alkotóeleme azonos halmazállapotú (folyadék), 

azt tekintjük oldószernek, amelynek mennyisége: a) kisebb; b) nagyobb; c) 

bármelyik lehet közülük. 

………………………………………………………………………………… 

………………… 

………………………………………………………………………………… 

………………… 

2. Az oldatok a) homogén keverékek: b) tiszta anyagok; c) nem homogén 

keverékek……………………………………………………………………… 

……………………… 

………………………………………………………………………………… 

………………… 

3. Ha bizonyos mennyiségű oldatot kiöntünk a pohárból, az oldat a) töményebb 

lesz; b) hígabb lesz c) töménysége nem 

változik.………………………………………………………………………… 

……………… 

………………………………………………………………………………… 

………………… 

4. Annak az oldatnak a töménysége, amelyet 40g marószódának 260g vízben való 

oldásával nyerünk: : a) 20%; b) 13,33%; c) 10%. 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

II. Magyarázd meg, hogyan választhatod szét összetevőire a homok, só és víz 

keverékét!.………………………………………………………………………………… 

……………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

…… 

III. Kísérlet. Háromnegyed részig tölts vizet a pohárba, majd helyezz bele egy tojást!. Mit 

tapasztalsz? Utána vedd ki a tojást és oldj fel a vízben minél több sót! Tedd a tojást a 

sósvízbe!... Mit tapasztalsz? 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

……………………………………………………………………………………… 

…………… 

20

1.7. Önértékelő tesztek megoldásai 

1.sz. Önértékelő teszt 

1. A nagyobb tömegű test sűrűsége nagyobb. 

2. A kisebb térfogatú test sűrűsége nagyobb. 

3. a 

4. a)igaz; b)hamis; c)igaz 

Figyelem! 

Ha a kérdésekre helyesen válaszoltál tovább léphetsz. Gratulálunk! 

• Ha nehézségbe ütköztél a feladatok megoldásánál, vagy ha kérdéseid vannak, lapozz a 

megfelelő oldalra!.. 

2.sz. Önértékelő teszt 

I. 1c, 2b, 3a 

II. 1. A naftalin szublimálás révén szilárd halmazállapotból gázhalmazállapotba 

megy át (elpárolog). 

2. A víz gyorsabban párolog, ha a levegő mozgása folyamatosan eltávolítja a 

képződött vízpárákat. 

3. A víz térfogata fagyáskor megnő. 

III. Lásd a 11oldalon. 

Figyelem! 

• Ha a kérdésekre helyesen válaszoltál tovább léphetsz. Gratulálunk! 

• Ha nehézségbe ütköztél a feladatok megoldásánál, vagy ha kérdéseid 

vannak lapozz a megfelelő oldalra! 

3. sz. Önértékelő teszt 

I. 1. b 

2. a 

3. c 

4. b 

c= (mf × 100)/ m, mf= feloldott anyag, mo= oldat tömege, mf+ mvíz= oldat 

tömege, c= (40 × 100)/ (40+ 260) c= 13,33% 

II. Az anyagok szétválasztása két szakaszban történik. Dekantálással 

szétválasztjuk a sósvizet az edény aljára lerakódott homoktól, majd 

kristályosítással a sót a víztől. 

III. A tojás sűrűsége kicsit nagyobb a víz sűrűségénél, ezért a tojás elmerül a 

vízben. 

A sósvíz sűrűsége nagyobb a tojás sűrűségénél, ezért a tojás úszik a vízben. 

Figyelem! 

• Ha a kérdésekre helyesen válaszoltál tovább léphetsz. Gratulálunk ! 

• Ha nehézségbe ütköztél a feladatok megoldásánál, vagy ha kérdéseid vannak 

lapozz a megfelelő oldalra! 

. 

21

1 sz. Tanulási egység összefoglalása 

A tehetetlenség - a test azon tulajdonsága, hogy megtartja nyugalmi állapotát, vagy 

egyenes vonalú egyenletes mozgását, amíg külső erő mozgási állapotának 

megváltoztatására nem kényszeríti. 

A tömeg - az a fizikai mennyiség, amely a test tehetetlenségét méri; a test súlya –az az 

erő, amellyel a Föld vonzza a testet.; a térfogat- a test által elfoglalt tér; a sűrűség-az a 

fizikai mennyiség, amelyet a test tömege és térfogata közötti arány határoz meg. 

Arkhimédész törvénye - a folyadékba süllyesztett testre függőleges irányú felhajtóerő 

hat, amely számszerűleg egyenlő a test által kiszorított 

folyadék súlyával. 

A szilárd testeknek - önálló alakja és önálló térfogata van; A folyadékok - önálló 

térfogattal rendelkeznek, de nincs önálló alakjuk (felveszik annak az edénynek az alakját, 

amelyben találhatók), folyékonyak. A gázok-nem rendelkeznek sem önálló alakkal, sem 

önálló térfogattal, kiterjednek 

Az olvadás - szilárd halmazállapotból cseppfolyós halmazállapotba való átalakulást 

jelent; 

Megszilárdulás (fagyás) - cseppfolyós halmazállapotból szilárd halmazállapotba való 

átmenet; 

Párolgás - cseppfolyós halmazállapotból gázhalmazállapotba való átmenet; 

Lecsapódás - a gőz cseppfolyós halmazállapotúvá való alakulása; 

Szublimálódás - szilárd halmazállapotból gázhalmazállapotba való átmenet; 

Kondenzálás (deszublimálás) - gázhalmazállapotból szilárd halmazállapotba való 

átalakulás; 

Diffúzió - egyik anyag molekuláinak a másik anyag molekulái közé való jutása; 

Dekantálás - szilárd anyag szétválasztása cseppfolyós-szilárd, nem homogén keverékből; 

Szűrés - szilárd anyag szétválasztása szilárd-cseppfolyós, nem homogén keverékből, a 

folyadék számára áteresztő szűrő segítségével; 

Kristályosítás - egy oldat szilárd anyagának kristályos állapotba való 

átalakítása; 

Desztilláció - homogén folyadék alkotóelemeinek szétválasztása forralás, 

majd kondenzáció révén; 

Oldódás - az a folyamat, melynek során egy szilárd, cseppfolyós, vagy 

gázhalmazállapotú anyag részecskéi egyenletesen elkeverednek egy 

másik anyag részecskéi között, oldatot hozva létre; 

Oldószer - az az anyag, amelyben oldanak; 

Oldott anyag – az az anyag, amit feloldanak; 

Oldékonyság - valamely anyagnak az a tulajdonsága, hogy feloldódik más anyagban; 

Telített oldat - bizonyos hőmérsékleten maximális mennyiségű oldott anyagot tartalmaz; 

Százalékos töménység – 100 g oldatban feloldott anyag mennyisége. 

22

1. 8. Ellenőrző dolgozat 

I. Kösd össze a két oszlop találó tagjait! 1p (0,25 ×4) 

a. Hópelyhet alkotó, jégkristályokból álló csapadék. 

1. Eső 

2. Dér 

b. Eső és hó keveréke, amely 0 0 

C körüli hőmérsékleten keletkezik. 

3. Havaseső c. Esőcseppekből álló, folyékony csapadék. 

4. Havazás 

d. Hideg reggeleken keletkezik, mikor a levegő vízpárái a talaj- felszín 

közelében lecsapódnak. 

e. Hideg évszakban keletkezik, mikor az esőcseppek a talaj felszínén 

megfagyva átlátszó jégréteget hoznak létre. 

II. Egészítsétek ki a mondatokat! 1p (0,25 ×4) 

A folyók, tengerek, óceánok és a talaj felületéről a víz ...............................révén a 

légkörbe jut. A légkör hidegebb rétegeiben az esőcseppek...................................révén 

hópelyhekké alakulnak. Egy testnek gázhalmazállapotból cseppfolyós halmazállapotba 

való átalakulását......................................nevezzük. 

A naftalin......................................révén szilárd halmazállapotból gázzá alakul. 

III. Gyakorlatok és feladatok. 2p (0,50 ×4) 

Állva utazol az autóbuszon. Mi történik, ha a gépkocsivezető hirtelen fékez? Hát 

akkor, amikor hirtelen elindul? Magyarázd meg! 

Egy mérőhengerben 150 cm 3 

víz van. Ha beleteszünk egy 31,2g tömegű testet, a 

mérőhenger 154 cm - 3 

t mutat. Milyen anyagból készült a test? Használd a 9. odalon 

levő táblázatot. 

Mennyi a térfogata annak az ólomból készült testnek, amelynek tömege 452g, 

sűrűsége pedig 11,3g/ cm 3 

. 

Mennyi a töménysége annak az oldatnak, amelyet 20g maroszóda 180g vízben való 

feloldásával nyertek? 

IV. Írj esszét “A víz a természetben” címmel. Az esszé a következőket kell tartalmazza: 

5p 

- a víz halmazállapot-változásai; 

- a víz körforgása a természetben és ennek jelentősége 

- fontosabb csapadéktípusok; 

- a víz körforgásának vázlata; 

23

-a víz jelentősége (energiaforrás, életfenntartó stb.) 

-a víz káros hatása (áradások). 

Bármilyen információforrás felhasználható (könyvek, folyóiratok, Internet). 

Terjedelem: max. 3-4 oldal. 

Hivatalból jár 1 pont. 

Az 1.sz tanulási egység befejezése utáni felkészültségi szintet az 1. ellenőrző dolgozat 

tükrözi. A dolgozatot a tutornak írásban kell elküldeni, aki elemzi, pontozza, majd 

visszaküldi. 

Értékelési szempontok és osztályozás: 

- egyes fizikai és kémiai folyamatok azonosítása és magyarázata I-1p (0,25×4), 

II- 1p (0,25×4); 

- feladatmegoldás: III- 2p (0,50×4); 

- tantárgyközti kapcsolatok megvalósítása (fizika, kémia, biológia), 

- következtetések szakszerű megfogalmazása. 

- kiegészítő információforrás felhasználása. IV-5p. 


Az ellenőrző dolgozatok a végső jegy 50%-át teszik ki. 

Válogatott könyvészet: 

Bogheanu Maria Magdalena, Ilarion Niculina - Ştiinţe ale naturii, clasa a IV- a 

experimente, evaluare, autoevaluare, Editura Humanitas Educaţional, 2002; 

Corega C., Haralamb Dorel, Talpalaru Seryl - Fizică, manual pentru clasa a VI- a, Editura 

Teora, 1998, pag. 22- 46; 

Corega C., Haralamb Dorel, Talpalaru Seryl - Fizică, manual pentru clasa a VIII- a, 

Editura Teora, 2000, pag. 20- 27, 47- 59; 

Crocnan Daniel Ovidiu, Huţanu Elena - Manualul învăţătorului, clasa a III- a, Editura 

Didacticăşi Pedagogică, R. A., Bucureşti, 2001, p.5-14; 

Crocnan Daniel Ovidiu, Huţanu Elena- Manualul învăţătorului, clasa a IV- a, Editura 

Didacticăşi Pedagogică, R. A., Bucureşti, 2002, p. 4- 10; 

Fătu Sanda, Stroe Felicia, Stroe Constantin - Chimie, manual pentru clasa a VII- a, 

Editura Corint, 1999, pag. 3- 25; 

PacearcăŞtefan, Constantinescu Rodica, Popescu Maria - Luiza-Ştiinţe, clasa a IV-a, 

Editura Cartea Universală, 2003; 

Pârâială Viorica, Pârâială Dumitru, Filoti Carmen - Ştiinţe ale naturii, auxiliar pentru 

elevi, cadre didactice şi părinţi, Editura Euristică, Iaşi, 2002. 

Turcitu Doina, Pop Viorica - Fizică manual pentru clasa a VIII a, Editura Radical, 2000, 

pag. 7- 47; 

24

2. TANULÁSI EGYSÉG - Növények.............................................................................25 


2. 2. Virágos növény felépítése..............................................................................26 

2. 3. Gyökér............................................................................................................26 

2. 4. Szár ................................................................................................................29 

2. 5. Levél ..............................................................................................................31 

2. 6. A levél szerepe...............................................................................................34 

2. 6. 1. Fotoszintézis ...........................................................................................34 

2. 6. 2. Légzés .....................................................................................................36 

2. 6. 3. Párologtatás.............................................................................................36 

2. 7. A virág ..........................................................................................................39 

2. 8. A termés és a mag.........................................................................................40 

2. 9. A növények érzékenysége és mozgása .........................................................43 

2. 10. Fontosabb növénycsoportok ........................................................................46 

2. 11. Önértékelő tesztek és gyakorlatok megoldása, magyarázata.......................47 

2. 12. Ellenőrző dolgozat ......................................................................................49 


2.1. Tanulási egység követelményei 


– azonosítani a növények fontosabb alkotóelemeit és életműködéseit; 

– szakszerűen leírni a növényi szervek jellegzetességeit; 

– alkalmazni a kísérletezés és vizsgálódás módszerét a növényi szervezetek 

életműködéseinek kimutatására; 

– feltárni az ok-okozati összefüggéseket szerkezet-működés, növényi szervezetkörnyezet, 

egységesség-változatosság között; 

– leírni a fontosabb növénycsoportok jellegzetességeit. 

25

2.2. Virágos növények felépítése 

Az élővilág öt országból áll: 

– Monerák (Prokarióták) országa, amelybe a baktériumok és a 

kékbaktériumok (kékeszöld moszatok) tartoznak; 

– Protiszták országa, mely növényekhez (algák) és állatokhoz (zöldostoros, 

amőba, papucsállatka, stb.) hasonló szervezeteket foglal magába; 

– Gombák országa; 

– Növények országa; 

– Állatok országa. 

A virágos növények a növényvilág legfejlettebb szervezetei. 

Szerveknek nevezett alkotóelemekből állnak. A magasabbrendű növények legfontosabb 

szervei a következők: gyökér, szár, levél, virág, termés és mag. Mivel a gyökér, a szár, a 

levél, elsődlegesen a növény táplálását végzi, vegetatív szerveknek nevezzük. A virág a 

növény szaporító szerve, mert ebből fejlődik ki a termés és a mag. 

A növény szerveit különböző alakú és méretű, szövetekbe szerveződött sejtek építik fel. 

A sejt a növény szerkezeti és működési alapegysége. A sejtben lejátszódó folyamatok 

biztosítják a növény életét. A sejt sejthártyából, citoplazmából és sejtmagból áll. A 

sejthártya védi a sejtet és szelektivitása révén meghatározza, milyen anyagok jutnak 

ki/be a sejtbe. A citoplazmában található sejtszervecskék közül egyesek a fényenergia 

elnyelésére (klorofill tartalmú kloroplasztisok), mások különböző anyagok termelésére, 

raktározására, eltávolítására alkalmasak. 

A sejtmag irányítja a sejt működését, valamint a sejtosztódást. Más sejtektől eltérően, a 

növényi sejteket a sejthártyán kívül elhelyezkedő sejtfal is védi. 

Az azonos alakú, szerkezetű és működésű sejtek szöveteket hoznak létre. 

A legfontosabb növényi szövetek a következők: védőszövetek (bőrszövet), amelyek 

beborítják a növény szerveit és védik a környezeti tényezőktől, kártevőktől; szállító 

szövetek – biztosítják az anyagok szállítását a növényben; támasztó, szilárdító szövetek 

– szilárdságot, rugalmasságot kölcsönöznek a növénynek; alapszövetek, asszimiláló és 

raktározó szövet – elnyeli a fényenergiát és előállítja a táplálékot (fotoszintézis), – 

tartalék tápanyagokat raktároz (keményítő, olajok); kiválasztó szövetek – különböző 

anyagokat termelnek (gyanta, nektár, tejnedv stb.); osztódó szövetek- biztosítják a 

növény hosszanti növekedését és vastagodását. 

2. 3. A gyökér 

A gyökér a talajban fejlődő vegetatív szerv. 

A növények gyökere különböző alakú és méretű lehet. Általában vastag főgyökérből és 

vékonyabb mellékgyökerekből áll. 

Gyökértípusok (2.1. ábra) 

– a bojtos gyökér, egyforma hosszúságú, vastagságú elágazásokból áll (gabonafélék, 

tulipán); 

– elágazó gyökere van a fáknak és cserjéknek; 

– a karógyökér, amelynél a főgyökér karó alakú (bab, sárgarépa, lóhere). 

26

2.1. ábra – Gyökértípusok 

A gyökér külső felépítésében a következő övezeteket találjuk (2.2 ábra): 

– gyökérsüveg (1), védi a gyökér csúcsát; 

– a sima övezet (2) szintjén történik a gyökér hosszanti növekedése; 

– a felszívó övezet (3) gyökérszőröcskéi a víz és ásványi sók felvételét biztosítják; 

– érdes övezet (4), a 10-20 napig működő, már lehullott gyökérszőröcskék nyomait viseli. 

2.2. ábra – A gyökér külső felépítése 

A gyökér életműködései 

A gyökér rögzíti a növényt, felszívja a vízben oldott ásványi sókat (nyers táplálék) és 

egyes növényeknél (sárgarépa, répa, retek) tartaléktápanyagot raktároz. 


1. Sorold fel a növényi szerveket: 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………… 

2. Húzd alá azokat a növényneveket, amelyeknek gyökere tápanyagok raktározására 

alkalmazkodott! 

bab, zeller, búza, retek, kukorica, cékla 

3. Figyeld meg a Botanikai Atlaszban a különböző gyökértípusokat. Írj példát néhány 

karógyökerű: ........................................................................................................., 

bojtosgyökerű:.………………………………….……………………………………....., 

elágazó gyökerű …………………………………....................................................... 

növényre! 

27

4. Nevezd meg a gyökér övezeteit: 

2.3. ábra 

1- …………….…… 2- …………….…. 3- ………....……….. 4- …………............. 

5. Karikázd be a helyes választ! 

A gyökér hosszanti növekedését biztosítja a: 

a. gyökérsüveg 

b. sima övezet 

c. gyökérszőröcskék övezete 

d. érdes övezet 

(A megoldások és magyarázatok az 47. oldalon találhatóak.) 


Próbálj elvégezni minél több kísérletet. A magyarázatokat és következtetéseket csak 

azután olvasd el, miután lejegyezted a saját megfigyeléseidet! 

Kísérlet: Ásványi sók kimutatása a vízben. 

Szükséges anyagok: égetőkanál, borszeszégő, víz, pipetta. 

A munka menete: 

Pipettával cseppents néhány csepp vizet az égetőkanálba, melegítsd borszeszégőn, 

míg a víz teljesen elpárolog, majd vizsgáld meg a kanál felületét! 

Mit tapasztaltál? Megfigyeléseidet jegyezd le a pontozott helyre! 

…………………………………………………………………………………… 

…………………………………………………………………………………… 

………………………………………………………………………………….... 

Eredmények: 

A víz elpárolgása után a kanálban ásványi sók nyomai láthatók. Ha a kísérlethez 

desztillált vizet használunk, a kanál felülete tiszta marad, mivel a desztillált víz nem 

tartalmaz ásványi sókat. 

Kísérlet: A gyökér felszívó szerepének kimutatása. 

Szükséges anyagok: gyökeres növény, üvegedény, olaj. 


28

A növény gyökerét helyezd egy olyan vízzel teli edénybe, amelynek a felszínére egy 

vékony réteg olajat töltöttél! Jelöld meg a vízszintet, majd 2-3 nap múlva ellenőrizd a 

vízszint változását! 

Mit jelent a vízszint különbsége? Mi az olaj szerepe? Készítsd el a kísérlet vázlatát! 

Megfigyeléseidet jegyezd a pontozott helyre! 

……………………………………………………………… 

……………………………………………………………… 

……………………………………………………………… 

……………………………………………………………… 

……………………………………………………………… 

……………………………………………………………… 

Eredmények: 

A szintkülönbség a gyökér által felszívott víz mennyiségét mutatja. Az olaj 

megakadályozza a víz párolgását az edényből. 

Kísérlet: Vízfelvétel kimutatása a felszívó övezetben. 

Szükséges anyagok: csírázott babnövénykék (gyökere legalább 4-5 cm legyen), két 

kémcső, olaj, víz. 


A babnövényeket tedd két, olajat és vizet tartalmazó kémcsőbe! Az egyik kémcsőben 

a növény gyökerének felszívó övezete vízben, a másik kémcsőben pedig olajban 

legyen! Figyeld meg a növényeket 2-3 nap múlva! 

Mit tapasztaltál? Megfigyeléseidet jegyezd le a pontozott helyre! 

……………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………… 

Eredmény: 

Az a növény, amelynek felszívó övezete az olajban volt, elhervadt. A felszívó övezet 

gyökérszőröcskéi tehát a vízfelvételben játszanak szerepet. 

2. 4. A szár 

A növények szára az életkörülményektől függően változik. Lehetnek föld feletti (lágy, 

fás) és föld alatti szárak. 

A legtöbb növény szára egyenes (ortotrop), jól fejlett támasztószövettel. Ilyen szára van a 

lágyszárú növényeknek (búza, kukorica, napraforgó), ugyanakkor a legtöbb fásszárúnak 

is (fák és cserjék). 

A fák szára törzsből, koronatengelyből, főágakból, mellékágakból és termőágakból áll. A 

fák koronája különböző alakú lehet: gömb, kúp, henger, lecsüngő. Egyes növényeknek 

kúszó (földieper), futó (támasztószövete kevésbé fejlett – bab, liánok) és kapaszkodó 

(levelei, vagy ágai kacsokká alakultak –borsó, szőlő) szára van. 

A föld feletti szár más szerepet is betölthet, például a kaktuszok szára vizet képes tárolni, 

klorofilltartalmánál fogva pedig fotoszintetizál. 

A föld alatti szárak lehetnek: hagyma (hagyma tulipán, liliom) gumó (burgonya), 

29

gyöktörzs (páfrány, nőszirom). Ezek nemcsak a tápanyagok raktározásában játszanak 

fontos szerepet, hanem – egyes növényeknél – a szaporodásban is (vegetatív 

szaporodás). 

A száron különböző alakú, szerepű és elhelyezkedésű rügyek vannak. 

A rügyek típusai: 

– csúcsrügyek – a szár csúcsán a növekedést biztosítják; 

– levélrügyek – levelek fejlődnek ki belőlük; 

– virágrügyek – virágokat hoznak létre; 

– vegyes rügyek – levelet vagy virágot hoznak létre. 

A növények felépítésében a víz és ásványi sók szállítását specializált sejtek tömege, a 

faedények végzik. Ezek a megnyúlt sejtek egymás folytatásában helyezkednek el, 

anélkül, hogy közöttük elválasztó sejtfal volna. Bennük szállítódik a nyers táplálék. A 

levél által előállított kész táplálék vizes oldatát a háncsedények szállítják a növény 

minden szervébe. Így valósul meg a szár szállító szerepe. Támasztószövetének 

köszönhetően a szár fenntartja a leveleket, virágokat és terméseket. 

A szár hosszában növekszik és vastagodik. A fás szárúak vastagodását évgyűrűk 

biztosítják, melyek újonnan keletkezett szállító edények, számuk a növény életkorát 

mutatja. Az évgyűrűk nem egyforma színűek: a tavasszal keletkezők világosabbak, az 

ősziek pedig sötétebbek. Az évgyűrűk vastagsága alapján következtethetünk azokra a 

környezeti feltételekre, amelyek keletkezésükkor voltak (széles évgyűrűk – esős év, 

keskeny évgyűrűk – száraz év). 


1. Társítsd a szártípust a növénnyel! (Szükség esetén használd a Botanikai Atlaszt). 

kapaszkodó szár burgonya 

egyenes szár kukorica 

gumó szőlő 

gyöktörzs páfrány 

futó szár bab 

hagyma 

2. Olvasd el figyelmesen az alábbi kijelentéseket, majd jelöld I-vel az igazakat és H-val a 

hamisakat: 

a. A faedények nyers táplálékot szállítanak. I / H 

b. A szár vegyes rügyeiből virágok képződnek. I / H 

c. A szár biztosítja a nyers és kész táplálék szállítását. I / H . 

d. A gumók módosult gyökerek, amelyek tápanyagok raktározására 

alkalmazkodtak. I / H. 

30

3. Keresd a helyes választ! 

A fa évgyűrűi: 

a. a kéreg megvastagodása 

b. a faedények 

c. a faedények és háncsedények 

d. a bél megvastagodása. 

4. Föld alatti szára van a : 

a. fenyőnek 

b. nősziromnak 

c. búzának 

d. rózsának. 

5. A gumó: 

a. föld alatti gyökér 

b. kúszó szár 

c. föld alatti szár 

d. tápanyagot raktározó módosult gyökér. 


2. 5. A levél 

A levél a száron található szerv, a levélrügyekből fejlődik ki. 

Felépítése: 

– levéllemez – a levél kiszélesedő része, levélerei szállítóedényekből állnak; 

– levélnyél –fenntartja a levelet; 

– levélalap (levélhüvely) – a levélnyél megvastagodott része, amellyel a szárhoz 

kapcsolódik. 

2.4. ábra Muskátli levele 

A levél külső felépítése 

Egyes növényeknél hiányzik a levélnyél (búza, kukorica), a levélhüvely részben 

körülöleli a szárat. Olyan növények is vannak, amelyeknél a levélnyél és a levélhüvely is 

hiányzik, a levéllemez közvetlenül a szárhoz kapcsolódik (borsó levele). 

A levelek nagyon változatosak. Különbözhetnek a levéllemez széle szerint, amely lehet: 

karéjos (2.5. a ábra) fogazott (2.5. b ábra) vagy ép (2.5. c ábra). 

31

a b c 

2.5. ábra A levéllemez széle 

A levéllemez alakja is változatos (2.6 ábra). 

A levelek lehetnek: 

a. tűlevelek – lucfenyő, erdei fenyő, jegenyefenyő; 

b. szalag alakúak – búza, kukorica; 

c. tojásdadok – körte, szilva; 

d. szív alakúak – muskátli, hárs; 

e. vese alakúak – kapotnyak; 

f. nyíl alakúak – nyílfű. 

Egyszerű és összetett levelek 

2.6. ábra Egyszerű levelek 

Az egyszerű leveleken kívül léteznek összetett levelek is (2.7 ábra), amelyek több 

levélkéből állnak. Ilyen pl. a hármasan összetett (lóhere), tenyeresen összetett 

(gesztenye), szárnyasan összetett (akác) levél. 

32

2.7. ábra 

2.8. ábra 

A levél belső szerkezete a fotoszintézis, a légzés és a párologtatás elvégzéséhez alkalmazkodott. 

A levél belső 

szerkezete 

Mikroszkóppal vizsgálva a levéllemez keresztmetszetét, megállapíthatjuk, 

hogy szerkezetét az alsó és felső bőrszövet (védő szerep), valamint a kettő 

között elhelyezkedő mezofillum alkotja. Ennek sejtjei sok klorofillt 

tartalmaznak. 

A bőrszövet jellegzetes képződményei a gázcserenyílások, 

33

amelyeknek a légzésben és párologtatásban van szerepük. 

A gázcserenyílás két babszem alakú, egymással homorú felükkel szemben 

álló zárósejtből áll. A zárósejtek közrezárják a légrést. Itt valósul meg a 

gázcsere. 

A gázcserenyílások száma növényenként változik, a levéllemez 

bőrszövetének 1 mm 2 -én számuk 100 és 1000 között lehet . 

A gázcserenyílások nyitását és bezáródását a környezeti feltételek 

és a növény szükségletei határozzák meg. 


Vizsgáld meg a következő növények levelét: tölgyfa, búza, erdei fenyő! Használhatsz 

természetes anyagot vagy Botanikai Atlaszt. Minden levél esetében jegyezd fel a 

következőket: a levél típusa (egyszerű levél, összetett levél), a levél felülete (sima, 

szőrös, viaszos stb.), a levél alakja, a levéllemez széle (ép, fogazott, karéjos stb.), a 

száron való elhelyezkedésük, állásuk, más megjegyzések. 

Megfigyeléseidet írd be a pontozott helyre! 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

………… ……………………………………………………………………………….. 


2. 6.1. Fotoszintézis 

2.6. A levél életműködései 

A levél a természet nagy laboratóriuma, benne szintetizálódik a növény tápláléka. A 

gyökérszőröcskék által felvett víz és ásványi sók a faedényekben a gyökérbe, szárba, 

majd a levélereken át a mezofillumba jutnak. A gázcserenyílásokon át bejut a széndioxid 

is. A fotoszintézishez fény is szükséges, hiányában nem képződik klorofill. A klorofill 

képes elnyelni a fényenergiát, amely kémiai energiává alakítva nélkülözhetetlen a 

fotoszintézishez. 

Tehát a levél vízből, ásványi sókból és széndioxidból szerves anyagokat (cukrokat, 

zsírokat, fehérjéket) szintetizál. Ezeket az anyagokat a növény testében a háncsedények 

szállítják. 

A keletkezett szerves anyagok egy része tartalék tápanyagok formájában a gyökerekben, 

levelekben, gumókban, gyöktörzsben, hagymában magvakban raktározódik. A burgonya, 

búza, répa szénhidrátokat (keményítőt, cukrokat), míg a szója, napraforgó, dió, repce 

magja zsírokat raktároz. A lencse, borsó és a bab fontos növényi fehérjeforrás. 

34

A fotoszintézis során a légzés számára nélkülözhetetlen oxigén (O2) szabadul fel. 

Fontos ! 

Fotoszintézis során a növények felhasználják a légköri széndioxidot és oxigént 

szabadítanak fel. A gázcsere a levelek gázcserenyílásai révén valósul meg. 

A fotoszintézist befolyásoló tényezők: 

A fotoszintézist befolyásoló legfontosabb környezeti tényezők a fény, a víz és a 

hőmérséklet. 

A víz és ásványi sók a fotoszintézis nyersanyagai. A fotoszintézis intenzitását növeli a 

víz mennyiségének növekedése, ám túlsúlyba kerülve gátolja azt. A talaj ásványi sói a 

növényi és állati maradványok lebomlásából származnak. A légköri nitrogén egy része az 

esővel és a hóval jut a talajba. 

A talajba ásványi anyagok juthatnak természetes trágyák (istállótrágya) és műtrágyák 

(nitrátok, foszfátok, szulfátok) révén is. 

A fotoszintézis már gyenge fénynél (az első napsugarakkal) megindul és a fény 

erősödésével fokozatosan növekszik. A túl erős fény ellemben, a fotoszintézist gátolja. 

Tehát a fotoszintézis a reggeli és délelőtti órákban a legintenzívebb. 

A fotoszintézis 0 0 

C-nál indul meg és fokozatosan erősödik, amíg a hőmérséklet eléri a 30 

- 35 0 

C-ot, utána fokozatosan csökken, majd 45 - 52 0 

C-nál teljesen leáll. 

A télen is zöldellő növények (fenyőfélék, búza) 0 0 

C alatt is képesek fotoszintetizálni. 

A hőmérséklet fotoszintézisre gyakorolt hatását fontos megismernünk a mezőgazdasági 

munkálatok, nevezetesen a különböző termesztett növények vetési időpontjának 

meghatározása érdekében. 

Táplálkozási módok a növényvilágban 

A zöld növények előállítják önmaguknak az életműködéseikhez szükséges szerves 

anyagokat, ezért autotróf növényeknek nevezzük. A heterotróf növényeknek nincs 

klorofilljuk, fotoszintézisre képtelenek, ezért a környezetük kész szerves anyagát 

hasznosítják. A heterotrofók közé tartoznak a paraziták, félparaziták és a szimbionta 

növények. Az élősködők (paraziták) más növényeken élősködnek, sem zöld levelük, 

sem klorofilljuk nincs, sajátos szervek (szívógyökerek - hausztoriumok) révén 

táplálkoznak. Általában sok virágot, termést és magot hoznak létre. 

Élősködők: 

- kónyavicsorgó - erdei fák gyökerén élősködik; 

- aranka – a lucerna, szőlő, lóhere élősködője. 

A félparaziták klorofillal rendelkező növények, fotoszintézisre képesek, mégis szerves 

anyagaik egy részét más növényekből nyerik. Ilyen a fagyögy, amely táplálékának egy 

részét abból a fából szívja fel, amelyen élősködik. 

A szimbionta (vegyes) táplálkozási mód egy autotróf és egy heterotróf élőlény, 

kölcsönösen előnyös együttélése következtében jön létre. Szimbiózisra jó példa a 

hüvelyesek (lóhere, lucerna) gyökere és a nitrogénmegkötő baktériumok közötti 

együttélés. A hüvelyes növény ellátja a baktériumot a fotoszintézisből származó szerves 

anyaggal, míg a baktérium a levegőben levő molekuláris nitrogént leköti és a növény 

35

endelkezésére bocsájtja. A két élőlény közti kölcsönösen előnyös együttélés a 

szimbiózis. 

Ezek a növények azért fontosak a mezőgazdaság számára, mert a talajt nitrogénben 

gazdagítják. 

2. 6. 2. A légzés 

A többi élőlényhez hasonlóan a növényeknek is oxigénre van szükségük. Oxigén 

jelenlétében a sejtek szintjén szerves anyagok égnek el, miközben a különböző 

életfolyamatokhoz (növekedéshez, virágzáshoz, termésképzéshez stb.) szükséges energia 

szabadul fel . 

A növények minden szerve lélegzik, mégis a levél a legfontosabb légzőszerv. 

Gázcserenyílásain keresztül állandóan (éjjel-nappal) oxigént vesz fel és széndioxidot 

bocsájt ki. 

Fontos ! 

Légzés során a növények felhasználják a levegő oxigénjét és széndioxidot távolítanak el. 

A folyamat állandó. A gázcsere, a gázcserenyílásokon át történik. 

2.6.3. Párologtatás 

A fotoszintézis során elnyelt fényenergiának a növény csak kis részét képes kémiai 

energiává alakítani. Az energia jelentős része hőenergiává alakul. Ennek eredményeként 

megnő a levelek hőmérséklete, ami pára formájában történő vízleadást eredményez. 

A párologtatás az a folyamat, amelynek során a növények a vizet pára formájában 

bocsájtják ki. A vízpára a gázcserenyílásokon át távozik. A párologtatás következtében 

fellép egy szívóerő, amely lehetővé teszi újabb vízmennyiség és ásványi só felvételét a 

talajból. 

Gyakorlati alkalmazások (fotoszintézis, légzés, párologtatás) 

Kísérlet: Gázcserenyílások működésének kimutatása. 

Szükséges anyagok: levél, benzin, pipetta. 


- tegyél egy csepp benzint pipettával a levél alsó felületére! 

Mit tapasztalsz? Magyarázd meg! 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

Eredmények és következtetések 

A leveleken a környezet és szervezet közti anyagcserét lebonyolító specializálódott 

szerkezetek, gázcserenyílások találhatók. Ha nyitva vannak a gázcserenyílások a benzin a 

levélbe jut és sötét színű foltokat hoz létre. Ha a gázcserenyílások zártak, a levélen nem 

észlelhető módosulás. 

36

Kísérlet: Nyers táplálék szállításának kimutatása a szárban és a levélben. 

Szükséges anyagok: 2-3 leveles babnövényke, edény vízzel, tinta. 

Mit kell tenned? Tölts tintát a vízbe, majd állítsd bele a palántát. 2 nap múlva figyeld 

meg az eredményt. 

Mit tapasztaltál? Magyarázd meg!. 

…………………………………………………………………………………………….. 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 


A színes víz a faedényeken át a szárba , majd a levélerekbe jutott megszínezvén a levelet. 

Kísérlet: Fotoszintézis kimutatása a keletkezett oxigén alapján. 

Szükséges anyagok: vízinövény (átokhínár), kémcsövek. 


- kanadai átokhínár hajtását állítsd a vízzel teli kémcsőbe, ferde metszési síkjával 

felfelé. A kémcsövet tedd fénybe. Ismételd meg a kísérletet úgy, hogy a kémcső 20 

cm-re legyen a fényforrástól. 

Mit tapasztaltál? Magyarázd meg! 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

……………………………………………………………………………………………… 

Eredmények 

Az átokhínár metszési felületéről levegőbuborékok (oxigén) emelkednek fel. Az oxigén 

keletkezése arra utal, hogy a levelek fotoszintetizálnak. 

A fotoszintézishez fény szükséges. Ha nő a fényerősség, nő a fotoszintézis intenzitása (nő 

az oxigénbuborékok száma). 

Kísérlet: A fotoszintézis kimutatása a keletkezett keményítő alapján. 

Szükséges anyagok: burgonyagumó, cserepes muskátli, sztaniollemez, 96%-os etilalkohol, 

jód, pipetta. 

Eljárás: 

- a burgonyagumó metszett felületére cseppents 2-3 csepp jódot. A kék színeződés a 

keményítő jelenlétét mutatja. 

- muskátli levelének mindkét felületére ragassz sztaniolcsíkot, hogy ne érje a fény. 

- néhány órára helyezd a növényt fénybe, utána vedd le a sztanillemezt , s a levelet vízben 

és alkoholban főzve színtelenítsd. 

Figyelem ! A levél főzése úgy történik, hogy az etil-alkoholos edényt vízfürdőbe tesszük. 

- az így előkészített levélre tegyél pár csepp jódot. 

37


……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

….. 

Következtetések 

A levél szabadon hagyott felszínén kék és barna színű foltok jelentek meg, ami azt 

bizonyítja, hogy a fénynek kitett részeken keményítő keletkezik. A sztaniollal lefedett 

rész színtelen marad (fény hiányában fotoszintézis szünetel, nem képződik keményítő). 

Kísérlet: Légzés kimutatása az elhasznált oxigén alapján. 

Szükséges anyagok: csírázó bab- vagy búzamagvak, üvegedény, gyertya, huzal. 


- jól záródó üvegedénybe tegyél 20-30 csírázó magot. 2 nap múlva huzalra erősített 

égő gyertyát dugj az edénybe. 

Mit tapasztalsz? Magyarázd meg!. 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

….. 

Következtetések 

A gyertya kialszik, mert az üvegben nincs oxigén. A magvak légzésük során elhasználták 

az üvegben levő oxigént. 

Kísérlet: Párologtatás kimutatása. 

Szükséges anyagok: cserepes növény, műanyag zacskó. 


- a növény földfeletti részeit helyezd műanyag zacskóba és zárd le egy órára. 


……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

Eredmények 

A zacskón vízcseppek jelennek meg. A növény által párologtatott víz lecsapódott. 

38

2.7. A virág 

A virág a növény szaporító szerve. A virágból fejlődik ki a termés és a mag. A száron 

elhelyezkedhetnek egyesével (egyszerű virágok), vagy csoportosan, virágzatot alkotva. 

A virágzatok lehetnek pl.: 

- fürtvirágzat (akác, pásztortáska); 

- kalász (búza, árpa, rozs); 

- fészekvirágzat (napraforgó, pitypang, búzavirág); 

- torzsavirágzat (kukorica női virágzata); 

- ernyő (kapor, sárgarépa); 

- barka (fűzfa, diófa, tölgy). 

A virág felépítése 

A virág több alkotórészből áll. A kocsány a szárhoz kapcsolja a virágot. Kiszélesedő 

része a vacok, ehhez rögzülnek a többi virágelemek. Az almafa virágán kehely, más 

virágokon kúp, vagy henger stb. alakú vackot láthatunk. 

A virág és virágzat felépítése 

2.9 ábra Almafa virága 

A vacokhoz virágtakaró kapcsolódik, amelyet zöld csészelevelek (védő szerepe van), és 

színes sziromlevelek alkotnak. A csészelevelek együttese a csészét hozza létre. A 

sziromlevelek alakja, színe és mérete különböző. Együttesen alkotják a pártát. Akárcsak a 

csészelevelek lehetnek szabadon állók, vagy összenőttek. A porzók ugyancsak a 

vacokhoz kapcsolódnak. Ezek a hímjellegű szaporító szervek porzószálból és virágporral 

teli portokból állanak. Minden pollenszemcsében két hímjellegű csirasejt van. A virág 

közepén helyezkedik el a körte alakú termő, a virág nőjellegű szaporító szerve. Alsó, 

kiszélesedő része a magház, középen a magkezdeménnyel, amelyben a petesejt fejlődik 

ki. A magház vékony csőben, bibeszálban folytatódik, végén a bibével. Nem minden 

virágnak ilyen a szerkezete. A búzánál például, nem találunk sem csésze, sem 

sziromleveleket. Kalászba tömörült, zöld virágai csak porzóból és termőből állanak. 

A virágzatok felépítése lényegesen más. A napraforgó virágzata egy széles 

fészektányérból áll, szélén zöld murvalevelekkel. A sárga nyelves virágok kívül 

helyezkednek el, meddők (belőlük nem fejlődik mag). A fészektányér belsejében a forrt 

sziromlevelű sárga csöves virágok vannak. Ezek termő virágok, belőlük fejlődik ki a 

termés és a mag 

Ahhoz, hogy a virágból termés képződjön két folyamatnak feltétlenül le kell játszódnia, 

39

ezek a megporzás és a megtermékenyítés. 

Megporzás során a pollenszemcse a bibére kerül a szél, vagy rovarok (méhek, lepkék, 

stb,) által. A pollen csírázni kezd és hajt egy pollentömlőt, amely lefelé haladva eléri a 

magkezdeményt. A pollentömlő végén levő két hím gaméta egyesül a petesejttel és az 

embriózsák másodlagos sejtmagjával, ezt nevezzük megtermékenyítésnek. A 

megtermékenyítés eredménye a zigóta, amelyből embrió lesz. Megtermékenyítés után a 

csészelevelek, a sziromlevelek, a bibe, a bibeszál elhervadnak és lehullanak, a magház 

megnő és terméssé alakul. A termésben a magkezdeményekből magok fejlődnek. 

2. 8. A termés és a mag 

Megtermékenyítés után a magházból termés lesz, ez védi a csíranövénykét magába 

foglaló magot. 

Termések osztályozása: 

A száraz termések fala kemény, nem tartalmaznak tartalék anyagokat. Egyesek éréskor 

felnyílnak és szabaddá teszik a magvakat: hüvelytermés (bab, akác) és toktermés (mák). 

Zárt száraz termések: makk (tölgy, bükk, mogyoró), kaszat (napraforgó), szemtermés 

(búza, kukorica, stb.). 

A húsos termések fala lédús, tápanyagokban és vitaminokban gazdag. Lehetnek: 

bogyótermés - sok maggal (paradicsom, egres, szőlő), - csonthéjas termés- egyetlen 

magja kemény “csonthéjba“ van zárva (barack, szilva, cseresznye).- almatermés, húsos 

áltermés, ahol a termésképzésben a magházon kívül más virágelemek is részt vesznek, 

például az almánál, körténél, birsnél a vacok. - csoportos áltermések találhatók a 

szamócánál, málnánál, földiepernél. 

A zárvatermő virágos növények magja termésbe van zárva. A magvak változatos 

alakúak és méretűek lehetnek. 

A bab magját (2.19 ábra) kívül maghéj (1) védi, van két húsos sziklevele (2), ebben 

találhatók a mag tartaléktápanyagai, és egy csíranövényke, amely gyököcskéből (3), 

száracskából (4) és rügyecskéből (5) áll. 

A csíranövénykéből új növény fejlődik ki. Az első levelek kifejlődéséig a csíranövényke 

a sziklevelek tápanyagait használja. A kétszikű növények magjában két szíklevél van. 

A búza egyszikű növény, mert a csíranövénykét egy sziklevél táplálja, 

tartaléktápanyagai a szikleveleken kívül találhatók a búzaszemben (2.10 ábra). 

2.10 ábra A bab magjának szerkezete 

40

A magvak csírázása 

Kedvező körülmények között a magvak kicsíráznak, az embrióból pedig kifejlődik a 

növény. A csírázóképesség a mag tartaléktápanyagaitól függ. Csírázás csak megfelelő 

hőmérsékleten, víz és oxigén jelenlétében történhet, A folyamat fény hiányában is 

lejátszódik. 

A csírázás szakaszai: 

- a mag vízzel szívja meg magát és megduzzad. 

- a maghéj meghasad, kibújik a gyököcske; 

- kialakulnak a gyökérszőröcskék, a gyököcskéből gyökér lesz; 

- növekedésnek indul a száracska, megjelennek az első levelek.; 

- a sziklevél elszárad. 

Fontos! 

Csírázás során a magban levő embrió latens állapotból aktív állapotba kerül, növekedni 

kezd. 


1. Írd a bab alkotórészeit a megjelölt helyre. Mi hiányzik a szerkezetéből? 

Fig. 2.11 ábra A bab magja 

……………………………… 

……………………………… 

……………………………… 

……………………………… 

……………………………… 

2. Számozd a rajzokat a babnövény fejlődési szakaszainak megfelelően. 

2.12.ábra 

41

3. Helyezd megfelelő sorrendbe a növény fejlődési szakaszait: virágzás, megporzás, 

gyökér kialakulása, mag, megtermékenyítés, szár kialakulása, csírázás, levelek 

kialakulása. 

a. …………………………….e.………………………………. 

b. ……………………………..f..……………………………… 

c. …………………………….g……………………………...... 

d. …………………………….h...……………………………... 

Megoldások és magyarázatok az 52. oldalon találhatók. 

Gyakorlati alkalmazások (virág, termés, mag) 

Kísérlet: Virágelemek modellezése. 

Szükséges anyagok: különböző színű gyurma, képek különböző virágokról. 

Eljárás: 

- készítsd el gyurmából a virágelemeket. 

- az elemekből állíts össze különböző virágokat 

Kísérlet: A babszem alkotórészeinek vizsgálata. 

Szükséges anyagok: 4-5 babszem, kistányér, vatta. 

Eljárás: 

- a magvakat tedd nedves vatta közé csírázni. 2 nap múlva figyeld meg a mag részeit. 


……………………………………………………………………………………………… 

…......... 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

….......... 

Eredmények 

Láthatóvá válik a könnyen eltávolítható fehér maghéj, a két sziklevél és az embrió, amely 

gyököcskéből, száracskából, rügyecskéből áll. 

Kísérlet: A csírázás szakaszaira és a csírázást befolyásoló feltételekre 

vonatkozó megfigyelések. 

Szükséges anyagok: búza-, bab-, vagy kukoricaszemek, virágcserép földdel. 


- tedd csírázni a magvakat és jegyezd fel naponta az észlelt változásokat (gyökér, szár 

megjelenése, stb.) 

- figyeld meg mi történik, ha: 

42

öntözöd 

- naponta kevés vízzel öntözöd, 

- naponta háromszor bőven 

- egyáltalán nem öntözöd 

- fényben 

- sötétben 

- szobahőmérsékleten 

- hidegben 

Megfigyeléseidet jegyezd le a pontozott helyre! 

……………………………………………………………………………………………… 

...........… 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

..........…. 

.. 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

…………………………………………………………………………………………….... 

.........….. 

Eredmények 

A csírázáshoz meleg és víz szükséges. Egyes növények alacsony hőmérsékleten is 

kicsíráznak (búza). A fény nem szükséges a csírázáshoz. A fényre az első levelek 

megjelenése után van szüksége a növénynek. 

2. 9. A növények érzékenysége és mozgása. 

Az érzékenység a növényeknek az a tulajdonsága, hogy válaszol a környezet 

ingereire (fény, hőmérséklet, stb.). A válasz leggyakoribb formája a mozgás. A 

mozgás az egész élővilágra jellemző, nem csak az állatoknál, a növényeknél is 

megfigyelhető. A növényeknél leginkább egyes szervek mozognak. A mozgások 

lehetnek: 

- Autonóm mozgások: a kúszó és kapaszkodó szárú növények csavarodó mozgása, amit 

a növényi szervek egyenlőtlen növekedése vált ki (bab, hajnalka, borsó, szőlő). 

- Ingermozgások (tropizmusok és nasztiák) külső tényezők (fény, hőmérséklet, 

gravitációs erő) által kiváltott irányult (orientált) mozgások. 

Fototropizmus: a növényi szervek fény felé való görbülését jelenti (a levelek, virágok a 

fény felé irányulnak). 

43

A termonasztia a hőingadozások által kiváltott mozgás (virágok nyílása, csukódása a 

hőmérséklet hatására). 

Geotropizmus: a Föld vonzereje által kiváltott irányult mozgás (a gyökerek lefelé, a 

Föld vonzereje irányában nőnek, a szárak éppen ezzel ellentétesen). 

Fontos! 

Egyes növényeknél olyan mozgásokat is megfigyelhetünk, amelyeket a nappalok és 

éjszakák váltakozása idéz elő. Ebben az esetben a mozgásokat a fény és a hőmérséklet 

ingadozása egyaránt befolyásolja (a dohányvirág este kinyílik, reggel becsukódik, a 

gyermekláncfű virágzata fényben nyílik ki és sötétben csukódik be). 

Tudtad, hogy elsőként indai kutatók bizonyították be a növények zenére való 

érzékenységét? A zenével “kezelt “ növények növekedése felgyorsul, s a betegségekkel 

szemben is ellenállóbbakká válnak. Próbáld ki te is! 

Gyakorlati alkalmazások (növények érzékenysége és mozgása) 

Kísérlet: Fototropizmus kimutatása. 

Szükséges anyagok: cserepes növények (muskátli). 


- helyezd a cserepeket néhány napig az ablakba. 


…………………………………………………………………………………………….... 

......…… 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

…………………………………………………………………………………………….... 

......…… 

Eredmények 

A levelek a fény felé fordultak A kísérlet bebizonyította, hogy létezik a fototropizmus. 

Kísérlet: A termonasztia kimutatása. 

Szükséges anyagok: tulipán, edény, víz. 


- a tulipán virágát tedd 30 0 

C-os vízbe. 


……………………………………………………………………………………………… 

..........… 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

44

- ugyanazt a virágot tedd hideg vízbe ( 2-3 jégkockával) 


……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

………………………………………………………………………………….................... 

..……… 

Eredmények 

A 30 0 

C-os vízben a virág azonnal kinyílik, hideg vízben viszont becsukódik. A 

hőmérsékletingadozások által kiváltott mozgások a termonasztiák. 

Kísérlet: A csírázó bab gyökerének geotropizmusa. 

Szükséges anyagok: magvak, befőttesüveg, szűrőpapír. 

Eljárás: 

- egy befőttesüveg aljára helyezz nedves szűrőpapírra néhány csírázó babot. 

- az üveget fektesd az oldalára (2.13 ábra) 

- figyeld meg a gyökerek irányulását 2 nap múlva. 

Fig. 2.13 


……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

Eredmények 

A gyökerek lefelé nőnek a nehézségi erő irányába. 

Kísérlet: A szár geotropizmusának kimutatása. 

Szükséges anyagok: bab, virágcserép földdel. 

Eljárás: 

- csíráztatott babszemeket ültess virágcserépbe. 

- a növények kikelése után fektesd a cserepet 2-3 napra az oldalára. 


45

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

……………………………………………………………………………………………… 

………… 

………………………………………………………………………………………............ 

Eredmények 

A növények szára vízszintesből, a gravitációs erővel ellenkező irányba, felfelé kezdett 

nőni. 

2. 10. A legfontosabb növénycsoportok 

A növények a legelterjedtebb élőlények a Földön. Rendkívüli változatosságuk 

ellenére mindenikük közös vonása a klorofill jelenléte, amelynek köszönhetően 

fotoszintézis révén előállítják önmaguknak a táplálékot. 

A növényvilágba mohák, harasztok, nyitvatermők és zárvatermők tartoznak. 

A Földön a mohák voltak az első szárazföldi, zöld növények. Kedvelik a nedves, 

árnyékos helyeket, megtalálhatók a talajon, sziklákon, valamint a fák kérgén. 

Felépítésük egyszerű, száracskából, levélkéből, rizoidából állnak. Sem valódi gyökerük, 

sem szállító edényeik nincsenek, ezért alacsonyabbrendű növények. 

A harasztok nagyon régen jelentek meg a Földön. Őseik, ezelőtt 400 millió évvel, a 

földtörténeti ókorban valóságos erdőket alkottak. Árnyékos, nedves helyeken élnek. 

Testük gyökérből, szárból, levélből áll, bennük szállítóedények haladnak. Ezek az első 

magasabbrendű növények. Egyes harasztoknak csak földalatti száruk, gyöktörzsük van 

(erdei pajzsika). Viráguk nincs, szaporodásuk a levél fonákján képződő spórák által 

történik. 

Egyes trópusi harasztok fatermetűek. A mérsékelt égövön általában kisebb méretű, lágy 

szárú harasztok élnek. 

Fig. 2.14 ábra - Erdei pajzsika 

A fenyőfélék, a szaporodásban szerepet játszó virágokat, hím és női tobozokat hoznak 

létre. A női tobozban fejlődő magot nem védi termés. Ezért a fenyőket 

nyitvatermőknek, gimnospermáknak (gymnos - csupasz, sperma - mag) nevezzük. 

Leveleik általában tűalakúak és a legtöbb fajnál (lucfenyő, erdei fenyő, jegenyefenyő) 

egész éven át megmaradnak. Kéreg alatti szövetei gyantát termelnek. 

A virágos növények több, mint 100 millió évvel ezelőtt már megjelentek a Földön. A 

harasztokhoz hasonlóan gyökérrel, szárral, levéllel rendelkeznek, de különböznek is 

s 

46

azoktól, mivel a szaporodásban szerepet játszó virágaik vannak. A zárvatermő 

növények magvait termés védi, ezért nevezzük őket zárvatermőknek, 

angiospermáknak ( angios-betakart, sperma-mag). A zárvatermőket két csoportba 

soroljuk. Egyeseknél a magban csak egy sziklevél található, ezek az egyszikűek (lásd a 

termés és a mag fejezetet, oldal). Ebbe a csoportba tartoznak a gabonafélék (búza, 

kukorica), dísznövények (tulipán, liliom, orchideák), de a pálmák is. 

A kétszikűek magjában a csíranövénykét két sziklevél táplálja, ezért hívjuk őket 

kétszikűeknek. Ebbe a csoportba tartoznak a gyümölcsfák (alma, körte, szilva, 

cseresznye), az erdő fái (tölgy, bükk), valamint sok cserje (vadrózsa, rózsa, málna, 

szeder). 

2. Tanulási egység összefoglalása. 

Növényi sejt-a növények szerkezeti alapegysége; 

Szövet- azonos szerkezetű és szerepű sejtek társulása; 

Vegetatív szervek - a növény táplálásában szerepet játszó szervek (gyökér, szár, levél); 

Virág- a növény szaporító szerve; 

Nyers táplálék- a talajból felvett vízben oldott ásványi sók; 

Kész táplálék- a levél által szintetizált szerves anyag (cukrok, zsírok, fehérjék); 

Fotoszintézis- fény jelenlétében történő szerves anyagok szintézisének folyamata a 

levelekben; 

Légzés- energia előállítása a növényi sejtekben, a szerves anyagok oxigén jelenlétében 

történő égése során; 

Párologtatás-a levelek vízpára formájában vizet veszítenek. 

Érzékenység- a növényeknek az a képessége, hogy válaszolnak a környezeti tényezőkre 

(fény, hőmérséklet) ; 

Nyitvatermők- azok a növények, amelyeknek magja nincs termésbe zárva; 

Zárvatermők- azok a növények, amelyeknek magja termésbe van zárva; 

Egyszikűek- olyan növények, amelyeknek magja egy sziklevelet tartalmaz; 

Kétszikűek- olyan növények, amelyeknek magja két sziklevelet tartalmaz. 

2. 11. Tesztek megoldásai, magyarázatok 


1. A virágos növény szervei a: vegetatív szervek (gyökér, szár, levél) és a szaporító szerv 

(virág), amelyből termés és mag fejlődik ki. 

2. Tápanyagok raktározására módosult gyökérrel rendelkezik a zeller, retek, és a cékla. 

3. Karógyökere van a: babnak, borsónak, káposztának. Bojtos gyökere van a: búzának, 

hagymának, fokhagymának, tulipánnak. Elágazó gyökere van a: bükkfának, almafának, 

tölgyfának, rózsának, vadrózsának stb. 

4. A gyökér külső felépítésében találunk: 1-gyökérsüveget; 2- sima övezetet; 3- felszívó 

övezetet; 4- érdes övezetet.5. b – sima övezet 

47

Figyelem ! 

Ha minden kérdésre helyesen válaszoltál tovább léphetsz..Gratulálunk! Ha tévedtél, vagy 

nehézségeid vannak a feladatok megoldásában lapozz vissza a megfelelő oldalra. 


1. Kapaszkodó szár: szőlő; egyenes szár - kukorica; gumó- burgonya; gyöktörzs-páfrány; 

futó szár- bab; 

2. a- I; b- H; c- I; d- H (a gumók nem gyökerek, hanem földalatti szárak). 

3. c. 

4. b- nőszirom 

5. c. 

3. Önértékelő teszt. 

A tölgy levele- egyszerű levél, levélalapból, levélnyélből, levéllemezből áll, karéjos, 

felülete fényes stb. 

Az erdei fenyő levele-egyszerű tűlevél, viaszos felületű, gyantát tartalmaz, kettesével 

helyezkednek el. 

A búza levele-egyszerű levél, amely levélhüvelyből és levéllemezből áll (hiányzik a 

levélnyél). Széle ép, szalag alakú, erezete párhuzamos, érdes felületű. 

Figyelem ! 

Ha minden kérdésre helyesen válaszoltál tovább léphetsz.Gratulálunk! Ha tévedtél, vagy 



1. 1- maghéj; 2- sziklevél; 3- gyököcske; 4- száracska; 5- rügyecske. Hiányzik a második 

sziklevél. 

2. 2, 1, 4, 3 

3. a. mag; 

b. csírázás; 

c. gyökér kifejlődése; 

d. szár kifejlődése; 

e. levelek kifejlődése; 

f. virágzás; 

g. megporzás; 

h. megtermékenyítés. 

Figyelem ! 

Ha minden kérdésre helyesen válaszoltál tovább léphetsz.Gratulálunk! Ha tévedtél, vagy 


48

2. Ellenőrző dolgozat 

1. A gyökér életműködéseire nem jellemző: 1p 

a. felszívás; 

b. légzés; 

c. növény rögzítése; 

d. fotoszintézis; 

2. A növények ebből a folyamatból nyerik az energiát a növekedéshez és a 

fejlődéshez: 1p 

a. párologtatás; 

b. felszívás; 

c. fotoszintézis; 

d. légzés. 

3. Az A oszlopban levő minden fogalomhoz találtass a B oszlopban 3 fogalmat.. 1p 

Például: sejt- sejthártya, citoplazma, sejtmag. 

Sejt 

Levél 

Termés 

Virág 

Gyökér 

Mag 

Fotoszintézis 

Szár 

A B 

Cseresznye, víz és ásványi sók, 

levélnyél, sejthártya, kapaszkodó, 

sziklevél, széndioxid, sziromlevelek, 

fény, körte, porzók, egyenes, klorofill, 

levéllemez, mogyoró, gyökérsüveg, 

kúszó, felszívó szőröcskék, sziklevél, 

maghéj, sejtmag, levélerek, 

sziromlevelek, citoplazma. 

4. Mutass be egy olyan kísérletet a javasoltak közül, amelyet sikerült eredményesen 

elvégezni. 2p 

5. Írjál esszét ”A level életműködései”, témával. Az esszének tartalmaznia kell a 

következőket: -a levél szerepe; -a levél életműködései; -a fotoszintézis, légzés, 

párologtatás szerepe; -táplálkozási módok. A megjelölteken kívül még más 

információforrásokat is igénybe vehet (könyvek, folyóiratok, Internet). Az esszé 

terjedelme legfennebb 3-4 oldal lehet. 4p 


A 2 ellenőrző dolgozat tükrözi a 2 tanulási egység elsajátítása utáni felkészültségi 

szintet. A dolgozatot a tutornak kell elküldeni, aki értékeli, majd visszaküldi. 

Értékelési és osztályozási kritériumok 

Pontozás: 

1- 1 pont; 

2- 1 pont; 

3- 1 pont; 

4- 2 pont; 

5- 4 pont (más információforrás felhasználása- 1p). 


Az ellenőrző dolgozatok a végső jegy 50%- át jelentik. 

49

Válogatott könyvészet: 

Boldor O., Raianu O., Trifu M., Fiziologia plantelor- Lucrări practice, Editura Didactică 

şi Pedagogică, Bucureşti, 1983, p. 25- 48. 

Copil V. şi colaboratorii, Biologie, Manual pentru clasa a V-a, Editura Sigma, 1997, 

pag.28- 78. 

Enciclopedia pentru tineri Larousse- Plante şi animale, Editura Rao, 1996, p. 8- 29. 

Fodorpataki L. si colab., Biológia, X-o, Editura Abel, Cluj-Napoca, 2002. 

Fodorpataki L., Növényanatómia gyakorlatok I-II, Curs litografiat, Univ. B-B, Cluj- 

Napoca, Fac. de Biologie si Geologie, 2001. 

Gheţe M., Grosu M., Activităţi practice de biologie pentru gimnaziu, Editura Didactică şi 

Pedagogică, R.A., Bucureşti, 2002, p. 12- 32. 

Grinţescu I., Botanică, Editura Ştiinţifică şi Enciclopedică, Bucureşti, 1985, p. 32- 69. 

Lucia P., Constata M., Ion T., Atlas botanic, Editura Didactică şi Pedagogică, Bucureşti. 

1985. 

Opriş T., Bios (Cele mai pasionante probleme ale lumii vii), Editura Albatros, 1988, p. 

81- 170. 

Stelica E., Gheoghita S., Gheorghe G., Biológia, X-o, Editura LVS Crepuscul, 2005. 

Tatiana T., Sanda L., Cerasela P., Biológia, IX-o, Editura Aramis, 2004. 

Ţibea F., Atlas şcolar de biologie, Editura Didacticăşi Pedagogică, R. A., Bucureşti, 

2004. 

Todor V. şi colaboratorii, Metodica predării biologiei la clasele V- VIII, Editura 

Didactică şi Pedagogică, Bucureşti, 1982. 

50

3. TANULÁSI EGYSÉG - Állatok ................................................................................ 51 

3. 1. Tanulási egység követelményei .................................................................... 52 

3. 2. Az állati szervezet felépítése ........................................................................ 52 

3. 3. Kapcsolatteremtő életműködések ................................................................. 53 

3. 3. 1. Mozgás................................................................................................... 53 

3. 3. 2. Érzékenység .......................................................................................... 54 

3. 4. Anyagforgalmi életműködések ..................................................................... 57 

3. 4. 1. Emésztés................................................................................................. 57 

3. 4. 2. Légzés ................................................................................................... 58 

3. 4. 3. Vérkeringés ............................................................................................ 58 

3. 4. 4. Kiválasztás ............................................................................................. 59 

3. 5. Szaporodási életműködések .......................................................................... 60 

3. 6. Állatvilág-gerinctelenek................................................................................ 62 

3. 6. 1. Szivacsok ............................................................................................... 62 

3. 6. 2. Tömlősök ............................................................................................... 62 

3. 6. 3. Férgek.................................................................................................... 63 

3. 6. 4. Puhatestűek ........................................................................................... 64 

3. 6. 5. Ízeltlábúak............................................................................................. 65 

3. 6. 6. Tüskésbőrűek ......................................................................................... 67 

3. 7. Állatvilág- gerincesek ................................................................................... 68 

3. 7. 1. Halak ...................................................................................................... 69 

3. 7. 2. Kétéltűek ............................................................................................... 69 

3. 7. 3. Hüllők..................................................................................................... 70 

3. 7. 4. Madarak ................................................................................................. 71 

3. 7. 5. Emlősök ................................................................................................ 72 

3. 8. Önértékelő tesztek, gyakorlati alkalmazások megoldásai, magyarázatok .... 75 

3. 9. Ellenőrző dolgozat ........................................................................................ 78 

Válogatott könyvészet........................................................................................... 80 

51

3.1. A 3. tanulási egység követelményei 


- azonosítani az állati szervrendszerek szerkezeti elemeit és ezek funkcióit; 

- megfelelő szaknyelvet használva, leírni a szervrendszerek főbb jellemzőit; 

- összehasonlítani az élőlények létfontosságú életműködéseit, kihangsúlyozva az élővilág 

egységességét és változatosságát, az élővilág törzsfejlődését (evolúció); 

- meghatározni a főbb állatcsoportok fontosabb jellemzőit. 

3.2. Az állatok általános felépítése 

Az állatok 

általános 

felépítése 

Az állati 

szervezet 

életműködései 

Az állatok általános felépítését egy emlősállaton mutatjuk be, mivel ez 

a legbonyolultabb felépítésű. Az emlősök eleven fiakat szülnek, amelyeket az 

anya emlői által termelt tejjel táplál. 

Az állat szervezetét szervrendszerek építik fel, olyan 

szervcsoportosulások, amelyek bizonyos feladatokat, funkciókat látnak el. A 

szerveket szövetek – hasonló alakú és szerkezetű, azonos működést végző 

sejtek csoportosulásai – alkotják. 

A sejt minden állat szerkezeti és működési alapegysége, amely 

sejthártyából, sejtplazmából (citoplazma) és sejtmagból áll. A szervezetben a 

szövetek négy alaptípusa található: 

- a hámszövet – beborítja a szervezetet vagy kibéleli az üreges 

szerveket ( bőr és nyálkahártya), egyes hámok bizonyos érzékszervek, mások, 

mirigyek felépítésében vesznek részt. 

- a kötőszövet – támasztó, zsírraktározó és tápláló feladatokat lát el; 

megtalálható az inak, vérerek, tüdő, csontvelő, vér, csontok és a porcok 

felépítésében; 

- az izomszövet – az izmok szerkezetében vesz részt, összehúzódásra 

képes, ezáltal biztosítva az egész szervezet vagy a belső szervek mozgásait. 

- az idegszövet – összehangolja az egész szervezet működését, 

idegsejtekből (neuron) és gliasejtekből épül fel. 

Az állati szervezet életműködései 

Az állati szervezet három alapvető életműködést végez: 

- kapcsolatteremtő életműködések – megvalósítják a szervezet és 

környezete közötti kapcsolatot ezáltal biztosítva a szervezet beilleszkedését 

környezetébe és annak alkalmazkodását a környezeti tényezőkhöz; a mozgás 

és az érzékenység kapcsolatteremtő életműködések; 

- az anyagforgalmi életműködések – biztosítják a szervezet és 

környezete közötti állandó anyag és energia forgalmat; az emésztés, a légzés, a 

keringés és a kiválasztás anyagforgalmi életműködések; 

- a szaporodási életműködések – biztosítják a faj fennmaradását az 

utódok létrehozása révén. 

52

3.3. A kapcsolatteremtő (relációs) életműködések 

3.3.1. A mozgás 

A mozgás 

A mozgás az egész élővilág alapvető tulajdonsága. A gerinces 

állatoknál a mozgást a csontrendszer, izomrendszer és az idegrendszer valósítja 

meg. 

A csontrendszert a csontok összessége alkotja. A csontok ízületekkel 

kapcsolódnak egymáshoz. A csontok helyzetét és mozgását az ínszalagok, inak 

és izmok határozzák meg. 

Mindezek úgy kapcsolódnak egymáshoz, hogy lehetővé teszik a 

csontok változatos elmozdulását. A csontok hosszában növekednek és 

vastagodnak. 

A csontváz részei: 

- a fej váza: agykoponya, arccsontok (felső állcsont, alsó állkapocs, 

stb.); 

- a törzs váza: gerincoszlop (33-34 csigolya), bordák (12 pár), 

szegycsont (mellcsont); 

- a végtagok váza: a felső és az alsó végtagok csontjai. Felső végtag 

csontjai: felkarcsont, sing- és orsócsont, kéztőcsontok, kézközépcsontok, 

ujjpercek. Alsó végtag csontjai: combcsont, sípcsont, szárkapocs, 

lábtőcsontok, lábközépcsontok, lábujjpercek. 

A felső végtag csontjait a törzs vázához a vállöv kapcsolja, mely a 

páros kulcs- és lapockacsotból áll. Az alsó végtag csontjait a medenceöv 

kapcsolja a törzs vázához, mely a páros medencecsontból áll. 

Az izomrendszert a szervezetben található izmok összessége alkotja. 

Az izmok többsége a csontokra tapadnak az inak segítségével. A szervezetben 

háromféle izmot találunk: 

- harántcsíkolt izom – a csontvázhoz kapcsolódnak (vázizmok) és 

meghatározzák a csontok mozgását, gyors és hírtelen összehúzódásra képesek 

(eközben megrövidülnek) és biztosítják a testtartást; nevüket a mikroszkóppal 

jól látható harántirányú csíkozatukról kapták. 

- simaizom – a belső szervek szerkezetében találhatók; akaratunktól 

függetlenül működnek. 

- harántcsíkolt szívizom – alkotja a szív izomzatát, a miokardiumot; 

szerkezete sajátos, de hasonló a harántcsíkolt izoméhoz. 

Fontosabb izomcsoportok: 

- a fej izmai; 

- a nyak izmai; 

- a törzs izmai: a mellkas izmai, a has izmai, a hát és tarkó izmai; 

- a végtagok izmai: a felső végtagok izmai, az alsó végtagok izmai. 

53

3.3.2. Az érzékenység 

Az 

érzékenység 

Az 

idegrendszer 

Az érzékszervek 

Az érzékenységet az idegrendszer és az érzékszervek biztosítják. A 

szervezet az érzékszervek révén szerez információkat a külső környezetből. 

Ezeket az információkat az agy érzetekké alakítja át (látás, hallás, szaglás, 

stb.). Az idegrendszernek alapvető szerepe van az érzékelésben, mozgások 

ellenőrzésében és a szervezet összes működésének szabályozásában. A 

kapcsolatteremtő életműködések a szervezet és a környezete közötti 

kapcsolatot valósítják meg. Ezáltal az állat elmozdul, tájékozódik és 

alkalmazkodik a környezeti tényezőkhöz. 

Az idegrendszer részei: 

- központi idegrendszer – agyvelőből és gerincvelőből áll; 

- környéki idegrendszer – idegdúcokból és idegekből áll. 

Az idegrendszer szerkezeti és működési egysége az idegsejt (neuron). 

A neuronok szinapszisok révén kerülnek kapcsolatba egymással, olyan 

hálózatot alakítva ki, amely az egész szervezetre kiterjed és biztosítja az 

információáramlást. 

Az érzékszervek a szem, a fül, az orr, a nyelv és a bőr. 

A szem - a látás szerve 

A szemek a szemgödörben helyezkednek el és a szemgolyóból, 

valamint a hozzá tartozó járulékos szerkezetekből épülnek fel (a szemmozgató 

izmok, könnymirigyek és szemhéjak). 

A szemgolyót három koncentrikus burok borítja: 

- a külső burok – az ínhártya – színe gyöngyházfehér, nem átlátszó, 

elülső részén található az átlátszó szaruhártya; 

- a középső burok – az érhártya – gazdag vérérhálózattal van ellátva, a 

szemgolyó táplálását végzi; elülső részén található a szivárványhártya (írisz – a 

szem színes része, amely körülveszi a pupillát vagy szembogarat) ; 

- a belső burok - az ideghártya, hátulsó felszíne a retina, mely 

fényérzékeny sejteket tartalmaz, az általuk felfogott jeleket a látóideg 

az agyba továbbítja. 

A szem fénytörő (átlátszó) közegei: 

- a szaruhártya 

- a csarnokvíz (a szemgolyó elülső üregében, a szaruhártya és a 

szemlencse között található folyadék) 

- a szemlencse – kétszeresen domború lencse 

- az üvegtest (kocsonyás állagú anyag, amely a szemgolyó hátulsó 

üregében helyezkedik el a szemlencse és a retina között). 

A szemgolyó járulékos szervei a következők: 

- a szemhéjak – kötőhártyának nevezett hártya béleli, amelyen a szem 

“olajozását” biztosító folyadék terül szét; 

- a szemmozgató izmok – biztosítják a szemgolyó összehangolt 

mozgásait a szemgödörben. 

- a könnymirigyek – a szemgolyó szomszédságában találhatók, 

termelik a szemet nedvesen tartó folyadékot, a könnyet. 

54

Az érzékszervek 

Az endokrin 

rendszer 

A fül - a hallás és egyensúlyérzékelés szerve 

A fül felépítése: 

A külső fül – fülkagylóból és a külső hallójáratból áll. A külső 

hallójáratot a dobhártya határolja. 

A középfül – kapcsolatban van az orrgarattal az Eustach-kürtön 

keresztül (így a dobhártya két oldalán a levegő nyomása kiegyenlítődik) és 

három egymással sorban kapcsolódó hallócsontocskát tartalmaz (kalapács, 

üllő, kengyel), amelyek átveszik a dobhártya rezgéseit és továbbítják a belső 

fülhöz. 

A belső fület több, folyadékkal teli üreg alkotja, amelyek a csontos 

labirintus nevet viselik, ebben található a hártyás labirintus, amely 3 félkörös 

ívjáratból, tömlőcskéből, zsákocskából és csigából áll. 

A félkörös ívjáratokban , tömlőcskében és a zsákocskában 

helyezkednek el az egyensúlyérzékelés receptorai, míg a csigában a hallás 

receptorai. 

A receptorsejtek átalakítják a rezgéseket idegimpulzusokká és a hallóegyensúlyozó 

idegen keresztül az agyhoz továbbítják, ahol kialakul a 

hallásérzet valamint a test helyzetére vonatkozó információ. 

A nyelv – az ízérzékelés szerve 

A nyelv izmos szerv, amelynek a felszínén kis kiemelkedések, ízlelő 

szemölcsök vannak. A szemölcsökben számos ízlelőbimbó található – ezek 

biztosítják a nyálban oldott anyagok ízének érzékelését. A nyelv felszínén 4 

alapízt érzékelünk: édes, keserű, savanyú és sós. Az ízérzetek az alapízek 

kombinálódásának következtében összetettek. 

Az orr – a szaglás szerve 

Az orrüregeket az orrnyálkahártya béleli, melynek felső, hátsó részén 

található a szaglóhám, amelyben szagló-receptorok találhatók, melyek a 

belélegzett levegő illékony anyagait érzékelik. Az idegimpulzusok az agyba 

jutnak, ahol kialakul a szagérzet. 

A bőr – a tapintás, a hőérzékelés és a fájdalomérzékelés szerve 

A bőr számos receptort tartalmaz. Ezenkívül több más funkciót is ellát 

(véd, hőszigetel, kiválaszt). 

Az endokrin rendszert a belső elválasztású (endokrin) mirigyek 

összessége alkotja, amelyek hormonokat termelnek. A hormonok a vérbe 

kerülve serkentik vagy gátolják a szervek, szövetek működését. 

Az endokrin mirigyek feltétlenül szükségesek a növekedés, táplálkozás 

és szaporodás megvalósításához. 

Ezenkívül fontos szerepük van a szervezet környezeti tényezőkhöz való 

alkalmazkodását biztosító mechanizmusok szabályozásában. 

A legfontosabb belső elválasztású mirigyek: agyalapi mirigy (hipofízis), 

pajzsmirigy, mellékpajzsmirigyek, mellékvesék, nemi mirigyek és a 

hasnyálmirigy endokrin része. 

55

1. számú önellenőrző teszt 

I. Válaszd ki a helyes feleleteket! 

A felsoroltak közül melyek tartoznak az állati sejtekhez? 

a) sejthártya 

b) sejtplazma 

c) szövet 

d) klorofill 

e) sejtmag 

II. Egészítsd ki az összefüggési vázlatot: 

kapcsolatteremtő 

- ............................ 

- ............................ 

A szervezet életműködései .................................. 

- ............................. 

- ............................. 

- ............................ 

- kiválasztás 

szaporító 

III. Válaszd ki a helyes feleleteket! 

1. A törzs vázát alkotják: 

a) gerincoszlop 

b) felső végtag csontjai 

c) mellcsont 

d) combcsont 

e) bordák 

2. A központi idegrendszer felépül: 

a) agyvelőből 

b) idegekből 

c) idegdúcokból 

d) gerincvelőből 

e) ízületekből 

3. A szemgolyó burkai: 

a) ínhártya 

b) szemlencse 

c) retina 

d) szivárványhártya 

e) érhártya 

4. Az egyensúlyérzékelés receptorai megtalálhatók: 

a) a hártyás csigában 

b) a középfülben 

c) a félkörös ívjáratokban 

d) a tömlőcskében és zsákocskában 

e) a dobhártyában 

A válaszok és magyarázataik a 75. oldalon találhatók. 

56

3.4. Az anyagforgalmi életműködések 

Az anyagforgalmi működések az emésztés, a légzés, a keringés és a kiválasztás. 

3.4.1. Az emésztés 

Az 

emésztés 

A 

tápcsatorna 

Járulékos 

mirigyek 

Az emésztés a táplálék tápcsatornában történő átalakulásainak 

összességét jelenti. Az emésztés biztosítja a táplálék átalakulását oldható, 

ezáltal felszívható és a szervezet által hasznosítható tápanyagokká. 

Az emésztést az emésztőkészülék valósítja meg. 

Az emésztőkészülék részei: 

- tápcsatorna: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, vékonybél, 

vastagbél 

- a tápcsatorna járulékos mirigyei: nyálmirigyek, máj, 

hasnyálmirigy. 

A szájüregben szakosodott szerveket találunk: a nyelvet és a fogakat. A 

nyelv egy izmos szerv, amely részt vesz a táplálék megrágásában, 

lenyelésében és a beszédben. A nyelv felszínén találhatók az ízérzékelés 

receptorai. 

A fogak a táplálék megragadására, lemetszésére és felaprítására 

szakosodott szervek. 

A fogtípusok a következők: metszőfogak, szemfogak, előzápfogak (kis 

őrlők), utózápfogak (nagy őrlők). 

A táplálék átitatódik nyállal és kialakul a falat, amelyet lenyelünk. 

A garat csőszerű szerv, ahol a táplálék és a levegő útjai keresztezik 

egymást. Nyelés közben a táplálék nem juthat be a légutakba mivel a gégefedő 

elzárja a légcsövet. 

A táplálék áthalad a nyelőcsövön és a gyomorba kerül. 

A gyomor üreges szerv, a nyelőcső és a vékonybél között található 

kiszélesedett rész. A gyomor raktározza és folyékonyabbá teszi a táplálékot a 

gyomornedvvel való átitatás révén. Így alakul ki a gyomorkimusz. 

A vékonybélnek a tápanyagok emésztésében és felszívásában van 

szerepe. A gyomorkimuszt, amely sósavat tartalmaz, a bélnedv, az epe (a máj 

terméke) és a hasnyál (a hasnyálmirigy terméke) semlegesítik. Az epe 

emulgeálja (oldja) a zsírokat. 

Az emésztés folyamán a táplálék alaptápanyagokká alakul (aminósavak, 

zsírsavak és glicerin, monoszaccharidok). 

A tápanyagok átkerülnek a vérbe, amely a sejtekhez szállítja. A meg nem 

emésztett maradék anyagok a vastagbélbe jutnak. 

A vastagbél a vékonybél folytatásában helyezkedik el. Három részre 

tagolódik: vakbél, remese és végbél. A vastagbélben történik a víz 

felszívódása. Az erjedési és rothadási folyamatok mellett, a vastagbél 

baktériumflórája részt vesz a B, B1, B2, B6 és K vitaminok előállításában is. 

A tápcsatorna járulékos mirigyei 

A nyálmirigyek nyálat termelnek, amely tartalmaz a keményítő 

emésztésében résztvevő enzimet is. A nyálmirigyek: nyelv alatti, állkapocs 

alatti és fültőmirigyek). 

A máj a szervezet legnagyobb mirigye, több más feladata mellett, az 

epehólyagban tárolódó epét termeli. 

A hasnyálmirigy termeli az emésztésben igen fontos szerepet játszó 

hasnyálat. 

57

3.4.2. A légzés 

A légzés 

Tüdőn 

kívüli 

légutak 

Tüdőn 

belüli 

légutak 

Tüdő 

A légzés azoknak a biológiai folyamatoknak az összességét jelenti, 

amelyek révén az élőlények oxigén jelenlétében vagy hiányában, lebontják a 

szerves anyagokat, felszabadítva ezáltal a bennük raktározott energiát. 

A légzést a légzőkészülék valósítja meg. 

A légzőkészüléket a szervezet és környezete közötti gázcserét 

megvalósító szervek alkotják. 

A légzőkészülék a légutakból (tüdőn kívüli és tüdőn belüli) és a 

tüdőkből áll. 

1. A légutak: 

- az orrüreg – a légutak első szakasza, amelyen a levegő bejut a 

szervezetbe 

- a garat – az a hely, ahol a légutak és a táplálék útja kereszteződik 

- a gége – a garat és a légcső között helyezkedik el és légző, valamint 

hangképző szerepe van 

- a légcső – a nyelőcsővel párhuzamosan, az előtt elhelyezkedő porcos 

cső amely a levegő vezetéséhez alkalmazkodott, anélkül hogy akadályozná a 

falat előrehaladását a nyelőcsőben 

- a hörgők – a légcső kétfelé ágazásából alakultak ki: az első 

elágazások a főhörgők. A főhörgők behatolnak a tüdőkbe és gazdagon 

szétágaznak kialakítva a tüdőn belüli légutakat. A hörgők legutolsó elágazásait 

hörgőcskéknek nevezzük. Ezek tüdőhólyagocskáknak (alveolus) nevezett 

hólyagszerű képződményekben végződnek, amelyek gazdag vérellátásuknak 

köszönhetően megvalósítják a gázcserét. 

Belégzéskor a levegő behatol a tüdőbe. A bejutott oxigén átkerül a vérbe, 

amely elszállítja a szívbe és onnan a sejtekbe, ahol megtörténik a szerves 

anyagok egy részének oxidációja (elégetése). Ennek eredményeként 

széndioxid is keletkezik, amelyet a vér a tüdőbe szállít, ahonnan kilégzéssel 

távozik a szabadba. 

- külső légzés – (belégzés, kilégzés) – a szervezet és környezete 

közötti gázcsere 

- belső légzés – a légzési gázok (O2 şi CO2) cseréje és szállítása a 

tüdő és sejtek között 

- sejtlégzés - sejtszintű életfolyamatok 

2. A tüdő páros légzőszerv, a mellüregben helyezkedik el. Mindkét 

tüdőt egy kettős hártya, a mellhártya borítja. A tüdők lebenyekből és 

lebenykékből épülnek fel. A tüdőlebenyke a tüdő szerkezeti és működési 

egysége, amely léghólyagocskákat tartalmaz, ahol megvalósul a gázcsere. 

3.4.3. Testnedvek keringése 

A keringést a keringési rendszer (szív és vérerek) valósítja meg. A vér 

a legfontosabb keringésben levő testnedv az emlősállatok szervezetében. 

A vér plazmából és alakos elemekből (vérsejtek) áll. A vérplazma, a 

vér folyékony része szállítja a tápanyagokat, az ásványi sókat és a vizet. 

Az alakos elemek: 

A vér 

- vörösvértestek (eritrociták) – hemoglobint tartalmaznak, amely 

58

A szív 

A vérerek 

3.4.4. A kiválasztás 

Kiválasztó 

készülék 

biztosítja a légzési gázak megkötését és szállítását (oxigén és széndioxid). 

- fehérvérsejtek (leukociták) – a kórokozók elleni védekezésben 

vesznek részt (immunitás), ellenanyag (antitestek) termelésével vagy a 

mikroorganizmusok bekebelezésével (fagocitózis). 

- trombociták (vérlemezkék) – a vérzés megszűnésében és a 

véralvadásban vesznek részt. 

A keringési rendszert a szív és a vérerek (osztóerek, gyűjtőerek, 

hajszálerek) alkotják. 

Az emlősállatok szíve négyüregű (2 pitvar és 2 kamra), izmos, üreges 

szerv amely a mellüregben helyezkedik el. A két pitvar felső helyzetű és az ide 

torkolló gyűjtőerek töltik fel vérrel. A két, vastagabb falú kamra a szervek és 

szövetek felé pumpálja a vért az osztóereken keresztül. A bal kamrából indul ki 

a főosztóér (aorta), a jobb kamrából pedig a tüdőosztóér. 

A szív falát három réteg alkotja: epikardium (szívkülhártya), miokardium 

(szívizom) és endokardium (szívbelhártya). A miokardium vagy szívizom egy 

különleges szerkezetű harántcsíkolt izomszövet – típus. A miokardiumban egy 

módosult izomsejtekből kialakult specializált szövet található, amely biztosítja 

a szív automáciáját (még a testből való eltávolítás után is működik egy ideig). 

A szív összehúzódását szisztolénak, az elernyedést pedig diasztolénak 

nevezzük. 

A vérerek (osztóerek, gyűjtőerek, hajszálerek) behálózzák az egész testet 

és biztosítják a vér szállítását a szervek felé (osztóerek) és vissza a szívbe 

(gyűjtőerek). A hajszálerek nagyon kis átmérőjű erek, amelyek a különböző 

anyagok kicserélődését valósítják meg a vér és a szövetek között. 

A szív összehúzódásai pumpálják a vért a két vérkörbe: 

- a nagyvérkör (testi vérkör) – amely a szívből az oxigénnel és 

tápanyagokkal telített vért az aortán keresztül a szövetekig juttatja, majd 

miután a szövetek szintjén megtörténik a gázcsere, a széndioxiddal telített vér 

visszatér a szívbe az üres gyűjtőereken át 

- a kisvérkör (tüdővérkör) – amely a széndioxiddal telített vért szállítja 

a tüdőbe a tüdőosztóéren keresztül, majd miután megtörtént a gázcsere a 

tüdőkben, az oxigénnel telített vér visszatér a szívbe a tüdőgyűjtőereken át. 

Az emlősállatoknál a keringés zárt (a vér saját fallal rendelkező 

vérerekben kering) és kettős (a vér kétszer halad át a szíven, kialakítva a nagy 

és kis vérkört). 

A kiválasztás, a fölösleges anyagok eltávolítása a szervezetből a 

következőképpen történik: 

- a vesék – vizelet formájában távolítják el a szervezetből a fölösleges 

anyagokat 

- a bőr – a mérgező anyagokat verejték formájában küszöböli ki 

- a tüdők – kilégzéssel széndioxidot juttatnak ki 

- a vastagbél – a meg nem emésztett anyagokat távolítja el széklet 

formájában. 

A kiválasztó készüléket a vesék és a húgyutak alkotják. 

A vese páros szerv, a gerincoszlop két oldalán helyezkedik el. Színe 

vörösbarna, alakja babszemre emlékeztet. 

59

A vesék szerkezeti és működési egysége a nefron, amely a vért megszűri 

és vizeletet állít elő. A vizelet a vesén belüli és vesén kívüli húgyutakon 

(húgyvezetékek, húgyhólyag, húgycső) keresztül távozik a szervezetből. 

3.5 A szaporodási életműködések 

A szaporodás révén az élőlények utódokat hoznak létre és ezáltal 

biztosítják a faj fennmaradását. A szaporodást a szaporító készülék végzi. 

Az emlősállatok ivarosan szaporodnak. Az ivaros szaporodásban két 

különböző nemű egyed vesz részt melyek ivarsejtjeinek egyesülése során 

bekövetkezik a megtermékenyítés (a megtermékenyítés az összes emlősöknél 

a test belsejében történik). A hímek szaporító szervei, a herék spermiumokat 

(hím csírasejtek) termelnek, míg a nőstények petefészkei petesejteket (női 

Szaporító 

készülék 

csírasejtek) hoznak létre. Ezenkívül, a szaporító szervek nemi hormonokat is 

termelnek, amelyek biztosítják a szaporodáshoz szükséges feltételeket. 

A legtöbb emlősállat méhnyálkahártyája hozzájárul a méhlepény 

(placenta) kialakulásához, amelyen keresztül valósul meg a különböző 

anyagok átadása az anya és a fejlődő embrió között (méhlepényes emlősök). 

Az erszényes emlősöknél a méhlepény gyengén fejlett, a fiókák 

fejletlenül jönnek a világra és az anyaállat erszényében folytatják fejlődésüket. 

A legalacsonyabb rendű emlősök kivételével, amelyek tojásokat raknak 

(ovipara), a legtöbb emlős eleven fiakat szül (vivipara). 


I. Vázold fel az emésztő- és légzőkészülék szerveit! 

tápcsatorna - szájüreg 

- ............................. 

- ............................. 

- ............................. 

- ............................. 

- ............................. 

1. Emésztőkészülék 

........................ - nyálmirigyek 

- ............................. 

- ............................. 

- 

légutak - .............................. 

- .............................. 

- .............................. 

- .............................. 

- .............................. 

2. Légzőkészülék 

légzőszervek - ................................ 

II. Válaszd ki a helyes feleleteket! 

1. A gázcsere megvalósul: 

a) a légutakban 

b) a léghólyagokban 

c) a hörgőkben 

d) a mellhártyában 

60

2. Az emlősök szívében található: 

a) 2 pitvar és 1 kamra 

b) 2 pitvar és 2 kamra 

c) fő osztóér (aorta) 

d) négy üreg 

III. Társítsd a fogalmakat: 

a) biztosítják az immunitást 

1. vörös vértestek b) a véralvadásban vesznek részt 

2. fehér vérsejtek c) szállítják a légzési gázokat 

3. trombociták d) hemoglobint tartalmaznak 

e) ellenanyagokat (antitesteket) termelnek 

Válaszok és magyarázatok a 75. oldalon találhatóak 

61

. 

3.6. Az állatok országa - GERINCTELENEK 

A Földet benépesítő állatok összessége alkotja az állatok országát 

(állatvilág). Ez két nagy állatcsoportot foglal magába: gerinctelenek (belső 

váz nélküli állatok) és gerincesek (gerincoszloppal ellátott állatok). 

3.6.1. Szivacsok 

Szivacsok 

3.1. Ábra- Tengeri szivacs 

3.6.2. Űrbelűek (Tömlősök) 

Medúzák és 

korallok 

A gerinctelen állatok rendkívül változatosak (több mint egymillió faj), 

ide tartoznak a szivacsok, medúzák, korallok, férgek, puhatestűek, rovarok, 

stb. Sokféleségük miatt nehéz közös jellegzetességeket találni. A gerinctelenek 

minden élettérben elterjedtek: szárazföldön, édes- vagy sós vizekben. A 

legváltozatosabb alakokkal a tengerekben találkozunk. 

A gerinctelenek főbb csoportjai 

A szivacsok egyszerű testfelépítésű alacsonyabbrendű gerinctelen 

állatok, amelyek édesvizekben vagy tengerekben élnek. Helyhez kötött 

életmódot folytatnak, a köves alzathoz rögzülnek. 

Magánosak, vagy telepekbe tömörülnek. 

Testük felületén nagyszámú nyílást, pórust figyelhetünk meg. Ezeken 

állandóan vízáram halad át, amely a szivacs belsejébe szállítja a növényi és 

állati maradványokat, amelyek a táplálékát képezik, valamint a légzéséhez 

szükséges oxigént. A szivacsok váza lehet ásványi eredetű, kalciumkarbonát 

(meszes szivacsok) vagy szilíciumdioxid alapú (kovaszivacsok). Vannak 

szerves anyagból, szponginból álló vázú szivacsok is (a kereskedelemben 

kapható mosdószivacsok ilyen állatok vázai). 

Ehhez a csoporthoz a medúzák és korallok tartoznak. 

A medúzák tengeri állatok, amelyek az áramlatokkal mozognak. Egyes 

fajok, kisméretűek, mások elérik az egy méteres átmérőt is. Alakjuk esernyőre 

emlékeztet, szélein tapogatókkal. A medúzák mozgása az ernyő izmainak 

összehúzódásával történik. A tapogatókarok ezernyi csalánzósejtet 

tartalmaznak, amelyekkel a medúza megbénítja áldozatát. Egyes fajok mérge 

néhány perc alatt egy embert is képes megölni. 

A korallok tengerek és ócenok lakói, magánosan, vagy telepekben élnek. 

Az állat élő részét egy meszes váz tartja fenn. Alakjuk, színezetük és rögzített 

életmódjuk miatt sokáig növényeknek tartották őket. Hosszú idő alatt képződő 

vázaik hozzák létre a korallzátonyokat. Ezek elérhetik a több száz kilométer 

hosszúságot és élőhelyül szolgálnak nagyszámú más állatnak. Egy koralltelep 

több 

3.2. Ábra- Medúza millió egyedből épül fel. 

Leggyakrabban a Csendes-óceán és az Indiai-óceán meleg, sekély 

vizeiben fordulnak elő, ahol a tenger mélysége soha nem haladja meg az 50 

métert. Földünk legnagyobb korallzátonya az Ausztráliától észak-keletre 

található “Nagy Korallzátony”. 

62

3.6.3. Férgek 

Férgek 

3.3. Ábra- Földigiliszta 

Ebbe a csoportba lágy, megnyúlt testű, váznélküli állatok tartoznak. A 

férgek három legfontosabb csoportja: a laposférgek, a hengerférgek és a 

gyűrűsférgek. Szaporító szerveik nagyon fejlettek és nagyszámú petét raknak 

le. 

A laposférgek teste lapított, falevélhez hasonló (a tengeri férgek és az 

élősködők), vagy szalagszerű (galandférgek). 

A galandféreg, a szervasmarha és az ember testében élősködő laposféreg. 

A hengerférgek testük hengeres alakjáról kapták nevüket. Ebbe a 

csoportba is számos élősködő faj tartozik: a közönséges orsóféreg, a 

hegyesfarkú bélgiliszta és a trichina (a trichinával fertőzött hús fogyasztása 

nagyon veszélyes lehet). 

A gyűrűsférgek teste hengeres , egyforma gyűrűkből épül fel. 

Sok tengeri faj tartozik ide, amelyek az iszapba vagy a homokba fúródva 

él. A gyűrűsférgek csoportjába soroljuk a földigilisztát és az orvosi piócát is. 

A földigiliszta a talajban található szerves anyagokkal táplálkozik, 

amelyeket a földdel együtt nyel le, miközben járatait ássa. A hasznos 

anyagokat visszatartja, míg a talaj a végbélnyíláson át távozik, így járul hozzá 

a a talaj fellazításához, puhításához, minőségének javításához. 

A pióca, gyűrűsféreg, amely kisebb tavakban, pocsolyákban és 

mocsarakban él. Időszakos élősködő, a vízi állatok vérével táplálkozik. 

Szájnyílását három szaruképződmény veszi körül, amelyek a gazdaállat 

kültakarójának felhasítására szolgálnak, valamint egy tapadókorong, amely a 

vér kiszívását segíti. A pióca hirudininnek nevezett véralvadást gátló anyagot 

állít elő. 


1.1. Kísérlet A földigiliszta talajlazító szerepének kimutatása. 

Szükséges eszközök és anyagok: egy nagyméretű befőttesüveg, talaj, száraz levelek, homok, fekete 

papír, víz. 

A munka menete 

- töltsd tele az üvegedényt rétegesen földdel, homokkal és újra földdel 

- locsold meg vízzel, hogy a teljes földmennyiség átnedvesedjen 

- válassz ki 2-3 földigilisztát a kertből (eső után tömegesen előjönnek) és helyezd el őket az 

előkészített edényben 

- borítsd be az edényt körös-körül fekete papírral, hogy a fény ne hatoljon be 

- locsold naponta a földet és etesd a gilisztákat felaprított zöldséggel (saláta, murok, stb.) 

- figyeld meg mi történik az üvegben egy hét alatt. 

Mit tapasztaltál? Jegyezd le az észrevételeidet a kijelölt helyre. Csak azután olvasd tovább, miután 

kész vagy a jegyzeteléssel. 

............................................................................................................................................. 

.............................................................................................................................................. 

63

Eredmények 

A giliszták számtalan járatot ástak a talajba. A 3 réteg összekeveredett (a földigilisztákat “biológiai 

ekéknek” tartják, amelyek lazítják a talajt). 

3.6.4. Puhatestűek 

Csigák 

3.4. Ábra Csiga 

Kagylók 

Lábasfejű 

ek 

A puhatestűek lágy teste három részből áll : fej, zsigerzacskó (a belső 

szerveket tartalmazza) és láb, amelyet helyváltoztatásra használnak. A 

puhatestűek a vízi és a szárazföldi életmódhoz alkalmazkodtak. Ebbe a 

csoportba tartoznak: csigák (haslábúak), kagylók (lemezes kopoltyúsok) és 

lábasfejűek (tintahal, polip). 

A csigák 

Megközelítőleg 100000 csigafaj ismert. Egyesek szárazföldön (ligeti 

csiga, csupasz csiga), mások tengerek vízében élnek. Testüket spirálisan 

felcsavarodó meszes héj (csigaház) borítja. A csupasz csiga héja csökevényes, 

a köpenybe rejtett. A fejen 2 pár tapogató található. 

A hosszú tapogatók végén ülnek a szemek. A csigák talpszerűen 

kiszélesedő izmos lábuk segítségével mozognak. 

A vízi csigák kopoltyúval lélegeznek, a szárazföldiek “tüdővel”. 

A lemezeskopoltyúsok csoportjába különböző kagylófajok tartoznak. 

Kizárólag vízben élő, kopoltyúval lélegző állatok. Héjuk két teknőből áll, 

innen ered a Bivalvia latin név. A két teknő nyitását és csukását sarokpánt és 

záróizmok biztosítják. Ezek a puhatestűek a többitől abban különböznek, hogy 

nincs fejük. Az izmos, balta szerű láb behatol az iszapba, az állatot az alzathoz 

rögzítve. Egyes kagylók hatalmas ugrásokra képesek a teknők hirtelen 

összezárása által. 

A lábasfejűeknél (tintahalak, polipok) a láb két részre tagolódik: az 

elülső körülveszi a fejet és hosszú, tapadókorongot viselő karokra oszlik; a 

hátsó létrehozza a tölcsért, amely az állat mozgását biztosítja. Egyes 

lábasfejűeknél, mélyen a kültakaróba ágyazódva (szépia-csont) megtalálható a 

váz maradványa. A polipnak nincs váza. Az egyetlen vázzal rendelkező 

lábasfejű a csigaházas polip (Nautilus). 

A polipoknak nyolc egyforma hosszú karja van. A tintahalaknak tíz karja 

van: nyolc rövid és két nagyon hosszú. A karokon található tapadókorongok a 

zsákmány megragadására szolgálnak. 

Aktív, ragadozó állatok. A lábasfejűek tapintása és a látása fejlett, így 

könnyen felismernek bizonyos alakokat. Agyuk más gerinctelen állatokénál 

fejlettebb és eltérően a többi puhatetstűektől nagyon gyorsan mozognak: erős 

vízsugarat lövellnek ki a test elülső részén, így ellenkező irányban mozdulnak 

el. Veszély esetén tintafelhőt bocsájtanak ki. A nagy mélységekben élő fajok 

védekezésként a karokon elhelyezkedő speciális fényképző szerveikkel fényt 

bocsájtanak ki. A lábasfejűek egyik hatékony védekezése a homokrómia, 

vagyis a környezet színébe való beolvadás. 

A lábasfejűekre jellemző, hogy csak egyetlen egyszer, 

teljesen kifejlett állapotban, 2-4 éves korukban szaporodnak. 

64

3.6.5. Ízeltlábúak 

Pókok 

Skorpiók 

Soklábúak 

Rákok 

Rovarok 

Az ízeltlábúak közé tartoznak a pókszabásúak, a rákok, a soklábúak és 

a rovarok. Testüket külső váz – exoscheleton – borítja. Növekedésük közben 

kinövik a vázukat, ezért szükséges a többszöri vedlés. Lábaik ízekből állnak, 

testük szelvényezett. Minden testszelvényen páros számú ízekből álló, 

mozgékony nyúlványok vannak (csápok,tapogatók, lábak, állkapcsok). 

A pókszabásúak (pókok, skorpiók, atkák) teste két részből épül fel: 

fejtor és potroh. A fejtoron vannak a szemek (4 pár), 2 éles állkapocs, 2 

csáprágó (ollószerű nyúlványok) és 4 pár karmokban végződő láb. 

A potrohon találhatóak azok a nyílások, amelyeken át a pókháló 

alapanyagát képező ragacsos anyag kikerül a szabadba és a levegővel 

érintkezve megszilárdul. 

A pókok hálójukat rejtekhelyként, petéik tárolására vagy rovarok 

befogására szövik. 

A nőstények petéiket egy fonalból készült tasakkal (kokkon) borítják be. 

Ezekből a petékből a kifejlett pókokhoz hasonló apró pókok kelnek ki. 

Az atkák apró testű pókszabású állatok, többségük növényeken, állatokon 

vagy az emberen (kullancs, rühatka) élősködik. Más atkák a talajban vagy a 

házi porban élnek. 

A skorpiókat szelvényezett potrohukról ismerjük fel. Utolsó 

testszelvényük végén tüske található, amely egy pár méregmiriggyel van 

kapcsolatban. Egyes trópusi skorpiók csípése halálos. Éjszaka aktívak, nappal 

hűvös helyeken rejtőzködnek. Számos skorpiófajnál a nőstények felfalják a 

hímeket párzás után. 

A soklábúak nagyszámú lábbal rendelkeznek. Általában a talajban és 

nedves helyeken élnek (például: barna százlábú). 

A rákok testét kitines-meszes páncél borítja. Életük folyamán többször 

is vedlenek. 

A rákok többsége tengerek vízében él (tarisznyarák, languszta), mások 

édesvíziek (folyami rák). Kopolyúval lélegzenek. Léteznek szárazföldi fajok is, 

amelyek tüdőszerű szerkezetekkel lélegeznek. Az alsórendű rákok 

(vízibolhák) csápjaikat evezőként használva úsznak a tavak, tócsák vizében. 

Páncéljuk átlátszó. A felsőrendű rákok (tarisznyarák, folyami rák, 

garnélarák, homár) teste két részből épül fel: elülső része a fejtor , hátulsó 

része a potroh. 

5 pár ízelt lábuk van, amelyeket úszásra vagy járásra használnak. Egyes 

fajoknál (folyami rák, tarisznyarák, homár) az első pár láb módosul, ollóban 

végződik. 

A rákok két pár csápja a rezgések felfogására és az egyensúly 

fenntartására szolgál. 

A rovarok a legnépesebb állatcsoportot (több mint 1000000 faj) képezik. 

A legkülönfélébb környezeti feltételekhez alkalmazkodtak. Az egyetlen 

gerinctelen csoport, amelyik repülni is képes. A többi ízeltlábúhoz hasonlóan, 

65

lábaik ízekből állanak, testüket többé-kevésbé merev kitines váz borítja. 

A rovarok teste 3 részre tagolódik: fej, tor és potroh. Fejükön két 

összetett szem (több ezer egyszerű szemből áll), két csáp és a táplálkozáshoz 

alkalmazkodott szájszervek találhatók. A rovarok tora három szelvényből áll 

és három pár ízelt láb, valamint két pár szárny található rajta. 

A potrohon apró légzőnyílásokat találunk, amelyek a levegő beáramlását 

teszik lehetővé a légzést szolgáló csövecskékbe, a tracheákba. 

A rovarok osztályozása három szempont szerint történik: 

- a szárnyak alakja és mérete 

- a kifejlett egyedek lárvából való kialakulási típusa (metamorfózis) 

- a szájszervek típusa 

a. Szitakötők 

- szárnyaik átlátszóak, egyenlő hosszúságúak, nem csukhatók a test mellé 

- nagyméretű összetett szemeik vannak 

- ragadozók, röptében fogják el a rovarokat. 

- fejlődésük tökéletlen átalakulással történik (pete – lárva - kifejlett 

egyed) 

- a lárvák hasonlítanak a felnőttekhez, de nincs szárnyuk. 

b. Sáskák, szöcskék 

- legyezőszerűen összecsukható szárnyaik vannak 

- lábaik ugráshoz alkalmazkodtak 

- különböző testrészeik (szárny, láb) összedörzsölésével hangokat adnak 

ki. 

c. Méhek, darazsak, hangyák 

- két pár vékony, átlátszó, erezett szárnyuk van 

- nagy csoportokban élnek (társadalmak) 

- szájszerveik szíváshoz és nyaláshoz alkalmazkodtak 

- fejlődésük teljes átalakulással történik (pete – lárva – báb - kifejlett 

egyed). 

d. Legyek, szúnyogok 

- egyetlen pár repülésre alkalmas szárnyuk van, a másik 3.5. 3.5. Ábra 

Háziméh csökevényes és az egyensúlyozást segíti repüléskor (billér) 

- lábaik lágy párnákban végződnek, amelyek megtapadnak a sima vagy 

fényezett felületeken 

- szájszerveik szíváshoz, nyaláshoz (legyek) vagy szúráshoz és szíváshoz 

alkalmazkodtak (szúnyogok) 

- fejlődésük teljes átalakulással történik. 

e. Bogarak (fedelesszárnyúak) 

- két pár szárnyukból az első kitines, kemény (fedeles), a második pedig 

hártyás 

- szájszerveik vágáshoz és rágáshoz alkalmazkodtak 

- fejlődésük teljes átalakulással történik. 

f. Lepkék (pikkelyesszárnyúak) 

- két pár nagyméretű szárnyukat apró, gyakran színes pikkelyek borítják 

- szívócsővé alakult szájszerveik lehetővé teszik a folyadékok felszívását, 

főként a virágok nektárját 

- fejlődésük teljes átalakulással történik (pete - lárva /hernyó/ - báb – 

kifejlett egyed) 

- léteznek nappali és éjszakai lepkék is. 

66

3.6.6. Tüskésbőrűek 


1. Egészítsd ki a vázlatot! 

Tengerekben élő állatok. Ide tartoznak a tengeri csillagok,tengeri 

uborkák, tengeri sünök és a tengeri liliomok. Külső meszes vázuk van, 

sugarasan részarányosak (testük öt egyforma részből épül fel, amelyek egy 

központi tengely körül helyezkednek el, mint a kerék küllői). 

SZIVACSOK - példák: 

GERINCTELENEK …………… - példák: 

FÉRGEK - ……….. - példák: 

- hengeres - példák: 

- …………. - példák: 

………….. - ………………..- példák: 

-………………… - példák: kagylók 

- fejlábúak – példák: 

ÍZELTLÁBÚAK - ……………….. - példák: 

- soklábúak – példák: 

- rákok – példák: 

- rovarok – példák: 

TÜSKÉSBŐRŰEK 

2. Egészítsd ki a táblázatot, helyezd be az alább felsorolt állatokat a megfelelő rendszertani csoportba: 

éticsiga, házi méh, szivacs, rák, medúza, szúnyog, kagyló, pióca, fehér korall, szitakötő, garnélarák, 

tengeri csillag, cserebogár, skorpió, polip, galandféreg. 

Rendszertani 

Faj neve 

Élőhely Általános tulajdonságai 

csoport 

Éticsiga puhatestűek szárazföldi Testét váz borítja, helyváltoztatása 

izmos lába segítségével........ 

67

3. Egészítsd ki a táblázatot a gerinctelen állatcsoportok általános jellemzőivel. 

Általános tulajdonságok 

Szivacsok 

Űrbelűek 

Férgek 

Puhatestűek 

Ízeltlábúak 

Tüskésbőrűek 

Válaszok és magyarázatok a 75. oldalon találhatók. 

3.7. Az állatok országa – GERINCESEK 

A legfejlettebb állatok, amelyek minden életteret (szárazföldi, levegő, 

vízi, földalatti) benépesítenek. Nevükben hordozzák fontos tulajdonságukat, a 

belső váz jelenlétét, amelynek legfontosabb összetevője a gerincoszlop. 

Legtöbbjük teste fejből, törzsből és a különböző mozgásokhoz 

alkalmazkodott végtagokból épül fel. 

A gerincesek osztályozása 

A gerinceseket 5 osztályba soroljuk: 

- Halak 

- Kétéltűek 

- Hüllők 

- Madarak 

- Emlősök 

68

3.7.1. Halak 

Halak 

A halak vízi állatok, amelyek kopoltyúval lélegeznek, testüket általában 

pikkelyek borítják. 

Mozgásuk az úszás, amelyet úszóik (uszonyok) segítségével valósítanak 

meg. Egy speciális szervük is van, az úszóhólyag (levegővel telt zsák), amely 

segíti a vízben való fel-le mozgásukat. A cápáknak nincs úszóhólyagjuk. A 

halak többfélék: 

a. Porcos halak – egész életükben porcos vázuk van: cápák, ráják. 

b. Vértes halak – porcos-csontos halak, vázuk egyes részei porcosak, 

más részei csontosodtak és testüket csontlemezekből álló “vértezet” 

borítja: viza, tok, kecsege. 

c. Csontos halak – csontos vázuk van: csuka, sügér, süllő, ponty, 

pisztráng. 

A legtöbb halfaj tojásrakó (ovipara), vagyis az ivadék petékből 

származik. A nőstény a vízbe üríti a petéket (ikra), majd a hím 

megtermékenyíti őket, ráfolyatva a spermiumokat (haltej) – ez a külső 

megtermékenyítés. 

3.6. Ábra Süllő A cápáknál a megtermékenyítés belső, az embrió fejlődése a test 

belsejében történik (vivipara). Egyes fajok egyedei elpusztulnak, miután életet 

adnak utódaiknak (angolnák). 

Testhőmérsékletük változó (poikilotermek). 


Akvárium berendezése 

Szükséges anyagok: üvegedény, víz, homok, kavics, vízi növények, halak. 

A munka menete 

- mosd ki alaposan az üvegedényt; 

- az aljára helyezz egy vastag (kb. 4 cm), jól megmosott homok és kavics réteget; 

- ebbe a kavics és homok rétegbe ültess néhány vízinövényt, amelyeket tavak, folyóvizek partközeli 

vizéből gyűjthetsz be; 

- töltsd meg az edényt vízzel, vigyázz, ne kavarodjon fel a homok; feltöltés után hagyd a vizet 

legalább 48 órát ülepedni, csak azután telepítsd bele a halakat; 

- etesd a halacskákat szárított vízibolhával, amelyet szaküzletben lehet beszerezni. 

Ha elegendő türelmed van, rendkívül értékes megfigyeléseket végezhetsz a halak felépítésével, 

környezethez való alkalmazkodásával, viselkedésével stb. kapcsolatosan. 

3.7.2. Kétéltűek 

Kétéltűek 

Gyakorlati tanácsok 

- ne etesd túl a halakat, a fölösleges táplálékot távolítsd el egy kis hálóval; 

- cseréld ki a víz egy részét az edényben kétnaponta, anélkül, hogy a halakat 

kivennéd. 

A kétéltűek egyaránt alkalmazkodtak a vízi és a szárazföldi 

környezethez. 

Testük fejre, törzsre és végtagokra tagolódik (négylábúak – tetrapodák). 

Egyes kétéltűeknek farka van (szalamandra, gőték), másoknak nincs farka 

(kifejlett békák). A meleg égövön lábnélküli kétéltű fajok is élnek (gyűrűs 

gilisztabéka). 

69

A legtöbb kétéltűnél a megtermékenyítés külső, fejlődésük 

metamorfózissal (átalakulás) történik. 

A nőstény lerakja a petéket a vízbe amelyekből ebihalnak nevezett 

lárvák bújnak ki, testük megnyúlt, lábnélküli, hosszú farokban végződik, 

oldalról lapított, hártyás úszó veszi körül. Az ebihalak kopoltyúval lélegeznek 

(külső kopoltyúk és belső kopoltyúk). 

3.7. Ábra Béka Később ezek eltűnnek és kialakulnak a tüdők. Az ebihalak 

a kétéltűeknek halakkal való rokonságukat bizonyítja. 

A kétéltűek tüdővel lélegeznek. A légzésben szerepe van a vérerekkel 

gazdagon ellátott nedves bőrnek is. 

A “gyilkos békák” – amelyek Dél-Amerikában élnek – bőre nagyon erős 

méreganyagokat termel. 

A kétéltűek testhőmérséklete változó (poikilotermek). 

3.7.3. Hüllők 

Hüllők 

A hüllők az első olyan gerincesek, amelyek a szárazföldi életmódhoz 

alkalmazkodtak. 300 millió éve jelentek meg. Sok fajuk kihalt már 

(dinoszauruszok). 

A hüllők szárazföldi életmódhoz való alkalmazkodásukat a 

következőkkel igazolják: 

- tüdővel lélegzenek, 

- bőrük száraz, vastag, szarupikkelyek borítják (a növekedési időszakban 

a bőr is megújul a vedlés által), 

- testhőmérsékletük változó, 

- többségük csúszva mozog, ahonnan a csúszómászó nevet is kapták, 

- négy végtagjuk a testen oldalt helyezkedik el, karmokkal ellátott 

ujjakban végződik, 

- a megtermékenyítés belső, fejlődésük átalakulás nélkül történik. 

- a hüllők legnagyobb része tojásrakó (ovipara), kevés faj “szüli” meg 

fiait (vivipara). 

A hüllők osztályozása 

a. Gyíkok 

- testük megnyúlt, farkuk hosszú és hegyes, könnyen leszakad, fürge 

mozgásúak 

- példák: fürge gyík, zöld gyík, iguána, kaméleon. 

b. Kígyók 

- testük hengeres, végtagjaik nincsenek. 

- bőrüket életük folyamán vedlés révén váltják, szemeik szemhéj 

nélküliek, zsákmányukat képesek egészben lenyelni, mivel a négyszögcsontjuk 

mozgékonyan ízesül a koponyához 

- példák: sikló (nem mérges), vipera (mérges), piton, csörgőkígyó, boa. 

c. Teknősök 

- testüket szarupikkelyekkel borított, vastag teknő, páncél védi, 

- száját csőrszerű szaruképződmény veszi körül, fogai nincsenek, 

- egyes teknősök édesvizekben élnek, mások tengerekben, de vannak 

szárazföldiek is. 

d. Krokodilok 

- másodlagosan alkalmazkodtak a vízi életmódhoz, 

70

3.8. Ábra Krokodil 

3.7.4. Madarak 

Madarak 

3.9. Ábra Strucc 

- megnyúlt testüket pikkelyek borítják, erőteljes farkuk kormányozásra és 

evezőként is használható, 

- hátsó végtagjaik ujjait úszóhártya köti össze, víz alá merüléskor 

orrnyílásait bőrredővel elzárja. 

- fogaik fogmederben ülnek, 

- példák: nílusi krokodilus, aligátor, gaviál, kajmán. 

Magasabbrendű gerincesek, amelyek a repüléshez alkalmazkodtak, 

ezért testük aerodinamikus. Mellső végtagjaik szárnyakká alakultak, a hátsók 

pedig különböző mozgásokra alkalmasak (ugrás, járás, úszás). 

Testüket tollak és pihék borítják amelyek megvédik a hidegtől és 

segítenek a repülésben. A tollak színezete változik a különböző korú és nemű 

egyedeknél, még azonos fajon belül is. 

A madarak váza levegővel telt csontokat tartalmaz (pneumatikus). A 

szárnyak mozgatását a jól fejlett mellizmok végzik, amelyek a mellcsont 

nyúlványán (taraj) rögzülnek. 

A madaraknak nincsenek fogaik, csak egy nagyon kemény szarucsőrük, 

amelynek alakja a táplálék minőségétől függően változik (hosszú és egyenes a 

rovarevő madaraknál, hajlított a ragadozóknál, stb.). 

Légzésük kizárólag tüdővel történik. A két tüdő kapcsolatba kerül a 

légzsákokkal, amelyek leágazó nyúlványai behatolnak a csontokba. A 

légzsákok szerepe az, hogy repülés közben szabályozzák a légzést és 

könnyebbé teszik a testet. 

A madarak homeoterm (állandó testhőmérsékletű) állatok. Szaporodásuk 

tojásokkal történik, amelyeket fészekbe raknak és kiköltenek. A fajok 

többségénél a fiókákat a felnőttek gondozzák. A madarak egy része párzás 

előtt násztáncot jár. 

A madarak osztályozása 

A madarakat két nagy csoportra osztjuk: 

1. mellcsonttaréj nélküliek (nincs taraj a mellcsonton) 

2. mellcsonttaréjjal rendelkezők (mellcsonjukon van taraj) 

1. A mellcsonttaréj nélküli madarak képviselője a strucc. A strucc 

futómadár, hosszú, erőteljes, izmos lábai a futáshoz alkalmazkodtak. Szárnyai 

rövidek, teste nehézkes, csontjai velővel teltek. 

2. A mellcsonttaréjjal rendelkező madarak számos csoportba 

sorolhatók: 

- énekesmadarak: fecske, pacsirta, veréb, fülemüle 

- tyúkalkatúak: tyúk, fürj, siketfajd 

- gázlómadarak: gólya, gémek, daru 

- nappali ragadozómadarak: héja, egerészölyv 

- éjjeli ragadozómadarak: baglyok 

- kúszómadarak: harkály, fakopáncs 

- úszómadarak: nyári lúd, tőkés réce. 

71

3.7.5. Emlősök 

Tojásrakó emlősök 

3.8. Ábra Hangyászsün 

Erszényes 

emlősök 

3.9. Ábra Kenguru 

A legfejlettebb gerincesek. A madarakhoz hasonlóan az emlősök is 

képesek szabályozni testhőmérsékletüket (homeoterm állatok), ami lehetővé 

teszi, hogy megéljenek minden földrajzi övezetben és az összes élettérben: 

szárazföldön, vízben, levegőben és a talajban is. 

Az emlősök bőrét szőr borítja, amely bundát alkot. Egyes állatoknál a 

szőrök tüskékké alakultak át (sün). Nevüket onnan kapták, hogy fiókáikat a 

nőstények emlőiben termelődő tejjel táplálják. A fiókák fejlődése alapján 3 

emlőscsoportot különítünk el: 

1. Tojásrakó emlősök 

2. Erszényes emlősök 

3. Méhlepényes emlősök 

1. A tojásrakó emlősök a legkezdetlegesebb emlősállatok. Hüllő 

elődeiktől megőrizték a tojásrakás képességét. Fiaikat az emlőmirigyekben 

termelődő anyatejjel táplálják. 

A tojásrakó emlősök csak Ausztráliában és Új-Guineában élnek. Ide 

tartozik a kacsacsőrű emlős, valamint a hangyászsün. 

A kacsacsőrű emlős kétéltű életmódot folytat, széles csőre van, mint a 

kacsának és ujjait úszóhártya köti össze. A hangyászsün a sünökhöz hasonlít, 

testét szőr és tüskék borítják. 

2. Erszényes emlősök 

Ebbe a csoportba tartoznak a kenguru, az erszényes medve vagy koala, 

az oposszum, az erszényes mókus, az erszényes farkas, stb. Jellegzetességük, 

hogy születésükkor a fiókák nincsenek teljesen kifejlődve. Fejlődésüket az 

erszényben folytatják, ahol az emlőbimbók is találhatók. 

100 millió évvel ezelőtt számos fajuk élt, ma már alig 25, többségben 

Ausztráliában élő faj képviseli a csoportot. 

3. Méhlepényes emlősök 

A méhlepényesekre jellemző a méhlepény megjelenése, amelyen 

keresztül az anya tápanyagokkal és oxigénnel látja el az embriót. 

A fiókák teljesen kifejlődve jönnek a világra, ezeket anyjuk az 

emlőmirigyei által termelt tejjel táplálja. 

A fogak differenciáltak, meghatározott táplálék elfogyasztásához 

alkalmazkodtak. A fogazat jellege a méhlepényes emlősök osztályozásának 

egyik alapját képezi. 

- rovarevők: kis testűek, megnyúlt arcorral. Számos éles, kúpos foguk 

van, amellyel képesek átlyukasztani a rovarok kitinvázát (sün, cickány, 

vakond) 

- denevérek: az egyedüli repülő emlősök, csontjaik vékonyak, könnyűek, 

mellcsontjukon taraj van, a mellső végtagokat a test oldalával, a hátsó 

végtagokkal és a farokkal összekötő bőrredőjük van, a mellső végtagokon az 

első ujjak erőteljes karomban végződnek, amelyek segítségével kapaszkodnak. 

72

Éjjeli életmódot folytatnak, ultrahangokkal tájékozódnak, ezeket nagy 

fülkagylóval ellátott füleik segítségével fogják fel. A fajok többsége rovarevő, 

léteznek “vámpír” denevérek is, amelyek más állatok vérével táplálkoznak. 

- foghíjasok: fognélküli (óriás hangyász), vagy fejletlen fogazatú 

(lajhár) állatok. Táplálékukat hosszú, ragacsos nyelvükkel fogják meg. 

- rágcsálók: a legnépesebb emlős csoport (kb. 2000 faj), minden 

élettérhez alkalmazkodtak, fogazatuk rágcsáló típusú (hosszú, állandóan 

növekedésben lévő metszőfogak, szemfogaik hiányoznak, a zápfogak felszínén 

haránt irányú zománctarajok vannak). Sok fajnak “pofazacskója” van, amelyet 

a táplálék raktározására használ. Rágcsáló állatok a mókus, hörcsög, ürge, 

patkányok, egerek, stb. 

- ragadozó emlősök: fogaik alkalmazkodtak a ragadozó életmódhoz 

(szemfogaik erősek és hegyesek, ezzel ölik meg és tépik szét a zsákmányt, 

éles, erőteljes tépőfogak), egyesek magányosan, mások falkába tömörülve 

vadásznak, érzékelésük jól fejlett és fürgén mozognak. Ragadozó emlősök a 

farkas, róka, párduc, oroszlán, barna medve. 

- úszólábúak: vízi emlősök, végtagjaik úszólapátokká alakultak, testük 

orsó alakú, rövid, érdes szőr borítja. Képviselőik: fókák, rozmárok. 

- cetek: kizárólag vízben élő emlősök, testüket vastag zsírréteggel bélelt 

bőr borítja, mellső lábuk úszólapátokká alakultak, a hátulsók hiányoznak, a 

farok két vízszintes helyzetű lebenyből áll és egyetlen úszóvá nőtt össze, 

nincsenek fogaik, helyettük hosszú szarulemezek találhatók a szájüregben, a 

szilák. Képviselőik: bálnák, delfinek, ámbrás cet. 

- ormányosok (elefántok): nagytestű növényevő állatok, ujjaikat paták 

borítják, bőrük vastag, szőrnélküli, hosszú ormányuk többféle funkciót is ellát, 

metszőfogaik állandó növekedésben vannak (agyarak). 

- növényevők: páros ujjú patások (vaddisznó, víziló, szarvas, tehén, teve, 

juh, zsiráf) vagy páratlan ujjú patások (ló, zebra, orrszarvú). Egyes 

növényevők gyomra együregű (víziló, vaddisznó), másoknak (tehén, juh) négy 

üregre tagolódik (bendő, recésgyomor, levelesgyomor, oltógyomor). 

- főemlősök: a legfejlettebb emlősök, szemeik előre tekintenek. Ujjaik 

körmökben végződnek, egyetlen pár emlőjük van, fogazatuk mindenevő 

típusú, talponjárók (a talajon a teljes talpra támaszkodnak), meg tudnak fogni 

tárgyakat, mert a nagy ujjak szembehelyezhetők a többi ujjal, agyuk fejlettebb 

mint a többi emlősállaté. Képviselőik: farkosmajmok (cerkófmajom) és 

farkatlan majmok (gorilla, csimpánz, orangután). 


1. Egészítsd ki a táblázatot a gerinces állatok jellemző tulajdonságaival (élőhely, alkalmazkodások, 

légzés, szaporodás, stb.). 


Halak 

73

Kétéltűek 

Hüllők 

Madarak 

Emlősök 

Válaszok és magyarázatok a 75. oldalon találhatóak. 

74

A 3. számú tanulási egység áttekintése, összefoglalása 

I. Az állati szervezet életműködései: 

1. Kapcsolatteremtő életműködések: 

- érzékenység – az idegrendszer és az érzékszervek biztosítják 

- mozgás – a csontrendszer és az izomrendszer valósítja meg 

2. Anyagforgalmi éleltműködések: 

- emésztés – emésztőkészülék - tápcsatorna: szájüreg, garat, nyelőcső, gyomor, 

vékonybél, vastagbél 

- járulékos mirigyek: nyálmirigyek, máj, hasnyálmirigy 

- légzés – légzőkészülék - légutak: orrüregek, garat, gége, légcső, hörgők 

- légzőszervek: tüdők 

- vérkeringés – keringési rendszer - szív – vérerek: osztóerek, gyűjtőerek, hajszálerek 

- kiválasztás – kiválasztó készülék - kiválasztó szervek: vesék 

- húgyutak: húgyvezetékek, húgyhólyag, húgycső 

3. A szaporodási életműködés – szaporító készülék 

II. A főbb állatcsoportok 

Gerinctelenek: szivacsok, űrbelűek, férgek, puhatestűek, ízeltlábúak, tüskésbőrűek 

Gerincesek: halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök 

3.8. Válaszok, magyarázatok az önellenőrző tesztekhez 


I. a, b, e 

II. 

kapcsolatteremtő 

- érzékelés 

- mozgás 

A szervezet életműködései anyagforgalmi 

- emésztés 

- légzés 

- vérkeringés 

- kiválasztás 

szaporító 

III. 

1. a, c, e 

2. a, d 

3. a, c, d, e 

4. c, d 

Figyelem! 

Ha minden kérdésre helyesen válaszoltál, továbbléphetsz. Gratulálunk! 

Ha nehézségeid voltak a feladatok megoldásában, kételyeid vannak, vagy hibáztál, ajánlott a megfelelő 

oldalakat újra átnézned. 

75

2. számú önértékelő teszt 

tápcsatorna - szájüreg 

- garat 

- nyelőcső 

- gyomor 

- vékonybél 

- vastagbél 

1. Emésztőkészülék 

2. Légzőkészülék 

II. 

1. b 

2. b, d 

III. 

1. c, d 

2. a, e 

3. b 

járulékos mirigyek - nyálmirigyek 

- máj 

- hasnyálmirigy 

légutak - orrüregek 

- garat 

- gége 

- légcső 

- hörgők 

légzőszervek - tüdők 

Figyelem! 





1. SZIVACSOK – példák: tavi szivacs 

GERINCTELENEK 

ŰRBELŰEK – példák: medúzák, korallok 

FÉRGEK – lapos - példák: galandféreg 

- hengeres - példák: hegyesfarkú bélgiliszta, orsóféreg 

- gyűrűs - példák: földigiliszta, pióca 

PUHATESTŰEK – haslábúak - példák: csigák 

- lemezeskopoltyúsok - példák: kagylók 

- fejlábúak – példák: tintahal, polip 

ÍZELTLÁBÚAK – pókszabásúak - példák: pókok, skorpiók 

- soklábúak – példák: barna százlábú 

- rákok – példák: folyami rák, tarisznyarák, 

homár, garnéla 

- rovarok – példák: házi méh, szitakötő, 

76

2. 

TÜSKÉSBŐRŰEK 

cserebogár, hangya 

Állat neve Rendszertani csoport Élőhely Általános tulajdonságai 

Éticsiga Puhatestűek 

haslábúak 

Házi méh Ízeltlábúak 

rovarok 

Szivacs Szivacsok 

Rák Ízeltlábúak 

rákok 

szárazföldi -testét héj borítja 

-helyváltoztatása izmos lába segítségével történik 

levegő -társadalomban élő rovarok 

-két pár erezett szárnyuk van 

-szájszerveik szíváshoz és nyaláshoz alkalmazkodtak 

-fejlődésük teljes átalakulással történik 

vízben -helyhezkötött, magános vagy telepes állatok 

-ásványi alapú váz (meszes vagy kovás) vagy szerves 

vízben 

szárazon 

váz 

-testét páncél borítja 

-fejtora és potroha van 

-vedlik 

-kopoltyúval lélegzik 

Medúza Űrbelűek vízben -nyitott esernyőhöz hasonló alakja van, szélein 

tapogatókkal 

-a test összehúzódásával mozog 

Szúnyog Ízeltlábúak 

rovar 

Kagyló Puhatestűek 

Lemezeskopoltyúsok 

Pióca Férgek 

Gyűrűsférgek 

-csalánsejtjei vannak 

levegőben -egy pár repülésre szolgáló szárny 

-egy pár csökevényes egyensúlyozó billér 

-szájszerveik szúráshoz és szíváshoz alkalmazkodtak 

-fejlődésük teljes átalakulással történik 

vízben -két teknőből álló héjuk van 

-a fej hiányzik 

vízben 

(tavakban, 

tócsákban, 

mocsarakban) 

Fehér korall Úrbelűek vízben 

(tengerekben, 

Szitakötő Ízeltlábúak 

Rovarok 

Garnélarák Ízeltlábúak 

rákok 

óceánokban) 

-kopoltyúik szerkezete lemezes 

-átmeneti élősködő a vízi állatok testén, ezek vérével 

táplálkozik 

-véralvadásgátló anyagot termel 

-magános vagy telepes állatok 

-meszes vázuk van 

-korallzátonyokat alkotnak 

levegőben -testük fejből, torból, potrohból épül fel 

-összetett szemük van 

-légzés tracheákon – légzőcsövecskéken keresztül 

-fejlődésük tökéletlen átalakulással történik 

vízben -testét páncél borítja 

-fejtor és potroh alkotja 

-légzés kopoltyúval 

Figyelem! 




77



Halak 

Kétéltűek 

Hüllők 

Madarak 

Emlősök 

-vízi állatok 

- hidrodinamikus testalak 

- testüket pikkelyek vagy csontlemezek borítják 

- légzés kopoltyúval 

- testhőmérséklet változó (poikilotermek); 

-legtöbb fajnál külső megtermékenyítés. 

-vízben és szárazföldön is élnek 

-testüket gazdagon erezett, nedves vékony bőr borítja 

- légzés tüdővel és a bőrön keresztül (a lárvák külső kopoltyúkkal lélegeznek) 

-testhőmérsékletük változó 

-fejlődésük átalakulással történik. 

-szárazföldön (gyíkok, kígyók) és vízben (teknősök, krokodilok) élnek 

- testüket szarupikkelyek borítják 

- légzés tüdővel 

- testhőmérsékletük változó 

- szaporodásuk tojásokkal történik. 

-repüléshez alkalmazkodott állatok 

- testüket toll és pihe borítja 

- légzés tüdővel 

- pneumatikus csontok 

- testhőmérsékletük állandó (homeoterm) 

-szaporodásuk tojásokkal történik, amelyeket kiköltenek. 

-különböző élőhelyekhez alkalmazkodott állatok (szárazfüldi, vízi, levegő) 

-testüket szőr borítja 

-fogaik alkalmazkodtak a táplálék milyenségéhez 

-légzés tüdővel 

-testhőmérsékletük állandó; 

-eleven fiakat szülnek és anyatejjel táplálják, amelyet az emlőmirigyek termelnek (a tojásrakók 

tojásokkal szaporodnak, az erszényesek fiókái nincsenek teljesen kifejlődve születéskor, a 

méhlepényeseknek van egy speciális szervük, a méhlepény /placenta/). 


1. Egészítsd ki a vázlatot a megfelelő fogalmakkal: (1 pont) 

.______________. 

- érzékelés 

- .......................... 

A szervezet életműködései ________________ 

- .......................... 

- .......................... 

- .......................... 

- .......................... 

_________________ 

2. Egy személynek a középfül gyulladása következtében sérült a dobhártyája és azzal a fülével 

nem hall. Magyarázd meg, miért? (1 pont) 

78

3. Mutasd be a vér keringését a szervezetben, a következő vázlatok segítségével. (2 pont) 

a) 

bal kamra főosztóér /aorta/ szervek üres gyűjtőerek jobb pitvar 

( O2) (CO2) 

gázcsere 

b) 

jobb kamra tüdőosztóér tüdő tüdőgyűjtőerek bal pitvar 

(CO2) ( O2) 

gázcsere 

4. Egészítsd ki a táblázatot, helyezd be az alább felsorolt állatokat a megfelelő rendszertani 

csoportba: tavi béka, delfin, tarisznyarák, skorpió, hangya, polip, vipera, bálna, kenguru, pingvin, 

denevér. (3 pont) 

Faj neve Gerinces / gerinctelen állat Rendszertani csoport Élőhely 

Tavi béka gerinces kétéltűek vízben és szárazföldön 

is 

5. Írj legalább 10 “Tudod-e?” típusú információt állatokról (felhasználhatod a megadott 

forrásanyagot vagy más forrásokat) (2 pont) 

Hivatalból 1 pont jár. 

A 3. számú ellenőrző dolgozat révén felmérhető 3. számú tanulási egység (Állatok) 

tanulmányozása során elért felkészültség szintje. A dolgozatot papíron kell eljuttatni a tutornak, aki 

értékeli, pontozza és visszaküldi. 

Értékelési és pontozási szempontok 

A pontozás: 

1.-az 1. számú vázlat helyes kitöltése 1 pont 

2.-a fül felépítése 0, 5 pont 

-a dobhártya szerepének tisztázása 0, 5 pont 

- a hanghullámok felfogására és terjedésére vonatkozó magyarázatok 1 pont 

79

3.-nagy vérkör 1 pont 

-kis vérkör 1 pont 

4. 3 pont (0, 25 pont minden helyesen besorolt állatfajra) 

Hivatalból 1 pont jár. 

Az ellenőrző dolgozatok a végső osztályzatba 50 %-ban számítanak be. 

Válogatott könyvészet 

1. Ariniş Ioana, colaboratorii- Biologie, manual pentru clasa a IX-a, Editura All, Bucureşti, 2000 

10.Ţibea Florica- Atlas şcolar de biologie (Regnul Protista, Regnul Animal), Editura Didacticăşi 

Pedagogică, R. A., Bucureşti, 2004 

11.*** Arborele lumii 

12.*** MEC- Programul Naţional “Educaţia pentru sănătate în şcoala românească”, Ghid pentru cadre 

didactice (suport informativ), 2004, p. 63- 89 

2. Ariniş Ioana, Cristescu D.- Biologia animalăşi vegetală, ghid metodologic, Editura Paralela 45, 

Piteşti, 2006, p. 10- 29, p. 96- 110 

3. Vodă Claudiu- Cercetător la …. zece ani, Editura Aramis, Bucureşti, 2001 

4. Gheţe M., Grosu M., Activităţi practice de biologie pentru gimnaziu, Editura Didacticăşi 

Pedagogică, R.A., Bucureşti, 2002, p. 32- 45 

5. Opriş Tudor- Aceste uimitoare plante şi animale, Editura Ion Creangă, Bucureşti, 1988 

6. Întrebări şi răspunsuri-Ştiinţa în viaţa cotidiană, Enciclopedia Rao, Grupul Editorial Rao, 2005 

7. Întrebări şi răspunsuri- Natură şi animale, Enciclopedia Rao, Grupul Editorial Rao, 2005 

8. Enciclopedia pentru tineri Larousse- Plante şi animale, Editura Rao, 1996, p. 32- 99 

9. Ţibea Florica- Atlas şcolar de biologie- Anatomia omului, Editura Didacticăşi Pedagogică, R.A., 

Bucureşti, 2004 

Tudás fája 

80

4. TANULÁSI EGYSÉG- A tudományok és környezetismeret módszertana az óvodában és az 

elemi oktatásban.............................................................................................................. 81 

4. 1. Tanulási egység követelményei ........................................................................ 81 

4. 2. Környezetismeret / természetismeret tanításának módszertana........................ 82 

4. 3. Az iskoláskorú gyermek pszichológiai sajátosságai ........................................ 82 

4. 4. Tantárgyak bemutatása, Környezetismeret ( I osztály és II osztály) és Természetismeret 

(III osztály és IV osztály )................................................................................................ 84 

4. 5. Didaktikai tevékenység tervezése ................................................................... 85 

4. 5. 1. Iskolai tanterv........................................................................................... 85 

4. 5. 2. Kalendarisztikus tervezés......................................................................... 91 

4. 5. 3. Tanulási egység tervezése........................................................................ 94 

4. 5. 4. Környezetismeret / természetismeret leckék tervezése.......................... 99 

4. 6. Környezetismeret az óvodában .................................................................... 108 

4. 6. 1. Környezetismereti tevékenységek jelentősége az óvodában ............... 108 

4. 6. 2. Az óvodáskorú gyermek pszichológiai sajátosságai............................ 109 

4. 6. 3. Környezetismereti tevékenységek jelentősége, követelményei és tartalma az óvodában 

............................................................................................................................. 109 

4. 6. 4. Környezetismereti tevékenységek tervezése ....................................... 113 

4. 7. Önellenőrző tesztek megoldásai és magyarázata ....................................... 121 

4. 8. Ellenőrző dolgozat ...................................................................................... 121 

Válogatott könyvészet......................................................................................... 122 

Általános könyvészet......................................................................................... 122 

4.1. A 4. számú tanulási egység követelményei 


• meghatározni a környezetismeret / természettudományok módszertanát; 

• felfedezni a természettudományok tanításának új szemléletét; 

• felismerni az óvodás és kisiskoláskorú gyerekek főbb pszichológiai jellegzetességeit; 

• munkaterveket készíteni; 

• megtervezni a tematikus tanulási egységeket, valamint lecke / tevékenységi terveket készíteni. 

81

4.2. A környezetismeret / természettudományok módszertana – elméleti 

megközelítések 

Módszertan 

Eredet szempontjából a módszer – metódus szavunk a görög methodos 

(“odos”- út, útvonal és “metha”- felé, irányába) szóból származik és jelentése 

“út ... felé”, “követendő útvonal” az igazság megismerése céljából. A 

tanításban a módszer az az útvonal, amelyet a pedagógusnak kell végigjárnia 

ahhoz, hogy a tanulók elérjék a kitűzött célokat. 

A módszer az a közös út, amelyen a tanár és a diák együtt haladva 

hatékonyan valósítja meg az oktatást és a nevelést. 

A módszertan “a pedagógiai tudományok körébe tartozó tudományág, 

amelynek tárgya a tanítás, mint oktatási-nevelési folyamat,.........” (Dicţionar de 

pedagogie, Editura Didactică şi pedagogică, Bucureşti, pag. 270). 

Ebbe a módszertani keretbe illeszkedik bele a környezetismeret / 

természettudományok módszertana is. 

A módszertan tanulása révén a leendő pedagógusok megszerzik a 

környeztismeret / természettudományok tantárgy tanítási – tanulási – értékelési 

folyamatának megszervezésére vonatkozó ismereteket. 

A “Környezetismeret / természettudományok” tanítási módszertanának, 

mint bármely módszertannak a következő kérdésekre kell választ adnia: 

1) Melyek a tantárgy követelményei? (milyen célból tanulják?) 

2) Mi a tantárgy tartalma? (mit fognak tanulni a gyerekek) 

3) Hogyan történik a tanítás-tanulás-értékelés? 

4. 3. Az iskoláskorú gyermek életkori sajátosságai 

A kisiskoláskorú gyermeket a valós környezet iránti nagymértékű 

receptivitás jellemzi, de felfogása általános, gyakran felszínes. 

Gondolkodása túlnyomórészt konkrét, de nem a közvetlen valósághoz 

kötött, eltávolodik a közvetlen érzékeléstől. 

Képes olyan ismeretek elsajátítására is, amelyek túllépnek a valóság 

tárgyaival és jelenségeivel való közvetlen kapcsolaton, vagy gyakorlati 

tapasztaláson. Így válik a gondolkodás intuitívból operacionálissá. 

A gyermek gondolkodása néhány alapvető fogalom köré szerveződik, 

amelyek az idő, a tér, a számok, az okság, a mozgás, stb. tárgykörébe tartoznak. 

A kisiskolások pszichés fejlesztése különleges feladatokat ró az iskolára. 

Az iskola hozzájárul az intelligencia és a jellem kialakításához és neveléséhez, 

fejlesztéséhez is. Az egész tanítási folyamatban figyelembe kell venni a fizikai, 

pszichés és társadalmi jellemzőket. 

A kisiskolás korra jellemző a gondolkodás, a valóság rendszeres 

megismerésének állandó igénye. Piaget szerint 6-7 éves korban történik meg az 

intuitív gondolkodásról való áttérés a konkrét mentális sémák szervezésére. 

Erre az időszakra jellemző a szellemi aktivítás potenciáljának jól érzékelhető 

változása és számos fogalomcsoport kialakulása. Ebben az időszakban 

beszélhetünk a konkrét műveletek szakaszáról, amely olyan műveleti 

csoportosítást kezdeményez, melynek eredménye a fogalmi gondolkodás 

(konceptualizálás) és a fogalmak koordinációja (összehangolás). (Popescu- 

82


Neveanu, Paul şi colaboratorii- Psihologie, manual pentru clasa a X- a şcoli normale 

şi licee, Bucureşti, Editura Didactică şi Pedagogică, R. A., 1997, pag. 52- 53). 

Ugyancsak a kisiskolás korban történik meg a megértés szavatosságának 

érezhető növekedése. Az érdeklődés szerteágazik, fejlődik a reproduktív, de a 

kreatív képzelőerő is. A kisiskolás az előírt tevékenységi keretbe való 

beilleszkedése érdekében fokozatosan hozzászokik akaratlagos figyelme 

összpontosításának erőpróbájához. A figyelem minőségileg változik meg, 

stabilabbá, hajlékonyabbá és többirányúvá válik. 

Ebben a korban alakul ki a kognitív stílus, vagyis annak a módja, 

ahogyan a tanulók válaszolnak a szellemi feladatokra és kihívásokra. 

Az impulzív gyermekek fogalmi gondolkodási ritmusa gyors, ezért 

hajlamosak az elsőként eszükbe jutó választ adni. A reflexív gyermekeknek 

szükségük van egy bizonyos gondolkodási időre, mert számukra fontosabb a 

válasz minősége, mint a válaszadás gyorsasága. 

Az analitikus típusú gyermekek a fogalomalkotásban a részletekből 

indulnak ki, a tematikusak pedig az egészet veszik figyelembe. 

A pedagógusnak ismernie kell a gyermekek életkori sajátosságait, mert 

csak így építhet fel egy minőségi tanítási-tanulási-értékelési folyamatot. 

Ezek között a cselekvő tanulás a legfontosabb. A valódi tanulás a saját 

gondolkodási tevékenység keretében történik meg. 

A hagyományos, tantárgycentrikus tanítással ellentétben, a modern, 

gyermekközpontú oktatás a következő előnyöket nyújtja: 

• a tanulás egyénre szabott, a tanuló érdeklődésének és szükségleteinek 

megfelelően 

• a tanulást elősegítik a tanulót motiváló probléma-helyzetek 

• a tanulási folyamat alapja a kísérleti felfedeztetés 

• a pedagógus szerepének megváltozása (megkönnyíti a gyermek tanulási 

folyamatát, irányítja és segíti az információszerzést) 

• a tanulók saját ötleteinek támogatása, a tanulók felelősségének és 

motivációjának kialakítása a hatékonyabb kommunikáció érdekében 

• egyéni vagy csoportos projektek megvalósítása, a “projekt-készségek” 

kialakítása érdekében. 

1. Határozd meg a módszertan fogalmát ! 

2. Sorolj fel legalább négy, a kisiskolás korú gyermekekre jellemző életkori sajátosságot! 

Válaszodat írd be az alábbi mezőbe. 

83

4. 4. A tantárgyak általános bemutatása. Környezetismeret (I. és II. osztály) és 

Természettudományok (III. és IV. osztály) 

Környezetismeret 

Természet- 

tudományok 

A “Környezetismeret” tantárgy a környezetről az óvodában szerzett 

ismeretanyag és a III. és IV. osztályban tanulandó “Természettudományok” 

tantárgy között teremt kapcsolatot. Így biztosíthatjuk az alapvető ismeretszerzés 

(nagycsoport, I. osztály, II osztály) folytonosságát, amelynek követelményei a 

következők: 

• a gyermek serkentése a közvetlen környezet érzékelésére és 

megismerésére 

• a gyermek kreatív potenciáljának, intuíciójának és képzeleti 

tevékenységének serkentése. 

A Környezetismeret a gyermek aktív és tudatos részvételével a természeti 

jelenségek és folyamatok felfedezése és újrafelfedezése által elősegíti a 

természet megértését. 

A folyamat alapjául a tanulók élettapasztalata, valós megismerési 

szükséglete szolgál. 

A tantárgy követelményei nem ismeretek elsajátítását feltételezik, hanem 

a környező valóság megfigyelésére, kutatására és megértésére irányuló 

képességek fejlesztését. 

A környezet megismerésének folyamata szorosan kapcsolódik a 

kisiskolás fizikai-pszichés életkori sajátosságaihoz. A környezettel való 

ismerkedés az óvodáskorban kezdődik, amikor a gyermek változatos 

ismeretanyagot halmoz fel az őt körülvevő világról. A kisiskolás esetében (6-7 

éves) a megismerés első szakaszát az intuíció, vagyis a növények, állatok, 

konkrét tárgyak és jelenségek megfigyelése képezi. 

A Környezetismeret tantárgy másik alapvető célkitűzése a gyermekek 

egészséges életmódra, az egyéni és kollektív higiénés szabályok betartására 

(személyes higiéné, a lakás higiénéje, az osztályterem higiénéje, stb.) való 

nevelés. 

A tantervet bevezető általános leírásban a “Természettudományok” 

tantárgy “a világ, mint egész, összetevői, folyamatai és jelenségei 

megfigyelését és érzékelését, valamint az értő és gyakorlati tanulást” tűzte ki 

céljául. 

A didaktikai folyamat eltolódik a “Mit tanítunk-tanulunk?”-ról a “Miért 

tanítjuk-tanuljuk?” felé. 

Ez az eltolódás biztosítja a tanulás formatív jellegét és feladata a 

gyermek megismerés iránti érdeklődésének serkentése. 

Az új tantervek szerint nem “tudós embert” kell nevelnünk, hanem 

“olyan polgárt, aki felhasználja tudását a társadalmi élet megértésében és 

a benne való aktív részvételben”. 

A “Természettudományok” tanítása nem tények és információk 

felhalmozását célozza, hanem a gyermek kapcsolatát a környező világgal. 

84

4. 5. A didaktikai tevékenység tervezése 

Didaktikai 

tervezés 

lépései 

4. 5.1. A tanterv 

Tanterv 

A didaktikai tervezés a célok megvalósításának konkrét szakaszait és 

tevékenységeit vetíti előre. Tervezni annyit jelent, mint akciótervet kidolgozni 

egy didaktikai tevékenység megszervezésére és lebonyolítására. 

A didaktikai tervezés lépései: 

1. A tantervek tanulmányozása 

2. Az éves és féléves munkatervek összeállítása 

3. A tanulási egységek megtervezése 

4. A leckék, foglalkozások megtervezése. 

A tanterv az a dokumentum, amely leírja a célkitűzéseket (a didaktikai 

tevékenység révén megvalósítandó célokat), a tartalmakat és a tanulási 

tevékenységeket. 

A tanterv tanulmányozása vízszintes irányban történik, az általános 

követelményektől indulva haladunk a részletes követelmények felé, majd a 

tartalmak és végül a tanulási tevékenységek következnek. 

A tantervben foglaltakat minden pedagógusnak meg kell valósítania, de 

lehetőség van az egyéni értelmezésre: az osztály konkrét helyzetének és 

szükségleteinek függvényében, tekintettel az iskola felszereltségi állapotára, a 

pedagógus felkészültségére, stb. 

A didaktikai folyamat egyéni értelmezése a tematikus tanulási egységek 

feltérképezését jelenti, amelyek a tartalmak hatékony csoportosítása révén 

biztosítják a célok megvalósítását. 

Az általános követelmények a tantárgyra jellemző képességek és 

magatartásfomák kialakítását és fejlesztését írják elő magas általánosítási és 

komplexitási szinten. 

Az általános követelményekből származtatjuk a részletes 

követelményeket, amelyek a tanulás várható eredményét vázolják fel és egyik 

évről a másikra követik a haladást és a kompetenciák, valamint az ismeretek 

bővülését. 

A kitűzött célok megvalósítására sokféle tanulási tevékenységet 

szervezhetünk. A tanterv javasol legalább egy tevékenységet minden egyes 

részletes követelmény megvalósítására. A tanulási tevékenység, a példák a 

gyermek konkrét tapasztalatára alapoznak és beépülnek a különféle tanulási 

kontextusok megfelelő stratégiáiba. A tanterv nem korlátozza a pedagógus 

önálló gondolkodását és lehetővé teszi olyan tanulási tevékenységek 

kiválasztását és megszervezését, amelyek a kitűzött célok elérését legjobban 

szolgálják. 

85

I. osztály - Környezetismeret 

A Környezetismeret tantárgy általános követelményei: 

1. A környező valóság megfigyelésére, kutatására és megértésére 

irányuló képességek fejlesztése; 

2. A környezetben megfigyelt jelenségek leírását szolgáló specifikus 

fogalmak megismerése, megértése és azok helyes használata a 

kommunikációban; 

3. Pozitív magatartás kialakítása a környezettel szemben, amely 

feltételezi a környezeti egyensúly fenntartását, valamint a környezet gondozását 

és védelmét célzó tevékenységeket. 

Példák az általános követelményeknek megfelelő részletes 

követelményekre: 

1.1. kifejteni a társadalmi és kulturális környezet jellemzőit, 

1.2. felsorolni a közvetlen környezetben élő élőlények jellegzetességeit, 

1. 3. megfigyelni és megnevezni környezeti jelenségeket, 

2.1. használni a természettudományok szakkifejezéseit a környezeti 

jelenségek, élőlények leírásában, 

2.2. kérdéseket megfogalmazni a megfigyelt jelenségekkel 

kapcsolatosan, 

2.3. felhasználni a megfigyelt környezeti jelenségekre vonatkozó 

szimbólumokat és információkat, 

3.1. érdeklődést tanusítani a környezet megismerése iránt, 

3.2. tudatosítani a gyermekben, hogy milyen közvetlen hatással van 

környezetére, 

3.3. megindokolni a környezet védelmét a kapott információk alapján, 

3.4. résztvenni a környezet gondozását és védelmét célzó 

tevékenységekben, 

3.5. felsorolni néhány, a személyes higiénére és az élelmiszerek 

higiénéjére vonatkozó szabályt, 

3.6. összeállítani egy iskolás gyermek napi programját. 

Minden részletes követelményhez a tanterv több tanulási tevékenységet 

társít. 

Tartalmak – I. osztály 

• A társadalmi és kulturális környezet elemei: 

- A lakótelep, település szociális objektumai 

- A lakótelep, település kulturális objektumai 

• Növények és állatok: 

- Egyes növények / állatok megfigyelése a gyermek közvetlen 

környezetében és / vagy az osztályban berendezett élősarokban. 

- Egy növény részeinek (az állat testrészeinek) felismerése. 

• Természeti jelenségek: 

- Természeti jelenségek: eső, havazás, szél, villámlás, dörgés – 

felismerése a természetben vagy a bemutatott anyagon. 

- Az évszakok: elnevezése, jellemzői, hónapjai. 

86

• Egészséges életmódra nevelés: 

- Személyes higiéné 

- A táplálkozás higiénéje 

- Az iskolás gyermek napi programja 

• A környezet és védelme: 

- A gyermek tevékenységei, amelyek ártalmasak a növényekre, 

állatokra. 

- A gyermekek hozzájárulása a környezet védelméhez. 

II. osztály - Környezetismeret 

A Környezetismeret tantárgy általános követelményei: 

1. A környező valóság megfigyelésére, kutatására és megértésére 

irányuló képességek fejlesztése 

2. A környezetben megfigyelt jelenségek leírását szolgáló specifikus 

fogalmak ismerete, megértése és használata a kommunikációban 

3. Pozitív magatartás kialakítása a környezet irányában a környezeti 

egyensúly fenntartásának serkentése és a környezet gondozását és védelmét 

célzó képességek gyakorlása által. 



1.1. kifejteni a természetes környezet jellemzőit, 

1.2. azonosítani a közvetlen környezetben élő élőlények és a különböző 

földrajzi övezetekben élő élőlények közötti hasonlóságokat és 

különbségeket, 

1.3. megfigyelni és megnevezni egyes környezeti jelenségek hatását az 

élőlényekre, 

2.1. használni a természettudományok specifikus nyelvezetét a 

környezeti jelenségek, élőlények leírásában, 

2.2. kérdéseket megfogalmazni a megfigyelt jelenségekkel 

kapcsolatosan, 

2.3. felhasználni a megfigyelt környezeti jelenségekre vonatkozó 

szimbólumokat és információkat, 

3.1. érdeklődést tanusítani a környezet megismerése iránt, 

3.2. tudatosítani a gyermekben a közvetlen környezetére gyakorolt 

hatását, 

3.3. megindokolni a környezet védelmét a kapott információk alapján, 

3.4. résztvenni a környezet gondozását és védelmét célzó 

tevékenységekben, 

3.5. felsorolni és kifejteni néhány saját tevékenységet, amelyek a lakás és 

az osztályterem higiénéjét szolgálják, 


társít. 

87

Tartalmak –II. osztály 

• A természetes környezet elemei: 

- Domborzati formák: hegyek, síkságok 

• Növények és állatok: 

- Hasonlóságok és különbségek a növények és állatok között. 

* Hasonlóságok és különbségek egyes, más földrajzi övezetekben élő 

növények és állatok között. 

- A környezeti tényezők hatása a növényekre és állatokra. 

• Egyes természeti jelenségek hatása az élőlényekre: 

- Az évszakok váltakozása által előidézett változások a növények és 

állatok életében, 

- A városi és falusi emberek jellegzetes évszakokhoz kapcsolódó 

tevékenységei. 

• Egészséges életmódra nevelés: 

- A lakás higiénéje 

- A tanterem higiénéje 

• A környezet és védelme: 

- A gyermek tevékenységei, amelyek ártalmasak a természetes 

környezetre 

- A gyermekek környezetvédelmi tevékenysége. 

III. osztály - Természettudományok 

A Természettudományok tantárgy általános követelményei: 

1. A természettudományok jellegzetes fogalomrendszerének megértése és 

felhasználása a kommunikációban, 

2. A valóság specifikus eszközökkel és eljárásokkal való kutatására és a 

kísérletezésre irányuló képességek és jártasságok kialakítása és fejlesztése, 

3. Az életnek megfelelő környezeti egyensúly fenntartása iránti 

érdeklődés felkeltése és a felelősségtudat kialakítása. 



1.1. saját megfigyelései alapján azonosítani a testek közötti 

hasonlóságokat és különbségeket, 

1.2. adott szempontok szerint rendszerezni tárgyakat, élőlényeket, 

jelenségeket és eseményeket, 

1.3. különböző formában közölni a tanulmányozott testekről és az 

elvégzett kísérletekből szerzett megfigyeléseit, 

1.4. leírni a kísérletekben felhasznált egyszerű tudományos eljárásokat, 

2.1. grafikusan ábrázolni a környezeti jelenségekről és folyamatokról 

szerzett megfigyeléseit, 

2.2. méréseket végezni tudományos és nem tudományos eszközökkel és 

az eredményeket összehasonlítani a saját becslésekkel, 

2.3. egyszerű kísérleteket végezni el a leírás alapján, 

2.4 a tudományos megismerés alapját képező megfigyeléseket végezni . 

88

2.5. betartani a megegyezés alapján meghatározott kommunikációs és 

viselkedési szabályokat a csoportos foglalkozásokon 

2.6. olyan játékokat / termékeket előállítani, amelyek utánozzák a 

környezet tárgyait. 

3.1. tudatosítani az emberi tevékenységek hatását a környezetre. 


társít. 

Tartalmak –III. Osztály 

A testek jellemzői és tulajdonságai 

1. Alak, szín, méret (a hosszúság, mint standard egységekben való mérés 

eredménye), térfogat (mint a nem standard egységekben való mérés 

eredménye) 

2. Halmazállapotok (szilárd / folyékony / gáznemű) – felismerés alak és 

térfogat alapján 

3. *Az oldódás és az oldódás sebességét növelő körülmények 

4. *Keverékek és a keverékek szétválasztása szűréssel, dekantálással 

5. Élettelen és élő testek: növények és állatok, természetes anyagok és 

feldolgozott termékek. Felhasználásaik. 

6. Az élő szervezetek alapvető összetevőinek szerepe 

• a növények megfigyelhető szerveinek szerepe: gyökér, szár, levél, 

virág, termés, mag 

• az állatok és az ember megfigyelhető szerveinek és egyes belső 

szerveinek szerepe: fej, törzs, végtagok, érzékszervek, gyomor, tüdő, 

vese, csontváz. 

7. A főbb állatcsoportok (emlősök, madarak, halak, hüllők, rovarok) általános 

jellegzetességei. 

8. Az egészségi állapot fenntartásának lehetőségei: étrend, személyes higiéné, 

testedzés, stb. 

9. *Az ingerlés hatása és az érzékszervek 

A testek és az anyagok átalakulásai 

1. A Nap – a környezet periodikus változásainak forrása: fény-sötétség, 

nappal-éjszaka, évszakok 

2. Halmazállapot-változások (olvadás, szilárdulás, párolgás, lecsapódás). A 

víz körforgása a természetben. 

3. Energia források (szél, Nap, vízesések, tüzelőanyagok, táplálék). 

Felhasználásaik. 

Az ember és a környezet 

1. A víz, a levegő és a talaj. Vízforrások – típusok, helyzetük, felhasználásuk. 

2. A környezeti tényezők (fény, víz, levegő, talaj, hőforrások) változásainak 

hatásai az élővilágra, kihalt és kihalófélben levő élőlények. 

3. A környezet védelme. A hulladék és újrahasznosítása. 

89

IV. osztály - Természettudományok 

A Természettudományok tantárgy általános követelményei: 

1. A természettudományok jellegzetes fogalomrendszerének megértése és 

felhasználása a kommunikációban. 

2. A valóság specifikus eszközökkel és eljárásokkal való kutatására és a 

kísérletezésre irányuló képességek és jártasságok kialakítása és fejlesztése. 

3. Az életet biztosító környezeti egyensúly fenntartása iránti érdeklődés 

felkeltése és a felelősségtudat kialakítása. 



1.1. azonosítani egy tanulmányozott rendszer összetevői közötti 

összefüggéseket, 

1.2. leírni a környezet rendszerei közötti összefüggéseket, 

1.3. különböző formában közölni egy rendszer összetevői és / vagy a 

tanulmányozott rendszerek közötti kapcsolatokra vonatkozó 

megfigyeléseket, 

1.4. feltevéseket (hipotézis) megfogalmazni tudományos eljárások 

felhasználásával, 

2.1. megmagyarázni egyes természeti jelenségek és folyamatok 

egymásutániságát, 

2.2. az elvégzett mérések alapján kimutatni a jelenségek rendszerességét, 

az eredmények megfelelő bemutatása segítségével, 

2.3. egyszerű kísérleteket elvégezni megadott feltevések (hipotézis) 

alapján, 

2.4. tudományos eljárásokat alkalmazni az önálló tevékenységben, 

2.5. modelleken bemutatni a környezet megismert aspektusait, 

3.1. tudatosítani a környezet hatásait saját szervezetére, 

3.2. felismerni egészsége megőrzésének fontosságát. 


társít. 

Tartalmak – IV. Osztály 

A testek jellemzői és tulajdonságai 

- Egyensúly és mérés (a tömeg, mint standard egységekben való mérés 

eredménye): mérleg típusok 

- A térfogat (befogadóképesség, mint a standard egységekben való mérés 

eredménye): a liter, részei, többszörösei. 

* A sűrűség mint azonos térfogatú, de különböző alapanyagú testek 

tömegének összehasonlítása. 

* A testek fennmaradása a vízen (vízben). 

- A növények és az állatok alkalmazkodása: védekezés és fényhez való 

alkalmazkodás, *nedvesség, *szél, *hideg. 

- A fémek tulajdonságai és felhasználásuk. Mágnesek. Egyszerű elektromos 

áramkörök. 

90

4. 5. 2. Munkatervek készítése 

Kalendarisztikus 

éves és féléves 

terv 

- Fényforrások. A fény jellegzetességei: szivárvány, színek, árnyék, a testek 

láthatósága. 

- A Naprendszer bolygói. 

A testek és az anyagok átalakulásai 

- * Felmelegedés és lehűlés, elnyelt hő, leadott hő. 

- A testek mozgását meghatározó erők (gravitációs erő, toló és húzó erők). 

Mozgás és nyugalom. 

- Az élet szakaszai: születés, növekedés és fejlődés, szaporodás, halál. Az 

élőlények életciklusai (növények, lepkék, békák, emberek). 

- Az anyagok átalakulása tulajdonságaik megváltozása révén: rozsdásodás, 

rothadás, erjedés, égés, sülés. 

Az ember és a környezet 

- Élőhelyek: a kert, az erdő, a tócsa, a *delta, a *barlang, a *melegvizű 

tengerek, az *óceán. Táplálkozási kapcsolatok. 

- Természetes erőforrások: víz, talaj, kőzetek, ásványok, faanyag, 

tüzelőanyagok, élelem. Védelmük. 

A kalendarisztikus (éves és féléves) tervezés a didaktikai tevékenység 

előrevetítését jelenti. Elkészítése világos rálátást igényel a tantárgy egészére, 

de feltételezi az általános és részletes követelmények, a tartalmak alapos 

ismeretét is. 

A kalendarisztikus terv elkészítése feltételezi: 

1. a részletes követelmények és a tartalmak közötti megfeleltetést, 

2. a tanulási egységek beazonosítását és a tantárgy logikai felépítésének 

megfelelő sorrendbe való illesztését, 

3. a tevékenység típusok meghatározását: tanítás-tanulás, összefoglalás és 

rendszerezés, értékelés, 

4. a tanulási egységekre szánt időtartamok meghatározását (a tantárgy 

feldolgozásának ritmusa). 

A kalendarisztikus terv összeéllításában felhasználható a következő 

beosztás (Ministerul Educaţiei şi Cercetării, CNC-Ghid metodologic de aplicare a 

programei de Ştiinţe ale naturii la clasele a III- a/ a IV-a, 7. old.). 

Tanintézmény ..................................... 

Tantárgy .............................................. 

Iskolai év .............................................. 

Tanító .................................................... 

Osztály .................................................. 

Heti óraszám / Curriculum típusa ........................................................ 

Kalendarisztikus tervezés 

Tanulási 

egység 

Részletes 

követelmények 

Tartalmak Óraszám Idő (hét) Megjegyzések 

91

stb.). 

Tanulási egységek – a tanító vagy a tanterv által meghatározott fejezetcímek. 

Részletes követelmények – az analitikus tantervből csak a sorszámukat írjuk be (1.1, 1. 2, 2. 2, 

Az egyes tanulási egységeknek szánt óraszámot a tanító határozza meg, de nem ajánlott a a 7-8 

órásnál nagyobb egység tervezése. 

157. számú általános iskola 

Tantárgy: Környezetismeret 

Tanító: Maria Magdalena Boghianu 

Osztály:I. 

Heti óraszám: 1 óra 

Tanulási egység 

Részletes 


Az iskola felé 1.1, 1.2, 1.3, 1.4 

A természet 

kalendáriuma 

Egészségesen 

szeretnék 

felnőni! 

A tél, a 

gyermekek 

öröme 

1.1, 1.2, 1.3, 

1.4, 2.1, 2.2, 2.3 

1.1, 1.2, 1.3, 

1.4, 2.1, 2.2, 

2.3, 3.3 

1.1, 1.2, 1.3, 

1.4, 2.1, 2.2, 2.3 

Figyelem! 

Ez a tananyag nem kínál kész tervezési modelleket. 

A bemutatott tervek csak a tervezés menetének könnyebb elsajátítását 

szolgálják. 

Kalendarisztikus tervezés 

Tartalmak 

A szociális és kulturális környezet 

elemei: a település, lakótelep 

szociális létesítményei, a település, 

lakótelep kulturális létesítményei; 

Egyes növények megfigyelése a 

közvetlen környezetben. 

A természet jelenségei – természeti 

jelenségek: eső, szél, villámlás, 

dörgés – felismerésük a természetben 

vagy bemutató eszközön. 

Egészséges életmódra nevelés – a 

személyi higiénia 

Az évszakok: elnevezése, hónapjai, 

sorrendje, jellemzői 

Összefoglaló és értékelés 

Óra 

szám 

2 

Idő (hét) Megjegyzések 

Szept. 

17- 24 

2 Okt. 1- 8 

3 

10 

Okt.15- 22, 

22- 29 

Nov. 12- 19, 

19- 26 

Dec. 3- 10, 

10- 17 

Jan. 14- 21, 

21- 28 

92

A növények 

világában 

A háziállatok 

világában 

Jön a tavasz! 

Vadon élő 

állatok 

1.1, 1.2, 1.3, 

1.4, 2.1, 2.2, 2.3 

1.1, 1.2, 1.3, 

1.4, 2.1, 2.2, 2.3 

1.1, 1.2, 1.3, 

1.4, 2.1, 2.2, 2.3 

1.1, 1.2, 1.3, 

1.4, 2.1, 2.2, 2.3 


Az osztálybeli élősarok egyes 

növényeinek megfigyelése; 

Egy növény részeinek felismerése és 

megnevezése (gyökér, szár, levél, 

virág, termés). 

Egyes állatok megfigyelése a 

gyermekek közvetlen környezetében; 

Egy állat testrészeinek felismerése és 

megnevezése (fej, törzs, végtagok). 

Természeti jelenségek, változások az 

élővilágban, az évszakokhoz 

kapcsolódó jellegzetes emberi 

tevékenységek. 

Egy állat testrészeinek felismerése 

és megnevezése (fej, törzs, végtagok). 

Félév végi összefoglaló és értékelés. 

4 

5 

4 

2 

Febr.11- 18, 

18- 25 

Márc. 4 -10 

Márc.11- 18 

Ápr. 8- 15, 

15- 22 

Ápr. 29 – 

Máj. 6 

Máj. 6-13, 

13- 20 

Máj. 27 – 

Jún. 3 

Jún. 3- 10 

10- 17 

1. Készíts éves tervet a Környezetismeret / Természettudományok tantárgy tanításához! 

A tervet írd be az alábbi keretbe. 

93

4. 5. 3. Tanulási egység tervezése 

A tanulási egység nyitott és hajlékony didaktikai szerkezet, az alábbi 

jellemzőkkel: 

Tanulási 

egység 

Mi célból 

teszem? 

Követelmények 

meghatározása 

• a követelmények szempontjából egységes egész 

• tartalmak szempontjából (tematikailag) egységes 

• egy adott időszakot tekintve folyamatos 

• alárendeli a leckét mint műveleti elemet 

• szummatív értékeléssel zárul 

(Ministerul Educaţiei şi Cercetării, CNC- Ghid metodologic de aplicare a 

programei de Ştiinţe ale naturii la clasele a III- a/ a IV-a, pag. 7, 12).: 

Mit teszek? 

Tartalmak 

kiválasztása 

Mivel 

teszem? 

Források 

megvizsgálása 

Hogyan 

teszem? 

Tanulási 

tevékenységek 

meghatározása 

Mennyi 

valósult 

meg? 

Értékelési 

eszközök 

kiválasztása 

Az egyes tanulási egységeknek megfelelő didaktikai tevékenységsorozat 

megszervezésekor figyelembe kell vennünk a következő szakaszokat: 

- témafelvezetés 

- strukturálás 

- alkalmazás. 

A témafelvezetési szakasz célja a tanulók ráhangolása az új tartalmakra, 

problémahelyzetek megoldása vagy kikísérletezés révén. A problémahelyzetek 

megoldása minden esetben a tudományág sajátos technikáinak alkalmazását 

feltételezi. Egy ilyen didaktikai folyamat fejleszti a gyermekben az elmélyülés 

képességét, amely az egyéni megfigyelés, összehasonlítás és kísérletezés 

vágyában nyilvánul meg. 

Ebben a szakaszban a pedagógus változatos tanulási tevékenységek 

révén, lépésről lépésre irányítja a tanulást. 

A fokozatosan felépített tevékenységek lehetővé teszik, hogy a tanulók 

saját maguk találják meg a megoldást. 

A pedagógus nem határozza meg a fogalmakat, nem magyarázza meg az 

új kifejezéseket amíg a tanulók nem végeztek elegendő kísérletet. Az ő 

feladata, hogy irányítsa a kutatási folyamatot anélkül, hogy előre 

meghatározott, memorizálható megoldásokat adna. Ebben a szakaszban a 

tanulási tevékenység központjában a kísérletező felfedezés áll. 

94

A strukturálási szakaszban sor kerül a tanulók által végzett 

megfigyelések összegzésére, rendszerezésére. 

A pedagógus feladata, hogy a tanulókat az általuk használt fogalmak és 

kifejezések struktúrálása felé vezesse. 

Az alkalmazási szakaszban valósul meg az új fogalmak rögzítése és 

elmélyítése. A pedagógus segíti a sajátos esetek megoldását elméletek, 

eljárások és technikák ismertetése révén. 

A felkínált alkalmazások elősegítik az egyéni tanulást és hatékony feedback 

- ként szolgálnak a pedagógus számára tanulók fogalomelsajátítási és 

kompetencia szintjéről. (Ministerul Educaţiei şi Cercetării, CNC- Ghid metodologic 

de aplicare a programei de Ştiinţe ale naturii la clasele a III- a/ a IV-a, 24. old.). 

A tematikus tanulási egység tervét az alábbi beosztás szerint 

készíthetjük: 

Tanulási egység terve 

Tantárgy ………………………….. 

Osztály..................... ……………. 

Tanulási egység ……........................................................……………… 

Óraszám ….................…………….. 

Tartalmak (részletes 

kifejtés) 

Részletes 


Tanulási 

tevékenységek 

Források Értékelés Megjegyzések 

Tartalmak – megnevezzük a tanulási egység témáit (a leckék címei). 

Részletes követelmények – beírjuk a részletes követelmények sorszámát a tantervből (pl. 1.1; 

2.3; stb.). 

Tanulási tevékenységek – beírjuk a tanterv által ajánlott, vagy más, a pedagógus által 

meghatározott tanulási tevékenységeket. 

Források – beírjuk a szükséges anyagi forrásokat (taneszközök, felhasznált didaktikai anyag), 

az eljárási (procedurális) módokat (tanulási / tanítási módszerek, a tevékenység megszervezésének 

módja) és az időbeosztást. 

Értékelés – a felhasznált értékelési eszközök típusaira vonatkozó megjegyzéseket tartalmaz 

(fontos, hogy ne a tanuló által felhalmozott információ mennyiségét mérjük, hanem elsősorban azt, 

hogy az elsajátított tudást mire és hogyan tudja felhasználni). 

Figyelem! 

Ez a tananyag nem kínál kész tanulási egység tervezési modelleket, hanem a 

tervezési technika elsajátításában nyújt segítséget. 

95

Tanulási egység terve 

Tantárgy: Természettudományok 

Osztály: IV 

Tanító: Maria Magdalena Boghianu 

Tanulási egység: Az élőlények és élőhelyeik 

Óraszám: 10 

Tartalmak 

(részletes kifejtés) 

Túlélési 

magatartások a 

növényeknél és az 

állatoknál 

A túlélést 

(fennmaradást) 

biztosító 

folyamatok 

(érzékenység, 

légzés, táplálkozás, 

szaporodás) 

Részletes 


1.1, 1.2, 1.3, 2.1, 

2.3 

1.1, 1.2, 1.3, 2.2 

Tanulási tevékenységek Források Értékelés Megj. 

Egy természetes / 

mesterséges élőhely élő 

összetevőinek felismerése; 

A környezet élő 

összetevőinek sajátosságai 

(felsorolás); 

Egy növény, egy 

emlősállat testrészeinek 

leírása és azok szerepe. 

Az élőlények (növények / 

állatok) fennmaradását 

biztosító környezeti 

körülmények kísérleti 

igazolása: 

A fennmaradáshoz 

szükséges környezeti 

tényezők azonosítása; 

Az élőlények (növények / 

állatok) egyes környezeti 

tényezőkkel szembeni 

(fény, hőmérséklet, 

nedvesség, szél, stb.) 

magatartásának 

megfigyelése és kifejtése 

Az élet számára kedvező / 

kedvezőtlen környezet 

körülményeinek 

összehasonlítása; 

Az élőlények sajátos 

életfolyamatainak kísérleti 

bemutatása és 

megfigyelése: gázcsere, 

táplálkozás, reakciók a 

Az élővilág 

sajátosságaira vonatkozó 

ismeretek felelevenítése 

természetben való 

megfigyelés, vagy 

bemutató anyag (képek, 

oktatófilm, albumok, 

növényeket és állatokat 

természetes élőhelyükön 

ábrázoló képek) 

segítségével. 

A tárgyak jellemzését 

segítő munkalapok 

A növény / állat 

felépítésének 

felismerését biztosító 

rajzos munkalapok 

1 óra. 

Bemutató kísérletek 

változatos, az életnek 

kedvező / nem kedvező 

környezeti feltételek 

között (fény, 

hőmérséklet, nedvesség, 

szél, táplálék, stb.) 

növényeken / állatokon. 

Tesztek, kérdőívek 

1 óra 

A gázcserét, a 

táplálkozást, a környezeti 

hatások által kiváltott 

reakciókat, a növekedést 

és fejlődést, a 

szaporodást kimutató 

kísérletek; 

Laboratóriumi eszközök, 

biológiai anyag, 

munkalapok, értékelési 

lapok. 

1 óra 

Rendszeres 

megfigyelés 

Írásbeli próba 

Szóbeli próba 

Gyakorlati 

próba 

Rendszeres 

megfigyelés 

Kísérletezés 

Önértékelés 

Dolgozat 

(referát) 

Írásbeli és 

szóbeli próba 

Kísérletezés 

96

Védekezési és 

alkalmazkodási 

magatartások 

1.3, 2.1, 2.2, 3.2 

környezeti tényezőkre, 

növekedés és fejlődés, 

szaporodás. 

Az évszakok 

váltakozásának 

megfigyelése és leírása a 

természetben; 

Az élőlények ciklikus 

változásainak azonosítása 

a négy évszakban. 

Az élőlények környezeti 

tényezők (hőmérséklet, 

nedvesség, fény), hangok, 

más élőlények, stb. által 

kiváltott reakcióinak 

összehasonlítása 

Az összes élőlények 

mozgásképességének 

bebizonyítása 

A védekezési / környezeti 

tényezőkhöz való 

alkalmazkodási reakciók 

Az évszakok által 

kiváltott változások 

megfigyelő lapokra / 

megfigyelési naplóba 

való bevezetése. 

Esettanulmány: az erdő 

(park, gyümölcsös, stb.) 

egy év folyamán. 

Album, diapozitívek, 

didaktikai film, 

gyakorlati kutatások a 

környezetben – 

didaktikai kirándulás 

Munkalapok, értékelési 

lapok 

1 óra 

Az élőlények környezeti 

tényezők (hőmérséklet, 

nedvesség, fény, hangok, 

stb.) által kiváltott 

reakcióinak kísérleti 

igazolása 

Munkalapok, értékelő 

lapok, albumok, atlaszok 

1 óra 

Kisérletek a növények 

mozgásának 

kimutatására. Az állatok 

helyváltoztatási 

módjainak kutatása 

Akvárium / terrárium 

készítése az élőlények 

védekezési / 

alkalmazkodási 

magatartásának 

megfigyelésére; 

Élő biológiai anyag, 

diapozitívek, 

laboratóriumi 

eszközkészlet, 

munkalapok, értékelő 

lapok 

1 óra 

Az élőlények védekezési 

/ környezeti tényezőkhöz 

való alkalmazkodási 

reakcióinak kutatása 

Didaktikai film, 

Botanikai atlasz, 

Állattani atlasz, 

Rendszeres 

megfigyelés 

Gyakorlati 

próba 


Önértékelés 

Kutatás 

Gyakorlati 

próba 

Kísérletezés / 

Kutatás 

Kísérletezés / 

97

Élőhelyek: a kert, 

az erdő, a tócsa 

1.1, 1.2, 1.3, 2.2, 

2.3, 3.1 

felismerése 

Egyes élőhelyek (a kert, az 

erdő, a tócsa) 

összetevőinek és 

sajátosságainak leírása; 

Azonos élőhelyen élő 

élőlények külalaki 

jellegzetességeinek 

összehasonlítása; 

Egy szárazföldi / vízi 

élőhelyen élő élőlény 

sajátos jellemzőinek 

felismerése és leírása. 

A természetes (erdő) és az 

ember által mesterségesen 

alakított (kert) élőhelyek 

közötti különbségek 

azonosítása; 

A termesztett és 

természetes növényzet 

hasznának azonosítása 

diapozitívek, 

megfigyelési lapok 

1 óra 

Egyes élőhelyek: az erdő, 

a kert, a tócsa, 

természetben vagy 

faliképeken, 

albumokban, stb. történő 

megfigyelése; 

Az erdőben, kertben, 

tócsában élő élőlények 

megfigyelhető 

(morfológiai – külalaki, 

makroszkopikus - 

látható) tulajdonságainak 

feltárását célzó kutatás a 

természetben / képeken; 



változatosságának 

összehasonlítása 

(közvetlen természeti 

megfigyelés, vagy a 

képek, albumok, stb. 

alapján) 



megfigyelhető 

(morfológiai – külalaki, 

makroszkopikus - 

látható) tulajdonságaira 

vonatkozó megfigyelési 

lapok kitöltése; 

megfigyelési lapok, 

atlaszok, faliképek, 

növénygyűjtemények, 

állatgyűjtemények 

1 óra 

Gyűjtemény készítése az 

erdőben, kertben, 

tócsában élő 

élőlényekből: 

rovargyűjtemény, 

növénygyűjtemény, 

szárítmány, stb. 

Egyes erdei, kerti, vízi 

élőlények felismerésére 

és azonosítására irányuló 

gyakorlatok faliképek, 

albumok, 

növénygyűjtemények 

segítségével; 

Megbeszélés sgy 

didaktikai film kapcsán: 

“Egy kártevő hatása az 

átalakított természetes 

Kutatás 

Rendszeres 

megfigyelés 


Kutatás 


98

környezetben ” ; 

Projektek készítése az 

ismerős környezetben 

ható káros tényezőkről; 

A kertben termesztett 

növények megfigyelése 

természetes biológiai 

anyag, 

növénygyűjtemény, 

faliképek, albumok 

segítségével; 

Felfedeztető beszélgetés 

a természetes 

környezetből / az ember 

által átalakított 

környezetből származó 

egyes növények és 

állatok felhasználásáról. 

Megfigyelési lapok, 

atlaszok, faliképek, 

növénygyűjtemények, 

állatgyűjtemények 

1 óra 

4.5.4. A Környezetismeret / Természettudományok leckék megtervezése 

Lecke 

megtervezése 

Gyakorlati 

próba 

Önéertékelés 

Projekt 


Rendszeres 

megfigyelés 

A lecke képezi a tanulási egység műveleti összetevőjét. 

A lecke megtervezése lehetőséget ad a pedagógus kreativitásának 

megnyilvánulására. 

A lecke megtervezése a következő lépésekben történik: 

1. A részletes követelmények azonosítása a tantervből és azok 

megfeleltetése a tanulási tevékenységeknek és a tartalmaknak. 

2. A tartalmak kiválogatása és megfelelő struktúrálása, a megértés 

szempontjából elengedhetetlenül fontos elemek azonosítását jelenti. A 

tudományok tanításának elsődleges célja a tudományos gondolkodásmód 

kialakítása a tanulók kísérleti tevékenységekbe való bevonása révén, és nem a 

tudományos információk memorizáltatása. 

3. A műveletesített célok meghatározása 

A célok műveletesítése során három feltételnek kell teljesülnie: 

a) a tanuló viszonyulásának (megfigyelhető, mérhető) leírása cselekvő 

igék segítségével: “azonosítani”, “felsorolni”, “kiegészíteni”, “felismerni”, 

“kiemelni”, “alkalmazni”, “felhasználni”, “érvelni”, “megerősíteni”, stb. 

b) a cselekvés körülményeinek meghatározása (pl. “adott...”, 

“...segítségével”, “... bemutatása után”) 

c) teljesítmény – a tanulók teljesítményének mérésére felhasznált 

szempontok kifejtése. 

4. A lecke típusának és változatának megválasztása függ a 

tartalmaktól, a kitűzött céloktól, a tanulók életkori sajátosságaitól és a 

felhasználható tanítási eszköztártól. 

5. A didkatikai stratégiák meghatározása feltételezi a tanítási-tanulásiértékelési 

folyamat szervezését és irányítását, a tanítási eszközök és módszerek 

hatékony összehangolását a kitűzött célok elérése érdekében, az adott tartalmak 

99

függvényében. 

A Környezetismeret / Természettudományok tantárgyak kísérleti jellege 

miatt szükséges a tanulóközpontú, cselekedtető módszerek használata, mint: 

kísérletezés, felfedeztető tanulás, problematizálás, modellezés, stb. 

A tanításhoz felhasznált eszköztár, mint a tevékenység eszközei vagy 

információhordozók közvetlenül hatnak az oktatási folyamatra, támogatva a 

tanulók tanulási tevékenységét. 

A leghatékonyabbak a kísérletezéshez valamint a gyakorlati 

tevékenységekhez szükséges készségek és jártasságok gyakorlását és 

kialakítását célzó eszközök, amelyek serkentik a gondolkodást és a 

képzelőerőt. 

6. A lecketerv megírása 

A lecketerv átfogó képet kell adjon a leckéről. Egyszerű és 

műveletesített, ugyanakkor hajlékony és nyitott, szükség esetén változtatható 

kell legyen. 

A gyakorlatban különféle lecketerv modelleket használunk. 

Lecketerv 

Műveltségi terület: Matematika és tudományok 

Tantárgy: Természettudományok 

Osztály: IV. 

Tanulási egység: A testek sajátosságai és tulajdonságai 

A lecke témája: Az anyagok szétválasztása keverékekből 

A lecke típusa: készségek és jártasságok kialakítása 

Célok: 

alkalmazni az anyagok keverékekből való szétválasztásának technikáit (szűrés, dekantálás, 

kristályosítás); 

egyszerű kísérletek megvalósításához szükséges készségek kialakítása az anyagok keverékekből 

való szétválasztási módszereinek újrafelefedeztetése érdekében; 

azonosítani az anyagok keverékekből való szétválasztásának alkalmazási lehetőségeit a 

mindennapi életben. 

Részletes követelmények: 

2. 3. egyszerű kísérletek elvégzése adott munkamenet alapján; 

1. 3. különböző formákban közölni a tanulmányozott testek és elvégzett kísérletek megfigyeléseit és az 

összehasonlításokat. 

Műveletesített célok 

O1 - az adott testek esetében azonosítson legalább két halmazállapotot; 

O2 - válassza szét az anyagokat keverékekből egyszerű kísérletek révén; 

O3 - az elvégzett kísérletek alapján azonosítson legalább két módszert az anyagok keverékekből való 

elkülönítésére; 

O4 – ismerjen fel konkrét helyzeteket az elkülönítési módszerek gyakorlati alkalmazására (legalább 

egy példa minden módszerre). 

Módszerek és eljárások: kísérletezés, megbeszélés, magyarázat, problematizálás, egyéni munka, 

didaktikai játék, bemutatás 

Tanítási eszközök: 

víz, homok, kavics, tej, liszt 

100

átlátszó edények, tölcsér, szűrőpapír, üvegpálca, kanál, borszeszégő 

munkalapok 

Szervezés módja: frontális, csoportos, egyéni 

Felhasznált könyvészet: 

Ghid metodologic de aplicare a programei şcolare de Ştiinţe ale naturii la clasele a III-a, a IV-a, MEdC, 

CNC, Bucureşti, 2001 

Elena Huţanu, Daniel Ovidiu Crocnan- Ştiinţe, clasa a IV-a, ghidul învăţătorului, EDP, Bucureşti, 2002 

Ssz. Műveletesített 

1. 

célok 

A tevékenység 

mozzanatai 

Szervezési 

mozzanat 

2. Az előzetes 

ismeretek 

ellenőrzése 

3. A figyelem 

felkeltése 

A tanulás tartalma 

A tanulók felkészítése a leckére 

A didaktikai eszközök előkészítése 

A. Keresztrejtvény 

1 ECET 

2 DEKANTÁLÁS 

3 KRISTÁLYOSÍTÁS 

4 ÜLEPÍTÉS 

5 OLDOTT ANYAG 

6 TÖLCSÉR 

7 OLDÉKONYSÁG 

8 KÉSZÍT 

9 TELÍTETT OLDAT 

10 SZŰRÉS 

11OLDÁS 

1. Salátakészítéshez használjuk. 

2.Módszer a szilárd anyagok 

szétválasztására cseppfolyós- szilárd, 

nem homogén keverékből. 3.Egy 

oldat szilárd anyagának kristályos 

állapotba való átalakítása. 4.Víz és 

homok szétválasztására használjuk. 

5.Oldószerben feloldották. 6. Eszköz 

a folyadékok áttöltésére. 7.Egyes 

anyagokra jellemző tulajdonság. 

8.Valamit előállít. 9.Maximális 

mennyiségű oldott anyagot tartalmazó 

oldat. 10.Szilárd anyagok 

szétválasztása szilárd-cseppfolyós, 

nem homogén keverékből. 11.Így 

készítik az oldatot. 

B. Az ismeretek felmérését célzó 

kérdések: 

- Mi az oldódás? 

- Mit értünk oldószer alatt? 

A tanulók két keveréket készítenek: 

víz és homok, víz és kavics. 

Didaktikai 

stratégiák 

Didkatikai 

játék 

Megbeszélés 

Kísérletek 

Értékelés 

Frontális 

101

4. A téma és a 

műveletesített 

célok bejelentése 

A tanulók felfedezik a lecke címét a 

keresztrejtvény függőleges 

megoldásának összeolvasásával. 

Bejelentjük a műveletesített célokat. 

Felírjuk a lecke címét a táblára és a 

füzetekbe 

Felfedeztetés 

Magyarázat 

102


célok 

5. O1 

O2 

O3 

O2 

O3 

O4 



mozzanatai 

A tanulás irányítása 1. számú kísérlet 

Az előbbiekben elkészített víz és 

homok keveréket használjuk. 

Felkérjük a tanulókat, hogy az 

üvegbot segítségével kavarják 

össze jól a keveréket. Megkérjük a 

tanulókat mondják meg, milyen 

halmazállapotban vannak a keverék 

összetevői. 

Problémahelyzet: “Hogyan 

tudnátok szétválasztani a keverék 

anyagait a rendelkezésetekre álló 

eszközök segítségével?” 

A tanulók kísérleteket végeznek és 

feljegyzik észrevételeiket a 

megfigyelési lapra, különféle 

megoldásokat mutatnak be. 

Kiválasztjuk a helyes megoldást: a 

tölcsérbe szűrőpapírt helyezünk és 

átöntjük rajta a keveréket egy 

másik edénybe. 

Közöljük, hogy megvalósították 

egy szilárd anyag elegyből való 

szétválasztását egy szűrő 

segítségével, tehát szűrést 

hajtottak végre. 

A tanulók feljegyzik a füzetükbe 

ezt a keverékekből való 

szétválasztási módszert. 

A szűrés – a folyadékkal elkevert 

szilárd anyag szűrő segítségével 

történő szétválasztása. 

A tanulókat arra kérjük, 

azonosítsanak olyan helyzeteket a 

mindennapi életben, amelyekben 

használható ez a módszer (pl. leves 

szűrése, aludttej elválasztása a 

savótól, friss gyümölcslevek 

készítése, presszókávé készítése, 

stb.) 

Didaktikai 

stratégiák 

Problematizálás 


Magyarázat 



Értékelés 

103


célok 

O2 

O3 

O2 

O3 

O4 

O2 

O3 


mozzanatai 


2. számú kísérlet 

A kavics és víz keveréket használjuk 

amit a tanulók az óra elején készítettek 

A tanulókat felkérjük hogy válasszák szét 

a két anyagot, miután felkavarták a 

bottal. 

Hogyan tudjátok szétválasztani a két 

anyagot (víz és kavics) ha csak egy pohár 

áll rendelkezésetekre? 

A tanulók a probléma megoldásának 

különféle lehetőségeit azonosítják. 

Kiválasztjuk a helyes megoldást: hagyjuk 

hogy a kavics leülepedjen a pohár aljára, 

majd letöltjük róla a vizet egy másik 

pohárba. 

Közöljük a tanulókkal, hogy egy 

dekantálást hajtottak végre – egy szilárd 

anyag (nem oldódó) szétválasztását egy 

folyadékból. 

A tanulók feljegyzik a füzetükbe az 

elegyekből való szétválasztásnak ezt a 

módszerét. 

A dekantálás – egy szilárd anyag 

szétválasztása egy folyadékból 

(amelyben nem oldódik). 

A tanulóktól azt kérjük, azonosítsanak 

olyan élethelyzeteket, amelyekben ez a 

módszer felhasználható (pl. az arany és 

az ezüst szétválasztása az ércből speciális 

berendezésekben, stb.). 

3. számú kísérlet 

Készítünk egy keveréket sóból és 

vízből(oldat). 

“Hogyan választhatjuk szét a sót a 

víztől?” 

A tanulók különféle megoldásokat 

javasolnak. 

Kiválasztjuk a helyes megoldást: a 

keveréket addig melegítjük borszeszégő 

lángjánál egy fémkanálban, ameddig a 

teljes vízmennyiség elpárolog. 

A tanulók megfigyelik az apró 

sókristályokat amelyek a kanálban 

maradtak. 

Megmagyarázzuk, hogy egy 

kristályosítási folyamatot valósítottunk 

meg. 

A tanulók beírják a füzetükbe az anyagok 

elegyekből való szétválasztásának ezt a 

módszerét. 

A kristályosítás – egy anyag kiválása 

egy oldatból, kristályok formájában. 

Felkérjük a tanulókat, azonosítsanak 

olyan élethelyzeteket, amelyekben a 

módszer alkalmazható (pl. a cukorgyártás 

Didaktikai 

stratégiák 



Magyarázat 




Bemutatás 


Magyarázat 

Értékelés 

104

O4 


célok 

O4 


mozzanatai 

Magasabb szintű 

teljesítmény 

elérése 

A befogadás 

megerősítése és a 

átértelmezés 

biztosítása 


befejezése 

speciális berendezésekben, stb.) 


Azt kérjük a tanulóktól, azonosítsanak 

olyan módszereket, amelyekkel 

szétválaszthatják a homok, só és víz 

keverékét. 

Elmondjuk a helyes megoldást: a 

szétválasztás két szakaszban történik (az 

első szakaszban, dekantálással 

szétválasztható a sós víz a homoktól, 

amely lerakodik az edény aljára és 

dekantálható, aztán kristályosítással 

elpárologtatjuk a vizet és sókristályokat 

nyerünk). 

Elovastatjuk a tankönyvből “Az 

ásványok” című olvasmányt. 

Bemutatunk más szétválasztási 

módszereket is (mágnesezés, elektromos 

feltöltés). 

Didaktikai játékot szervezünk “Ki halad 

a jó úton a kút felé?” az anyagok 

keverékekből való szétválasztási 

módszereire vonatkozó ismeretek 

rögzítésére 

Értékeljük a tanulók tevékenységét 

(összességében, egyénileg). 

Jegyeket adunk a tanulóknak. 

Házi feladat. 

Didaktikai 

stratégiák 


Megbeszélés 

Magyarázat 

Didaktikai játék 

Szóbeli közlés 

Lecketerv 

157. számú általános iskola 

Osztály: I 

Tanító: Maria Magdalena Bogheanu 


A lecke témája: Viszontlátásra, ősz! 

A lecke típusa: ismeretelmélyítő lecke 

A lecke célja: 

- a megfigyelő képesség fejlesztése 

- a tanulók kíváncsiságának felkeltése konkrét kutatási tevékenységekbe való bevonásuk révén 

A hét témája „Az állatok készülődnek a telelésre” 

Értékelés 

Műveletesített célok: 

O1: A bemutatott képek alapján ismerje fel az őszre jellemző természeti jelenségeket. A követelményt 

akkor tekintjük teljesítettnek, ha a tanulók felismerik a főbb természeti jelenségeket. 

O2: A tanulók használjanak szimbólumokat, rajzokat a megfigyelt jelenségek ábrázolására, természetnaptár 

készítése céljából. A követelményt akkor tekintjük teljesítettnek, ha legalább 17 tanuló helyesen 

válaszol az elvárásokra. 

105

O3: Nevezzenek meg természeti jelenségeket. A követelményt akkor tekintjük teljesítettnek, ha a 

tanulók megnevezik a főbb természeti jelenségeket. 

O4: A kapott magyarázatok alapján teremtsenek kapcsolatot az élőlények és az évszakok között. A 

követelményt akkor tekintjük teljesítettnek, ha minden tanuló megnevez legalább egy kapcsolatot az 

élőlények és az évszakok között. 

O5: Tanusítsanak pozitív magatartást a környezetük iránt. 

Didaktikai stratégiák: 

- Módszerek és eljárások: megfigyelés, felfedeztető beszélgetés, didaktikai játék, mozgásos játék, 

zenés játék. 

- Didaktikai eszközök és anyagok: természet-kalendárium, a tanulók által készített egyezményes 

jelek, az évszakokat ábrázoló rajzok, borítékok, postaláda, száraz levelek, termések, stb. 

- A tevékenység megszervezése: frontális, egyéni, csoportos 

Könyvészet: 

Manolescu Marin, Curriculum pentru învăţământul primar, Universitatea Bucureşti, Editura Credis, 

2004 

Ghidul programului de informare/formare a institutorilor/învăţătorilor- Curriculum pentru clasele I-II 

Szakaszok 

Műveletesített 

célok 

Tanulási tevékenységek 

Stratégiák és 

források 

Értékelés 

106

Szervezési 

momentum 

A figyelem 

felkeltése 

Az előzőleg 

elsajátított 

ismeretek 

ellenőrzése 

O1 

O2 

O2 

O1 

O1 

A természet változásainak 

megfigyelése 

Mindennapos megfigyelés 

A nap leírása (kinyitjuk az 

ablakokat, a tanulók közelebb 

mennek , megfigyelik az időjárást, 

megbeszélik a tapasztaltakat, saját 

szavaikkal elmondják, mit figyeltek 

meg) 

A naptár kiegészítése a napnak 

(időjárásnak) megfelelő egyezményes 

jellel 

A megfelelő egyezményes jel 

azonosítása. 

Az időjárásnak megfelelő 

egyezményes jel elhelyezése a 

naptáron. 

A tanulmányozott évszak jellemzői 

Minden tanulónak kiosztunk egy 

rajzot (amelyet valamelyik 

osztálytársa készített), amely az év 

valamely évszakját ábrázolja. 

Ezekből csak azokat fogják 

kiválasztani, amelyek az őszt 

ábrázolják, megindokolják a 

választást, beleteszik a borítékokba 

és átadják a “postásnak” 

Találós kérdések megoldása 

Az őszre vonatkozó tárgyak és 

szimbólumok kiválasztása (levelek, 

termések, virágok, felhők, 

esőcseppek, emberi tevékenységeket 

ábrázoló rajzok, madarak) 

Megfigyelés, 

megbeszélés 

Frontális 

tevékenység 

(2’) 

Megbeszélés 

Frontális 

tevékenység 

(2’) 

Természet naptár. 

Tanulók által 

készített 

egyezményes jelek 

Játék: “jön a postás” 

(4’) 

Az évszakokat 

ábrázoló rajzok, 

borítékok, postaláda 

Játék: “Ki vagyok 

én?” (6’) 

Páros / csoportos 

tevékenység 

Frontális értékelés: 

K: megfigyelik és 

beszámolnak az 

időjárásról 

Frontális értékelés 

K: azonosítják a 

megfelelő egyezményes 

jelet 

Egyéni értékelés 

K: kiválasztják a 

megfelelő rajzot 


K: találós kérdés 

megoldása 

K: az őszre utaló 

tárgyakat és 

szimbólumokat választ 

ki 

107

Az új 

tartalmak 

átadása / 

elsajátítása 

Rögzítés – 

változások a 

növények 

életében 

Feed-back 

Házi feladat 

O1 

O3 

O4 

O5 

Az osztály rendezése: “Évszakok 

sarka” 

A szél hatásának feltárása a 

környezetre 

Megbeszélés: 

- más természeti jelenségek (eső, 

havazás, köd, szivárvány, stb) 

- ezek jelentősége a természetben (a szél 

hordozza a felhőket, az eső megáztatja a 

földet, stb.) 

A növények, állatok, ember és az ősz 

kapcsolata 


Változások a gyermekek életében 

(öltözék, játékok) 

Változások az emberek életében 

(öltözék, a termés évszaka, a 

“Gyümölcsök és zöldségek könyve” 

bemutatása, az évszakra jellemző 

foglalatosságok, tevékenységek) 

Saját vélemények megfogalmazása és 

kifejtése 


- a következő évszak 

- a többi évszak 

- az évszakok sorrendje 

4. 6. Környezetismeret az óvodai oktatásban 

Kísérlet (hogyan 

mozdítom el a padra 

helyezett falevelet 

anélkül hogy 

hozzáérnék?) 

Felfedeztető 

megbeszélés, 

problematizálás 

Egyéni tevékenység 

(4') Ellenőrző 

beszélgetés (4') Játék: 

„Kérdezz” Frontális 

tevékenység(10') 

Megbeszélés 

Frontális tevékenység 

(10’) 

Egyéni értékelés 

K: válaszolnak a 

kérdésre 


K: megnevezik a 

természeti 

jelenségeket 

K: kérdéseket és 

válaszokat 

fogalmaznak meg 

K: saját véleményt 

nyilvánít 

4. 6.1. A környezet megismerésére irányuló tevékenységek jelentősége az óvodai oktatásban 

Az óvodáskorú gyermekek intellektuális fejlődésére erőteljes hatással 

van a környezet megismerése. 

A környezet megismerésére irányuló tevékenységek hozzájárulnak a 

természetről és a társadalomról alkotott 

felfogásuk kialakulásához és fejlődéséhez, míg a tárgyakkal való közvetlen 

kapcsolatuk révén fejlődik és tökéletesedik az összes érzékszervük. A 

környezet megismerési folyamatában fejlődik a megfigyelő képesség amely 

javítja az észlelés (percepció) minőségét, a tárgyak és jelenségek legfontosabb, 

jellemző tulajdonságainak felismerési képességét. A gyermekek aktív 

részvétele a megismerés folyamatában fejleszti a gondolkodásukat. 

Közvetlen kapcsolatuk a környező világgal a legfontosabb forrása 

szókincsük gazdagodásának és aktivizálásának, a világos, helyes és 

összefüggő kifejezésmód kialakulásának. 

108

4. 6. 2. Az óvodáskorú gyermek életkori sajátosságai 

Az óvodás korra, a 3 és 6 / 7 év közötti időszakra erőteljes fizikai és 

pszichikai fejlődés jellemző. Az óvodás kor a legerőteljesebb receptivitás, a 

képzelőerő, fantázia és játék időszaka. 

A játékon keresztül gazdagodik a gyermek lelkivilága, körvonalazódik 

érdeklődése és bővül interperszonális kapcsolatrendszere, amely a 

szocializációt biztosítja. 

A 4-5 éves óvodás könnyedén beilleszkedik az óvodai környezetbe. 

Maximális receptivitása a környezete iránt fejleszti percepcióját, amely sajátos 

feladatkörű és megvalósítású irányított folyamattá válik. 

Ebben a periódusban a gyermek szocializációja gyors ritmusú és 

megjelennek a személyiség egyes jegyei. 

A gyermeket élénk és állandó kíváncsisága megismerésre és kutatásra 

ösztönzi. Az érzékelés által a gyermek információkat szerez a környező világ 

tárgyainak és jelenségeinek tulajdonságairól. A gyermek felfogja a tárgyak 

színét, alakját, méretét és súlyát. 

Ebben az időszakban fejlődik a látás, hallás, helyzetérzés, tapintás, 

ízlelés és szaglás érzékenysége. 

Az óvodás gyermek gondolkodása, mivel a tárgyak jelenlétéhez kötött, 

konkrét, intuitív jellegű. Az általánosítás és elvonatkoztatás még gyengén 

fejlett. A gondolkodáshoz szorosan kapcsolódik a nyelv, amely mennyiségében 

és minőségében is gyarapodik. 

Az óvodás memóriájának több jellemzője is van: ebben a korban a 

gyermekek könnyen megjegyeznek képeket, történeteket, énekeket, verseket, 

de az információ megőrzésének időtartama rövid. Ezért a felismerés és 

visszakérdezés idején könnyen összetévesztik a hasonló tárgyakat. 

A memória másik jellemzője az intuitív, plasztikus, konkrét jelleg. 

Az óvodások könnyen felidézik a szép, színes, mutatós tárgyakat, játékokat. A 

memória hatásfoka növekszik, ha az ismeretek mennyisége nem túl nagy, ha a 

memorizálás logikusan történik, ha az anyag a gyermekben érzelmeket kelt. 

Ebben az időben kezdődik az akaratlagos figyelem szerveződése a 

gondolkodás és a nyelv hatására. Az óvodások figyelmének fejlesztését segítő 

eszközök: a feladatok rögzítése, a célok meghatározása, állandó irányítás és 

világos, kedves és szép kifejezésmód. 

Az óvodáskorú gyermek ezen jellemzőinek ismerete az első lépés a 

minőségi tevékenység megvalósításában. 

4. 6. 3. A Környezetismeret tevékenységek követelményei és tartalma az óvodai oktatásban 

Az óvoda, a középiskolai oktatás részeként, az óvodáskorú gyermekek 

teljes és sokrétű fejlődését tűzi ki céljául. 

A gyermeket nem a nagy mennyiségű ismeretanyag elsajátítása teszi 

iskolaéretté, hanem a tanulást elősegítő intellektuális képességek és jártasságok 

kialakítása. 

Az óvodai oktatás tanterve tartalmazza az általános követelményeket, a 

részletes követelményeket és példákat azokra a magatartásformákra, amelyeket 

az óvónőnek figyelembe kell vennie a környezetismereti foglalkozásokon. Az 

általános követelmények a következők: 

109

• A környezet megismerését és megértését segítő képességek 

fejlesztése, valamint a környezet tanulmányozására irányuló érdeklődés 

felkeltése. 

• Megfelelő nyelvezet felhasználása a természeti és környezeti 

jelenségek leírásában. 

• A környezet gondozására és védelmére irányuló képességek 

kialakítása és gyakorlása, a környezethez való pozitív viszonyulás kialakítása 

érdekében. 

Minden részletes követelményhez a tanterv olyan magatartásformákat 

társít, amelyeket ki kell alakítani az óvodás korú gyermekben. 

Részletes követelmény: ismerje a környezet alkotóelemeit (az emberi 

test, növények, állatok, tárgyak), 

Példák magatartásformákra: 

- fedezze fel a környezet alkotóelemeit érzékszervei segítségével, 

- sorolja fel az emberi test, a növények és az állatok testrészeit, 

- azonosítsa a domborzati formákat, 

- ismerje fel a természetes és a társadalmi környezet sajátosságait, 

- elemezze / hasonlítsa össze a növények, állatok és az ember , a 

környezeti tényezők változására adott válaszait. 

Részletes követelmény: ismerjen fel bizonyos változásokat a 

környezetben. 


- ismerjen fel környezeti jelenségeket, akkor amikor ezek 

folyamatban vannak, 

- ismerje a jelenségek lefolyását és a környezetre gyakorolt 

hatásukat, 

- azonosítsa az évszakok jellemzőit, 

- figyeljen meg és soroljon fel változásokat az ember, a növények, 

az állatok életében, fejtse ki, hasonlítsa össze őket. 

Részletes követelmény: tanulmányozzon és írjon le szóban / grafikusan 

tárgyakat, jelenségeket, folyamatokat a környezetéből. 


- különböző eszközök felhasználásával végezzen el egyszerű 

kísérleteket (oldódás, színezés, elegyítés, szétválasztás, égetés, forralás, 

párologtatás, szilárdulás, vízen való fennmaradás, stb.), 

- figyeljen meg egy folyamatot egy adott időtartam alatt (egy 

növény kicsirázása, egy állat táplálkozása). 

Részletes követelmény: ismerje a természetes és társadalmi környezet 

összetevőit. 


- határozzon meg, azonosítson sajátosan helyi elemeket 

(társadalmi-kulturális, gazdasági, vallási, történelmi objektumokat), 

Részletes követelmény: ismerje az égitestek, az űrjárművek létezését, 


- nevezzen meg / írjon le vázlatosan égitesteket, a saját 

tapasztalatai, valamint az audio-vizuális eszközök és ismeretterjesztő könyvek 

adatai alapján, 

110

Részletes követelmény: közöljön benyomásokat, ötleteket a 

megfigyelései alapján. 


- ismerje a különböző élőhelyeket és azokat a tényezőket, amelyek 

azokat befolyásolják, 

- felfedezéseit és ötleteit tudja helyesen elmondani, 

- ossza meg a csoporttal kutatási eredményeit. 

Részletes követelmény: jelezze hajlandóságát a környezet gondozására 

és védelmére irányuló tevékenységekben való részvételben. 


- a felnőttekkel együtt vegyen részt a környezet gondozására, 

megőrzésére és védelmére irányuló gyakorlati tevékenységekben, 

- vállaljon felelősséget a környezet gondozásában, megőrzésében, 

- indokolja meg a környezet ember általi védelmének 

szükségességét. 

Részletes követelmény: alkalmazza az ember és a környezet 

egészségének védelmére irányuló sajátos viselkedési szabályokat. 


- tartsa be a személyes és társas higiéné szabályait, 

- megfelelő szerszámokat és eszközöket használjon a környezet 

tisztántartására, 

- ismerje az egészséget károsító szélsőséges viselkedésformákat, 

- tartsa be a társas együttélés szabályait, 

- ismerje a természet védelmének szabályait és tudja milyen 

veszélyekkel jár be nem tartásuk, 

- értse meg az emberi tevékenység környezetre gyakorolt 

másodlagos, negatív hatását. 

A környezetismereti tevékenységek részletes követelményei egyben a 

kognitív és nyelvi nevelés, a pszicho-motoros és testnevelés, az esztétikai 

nevelés, az érzelmi nevelés és a társadalmi életre nevelés követelményei is. 

Ezért fontos, hogy a környezetismereti tevékenységek tartalmát az 

óvodáskorú gyermek életkori sajátosságainak, valamint fizikai, lelki 

fejlődésének ismeretében válasszuk meg. 

A környezetismereti tevékenységek tartalmai: 

1. Az ember 

• Külalakja (jellemzők, hasonlóságok, különbségek), 

• Öltözék, lábbeli, 

• Életkörülmények, személyes és társas higiénés körülmények, az 

élet és az egészség védelme, 

• Az ember tevékenysége a családban, a munkahelyén, a 

társadalomban, 

• Pozitív érzelmi megnyilvánulások az emberek irányába, 

• Civilizált viselkedés, morális magatartás. 

• 

2. A természet (növények, állatok, természeti jelenségek) 

• Külalak (jellemzők, hasonlóságok, különbségek), 

• A természet elsődleges elemei: a víz, a levegő, a tűz, a föld, 

111

• Osztályozás: növények, állatok, jelenségek (adott szempontok 

szerint, például: földrajzi környezet, évszak, stb.), 

• A növények és állatok fejlődésének feltételei: gondozás, 

felhasználás, haszon és kártétel, környezetvédelem, 

• Egyéni és csoportos pozitív érzelmek, magatartások a 

természettel, növényekkel, állatokkal, természeti jelenségekkel szemben. 

3. A család, az óvoda és az iskola 

• Megnevezés, 

• A cím: a hely behatárolása (a környék felismerése), 

• A gyermek specifikus tevékenységei a családban, az óvodában, az 

iskolában, ezek jelentősége, 

• Egyéni pozitív érzelmek, magatartások és csoportos kapcsolatok a 

családban, az óvodában, az iskolában. 

4. A születési hely és a haza 

• Megnevezés, 

• Helyi jellegzetességek (domborzat, földrajzi fekvés, társadalmikulturális, 

gazdasági, történelmi, vallási, etnikai objektumok), 

• A hovatartozást kifejező magatartások és érzelmek. 

5. A világegyetem 

• A Föld, az emberek bolygója, 

• A világűr, égitestek (Nap, Hold, csillagok), 

• A földi élet védelmére irányuló pozitív érzelmek és magatartások. 

6. A gyermek jogai 

• A védelemhez és a családhoz való jog, 

• Rendes társadalmi élethez való jog, gondozáshoz, neveléshez és 

oktatáshoz, orvosi ellátáshoz való jog, 

• A megértés, tolerancia és béke szellemében való neveléshez való 

jog, 

• Az etnikai kisebbséghez tartozó gyermek joga saját kultúrájához, 

saját vallásának gyakorlásához és nyelvének használatához, 

• A biztonságban való felnövéshez való jog, a gondolatai, ötletei 

iránti tisztelethez való jog. 

7. Tudnivalók a fizika és a kémia tárgyköréből 

• Tárgyak lebegése és elsüllyedése, 

• Folyadékok színének megváltozása bizonyos anyagokkal 

elegyítve (tea, citromlé, stb.), 

• Anyagok oldódása folyadékokban (cukor, só), 

• Az élelmiszerek átalakulása a táplálék elkészítése közben, 

• A tárgyak súlyának méréssel történő meghatározása, 

• Tárgyak méretének, térfogatának, terjedelmének becslése, 

mérése, 

• Tárgyak vonzása (pl. mágnesesség), 

• A levegő mozgásai, 

• Az idő és az események, cselekvések egymásutániságának 

érzékelése. 

112

4. 6. 4. A környezetismereti tevékenységek tervezése 

A jól megtervezett környezetismereti tevékenységek révén a gyermekek 

ismereteket szereznek a környezeti tényezőkről (főleg településük földrajzi 

övezetében) és ezek hatásáról a növények és állatok életére. Azonosítják a 

természeti jelenségeket, “kijutnak” a világűrbe, fizikai, kémiai kísérleteket 

végeznek el, hogy egyénileg fedezzék fel a természet titkait. Kialakul és 

fejlődik bennük a környezet iránti helyes magatartás. 

A tevékenységek tervezésekor figyelembe kell venni a csoport szintjét és 

típusát, valamint a település környékén található ökoszisztémákat (erdő, rét, 

folyószakasz, tó, stb.). 

Függetlenül a lakóhelytől, (alföld, dombvidék, hegyvidék vagy 

tengerpart), mindenhol, városon és falun egyaránt, megfigyeléseket lehet 

végezni a környezetben. Így jut el a növények és más élőlények által 

benépesített csodálatos világ megismeréséhez. 

Nem kell messzire mennünk. A gyermekek számára teljesen ismeretlen 

világ található a közvetlen közelünkben is: a saját szobájában, a ház kertjében, 

az óvoda körül, az utcán, a parkban, az erdőben. 

A környezetismereti tevékenységek tanterve az óvodai oktatásban 

hetente, minden csoport szintjén egyetlen kötelező tevékenységet irányoz elő. 

Ha az átfogó témák ugyanazok is minden csoportnak, a tartalmak 

életkornak megfelelően vannak lebontva. 

A kiscsoportban a gyermekek csupán a közvetlen környezetük, a család 

és az óvoda élőlényeit, tárgyait, és az ismerősök mesterségeit ismerik. 

A tárgyi világ használati eszközeit, állatokat, növényeket, természeti 

jelenségeket bemutatva a gyermek el kell sajátítsa ezek megnevezését és 

jelentőségét, szüleik és az óvodai személyzet legfontosabb cselekvéseit. 

Így tanulja meg helyesen megnevezni a zöldségeket, mint: retek, saláta, 

hagyma, fokhagyma, paradicsom, paprika, uborka; gyümölcsöket: alma, körte, 

cseresznye, eper; virágokat: hóvirág, tulipán, margaréta, krizantém, stb. 

Az emberre vonatkozóan a kiscsoportos óvodás felfogja a külalakját, 

ismeri a szülei vagy a hozzá közelálló személyek tevékenységeit. 

A kiscsoportosoknak ajánlott tevékenységek közül megemlítjük: 

Megfigyelések: Az almafa, A krizantém, A szőlő, A hóvirág, A tulipán, 

A retek, A saláta, A macska, A kutya, A medve, A róka, A fiú és a kislány, stb. 

Mesélés képek alapján: „A gyermekek téli játékai”, „Mondd mit csinál 

a gyermek”, „Öltözködjünk helyesen”, „Mire használjuk” (a bútorok, 

evőeszközök felismerése). 

Az óvónő meséi: “A kiváncsi hópehely”(Móra Ferenc), “Jó szerzsám, fél 

erő”(Kányádi Sándor), “Miért sós a tenger”, “A tizenkét hónap”, stb. 

Szabad beszélgetés: “Mit tudunk róla?”, “Gondozzuk a növényeket”, “A 

gyümölcsök és a vitaminok”, “A zöldségek és az egészség”, stb. 

A kiscsoportos óvodás számára környezetének megismerése olyan aktív 

folyamat, amely erőteljes pszichés tevékenységet tételez fel a gyermek részéről. 

Lassan tökéletesedik a valóság felfogásának képessége és a kialakul a 

megfigyelőképesség. A környező tárgyakkal és jelenségekkel való kapcsolat 

kedvező alkalmakat teremt a megismerési vágy felkeltésére, serkenti a 

kíváncsiságot és az érdeklődést. 

113

A középcsoportban, az előzőhöz képest az ismeretanyag kibővül a 

szülők otthoni és munkahelyi tevékenységeire vonatkozó részletekkel, valamint 

az óvodai személyzet és az óvodán kívüli felnőttek tevékenységéről szerzett 

ismeretekkel. Ebben a csoportban a gyermekek ismereteket szereznek az 

emberek munkájáról, a különböző foglalkozásokról. A gyermekek megismerik 

a felnőttek által használt tárgyakat és eszközöket, valamint a közlekedési 

eszközöket. 

A megismerés-megértés arány lassan eltolódik az utóbbi felé. A 

középcsoport végére a gyermek képes pontosítani, példával alátámasztani, 

kifejezni és saját szavaival megmagyarázni a megfigyelt tárgy vagy személy 

tulajdonságait, eszközök használatának szükségességét, a viselkedési szabályok 

fontosságát és bizonyos szempontok szerint osztályozni is tudja azokat. 

A gyermek fejlődésében megjelenik egy egész sor olyan látható 

előrelépés, amely lehetővé teszi az áttérést a nagy eltérések érzékeléséről a 

finom különbségek észlelésére. 

Az érzékelési lehetőségek kitágulásával az óvodáskorú gyermekben 

kialakulnak az absztrakt gondolkodás műveleteinek előfeltételei. 

A környezetismereti tevékenységek tartalma gazdagodik az élőlényekről, 

dolgokról, természeti jelenségekről, foglalkozásokról és mesterségekről, 

közlekedési eszközökről kialakult fogalmakkal. 

Az állatokról és növényekről szóló ismereteik nem korlátozódnak csupán 

a felismerésükre és helyes megnevezésükre, hanem észlelnek már 2-3 jellemző 

sajátosságot is. 

Az állatokról szóló ismeretek a külalakra, összetevőkre, 

táplálékféleségre, élőhelyükre, gondozásukra vonatkozó fogalmakkal bővülnek. 

Például: Mesélés képek alapján: “A gyermekek gondozzák a 

növényeket”, “A farmon”, “Az erdőben”, stb. 

Didaktikai játék: “Ki érkezett hozzánk?” (állatok, madarak, táplálékuk, 

életmódjuk), “Kössünk virágcsokrot” (virágok osztályozása színük szerint, 

évszakok szerint), stb. 

Az évszakokról szóló ismereteik az évszakokra jellemző jelenségek, a 

felnőttek és gyermekek évszakokhoz kötődő tevékenységének, a természet 

változásaihoz való alkalmazkodás lehetőségeinek megismerésével bővülnek. 

Például: Mesélés képek alapján: “Itt van az ősz...” (tél, tavasz, nyár), 

“Az emberek a kertben dolgoznak” (a gyümölcsösben, a mezőn, stb.). 

Didaktikai játék: “Tudod, mikor?” (tevékenységek osztályozása 

évszakok szerint), “Hová talál?” (évszakok), stb. 

Mesélés: “Dicsekedők”, “Hópelyhecske”stb. Újdonságként ebben a 

csoportban már megjelennek az időben való tájékozódásra vonatkozó fogalmak 

(a napszakok egymásutániságának megismerése, megértése, felismerése, az idő 

múlásának észlelése és a jelen-ma, jövő-holnap, múlt-tegnap kapcsolatok 

érzékelése, a hét napjainak elsajátítása, sorrendjük rögzítése). 

A nagycsoportban elmélyítjük az előzőekben szerzett ismereteket. 5 

éves kortól kezdődően már megszilárdul a kezek és a szemek mozgatásának 

koordinációja a tanulmányozott tárgy felfedezési és megismerési folyamatában. 

Az analizis és a szintézis elmélyültebb és magasabb szinten valósul meg 

az előző szakaszokhoz képest. 

A megszerzett tudás gyakorlatban való alkalmazásának igénye egyre 

fontosabbá válik ettől a kortól kezdődően. 

114

Az egyéni munkalapok megoldása mind hatékonyabbá válik, lehetővé 

téve a gyermekek tudásának értékelését. 

Gazdagodik és rendszereződik a gyermekek élőlényekre, dolgokra, 

természeti jelenségekre, foglalkozásokra és mesterségekre, közlekedési 

eszközökre vonatkozó tudása. 

A gyermekek egyre pontosabban különböztetik meg a tárgyakat és ezek 

tulajdonságait, kialakul a megfigyelt jelenségek leírásának képessége, a 

beszámoló képesség, egyszerű kísérletek elvégzésének képessége (“A víz és 

átalakulásai”, “Tárgyak fennmaradása a víz(b)en”, “A magvak csírázása”, 

stb.). 

Az emberről, a ruházatról, a lakás berendezéséről, táplálékról, 

tisztálkodási eszközökről szóló fogalmak kialakulási folyamatában a 

nagycsoportos gyermekben kialakulnak a személyes higiénére, a táplálkozás 

higiénéjére, stb. vonatkozó jártasságok. Tudatosítja a személyes higiéné 

betartásának szükségességét minden élethelyzetben és megismeri a szabályok 

áthágásának negatív következményeit. 

Példák nagycsoportos foglalkozásokra és a környezetismeret specifikus 

tartalmaira: 

Állatok 

- háziállatok: “Az állattenyésztő farm”, “Háziállatok és kicsinyeik”, 

“Állatok nagyapó udvarában” ; 

- vadon élő állatok: “Hazánk vadon élő állatai”, “Az állatkert”, “Ki 

nem illik a csoportba?”, “Érdekességek az állatvilágból” ; 

Növények 

- vadon élő növények: “Az erdő a barátunk”, “Gyógynövényeink”; 

- termesztett növények: “A gyümölcsfák”, “Őszi zöldségek”, “A 

búzakalász”, “A csírázás”, “Bimbózás és virágzás” ; 

Az ember 

- külalak: “Mit tudunk a testünkről?”, “Mit érzünk, hogyan 

érezzük?”, “Hány félék az emberek?” ; 

- higiénés ismeretek és jártasságok: “Tiszta és egészséges”, “A 

babával az orvosnál” ; 

- specifikus tevékenységek: “Milyen mesterségeket ismerünk?”, “A 

rendőr tevékenységei” (az orvos, az asztalos, stb.); 

- kapcsolata a környezettel: “A család életéről”, “Kedveseink 

napja”, “Mivel utazunk?”. 

Élőhelyek: “Séta az erdőben”, “A vizek birodalmában”; 

Természeti jelenségek: “Mit mesél a szél?”, “Az eső”, “A szivárvány”, 

“A hóharmat”, “A havas eső”; 

Az évszakok: “Az élet a négy évszakban”, “Mikor történik?”, “Az idő 

kereke”, “Miért változik az időjárás?”; 

A Föld és más égitestek: “A bolygó, amelyen lakunk”, “Utazás a 

világűrbe”, “Űrjárművek”, “A földi élet védelme”; 

Fizikai és kémiai fogalmak / kísérletek: “Víz, levegő, tűz – az éltető 

elemek”, “A víz és átalakulásai”, “A víz(b)en való lebegés és elsüllyedés”, “Az 

oldódás”, “Elegyítés és szétválasztás”, “A tűz és hatásai”, “A konyhában”, “A 

kis vegyészek”. 

115

Az oktatási-nevelési tervben foglalt tevékenységek tartalmait úgy kell 

meghatározni, hogy az ne csak a feladatok monoton ismétlődése legyen. 

Egyrészt az előzőleg tanultak elmélyítésére kell törekedni, másrészt 

pedig a téma kiegészítésére, egyre szélesebb körű feldolgozására és a tanultak 

alkalmazására. 

Éves tervezés a specifikus műveltségi-területekkel (Elena Rafailă şi 

colaboratorii- Metode orientative de lucru cu preşcolarii, Editura All Pedagogic, 

Bucureşti, 1999). 

CSOPORT FÉLÉV TÉMA (hét) ALTÉMA 

KIS 

CSOPORT 

Kezdeti felmérés 

Család, óvoda Az én családom 

Család, óvoda Az óvoda helyiségei 

Család, óvoda Ismerkedés az óvoda személyzetével 

A természet Őszi gyümölcsök 

A természet Őszi zöldségek 

A természet Virágok 

Az ember Az ember külalakja 

Az ember Tisztálkodási és személyes tárgyak 

I. A természet Házi állatok (a macska) 

A természet Vadon élő állatok (a medve) 

A természet A tél jellemzői (télelő) 

A születési hely Téli szokások és hagyományok (Jön a Karácsony!) 

FÉLÉVI ZÁRÓ ÉRTÉKELÉS 

1. Család, óvoda 

- Hazulról az óvodáig 

A természet 

- Zöldségek, gyümölcsök, virágok 

2. Az ember - Hogyan nézek ki (A külalak); Hogyan ápolom magam? 

3. A természet - Háziállatok 

- Vadon élő állatok – életük télen 

II. A természet Specifikus jelenségek 

A természet Gyermekek téli játékai 

A természet Az erdő és az állatok télen 

Az ember Munka a családban (az emberi tevékenységek) 

Család, óvoda Anyu szülinapja 

A természet Tavaszi virágok 

A természet Tavasz van 

A születési hely Városunk. A lakónegyed ahol lakunk 

A természet Tavaszi munkák (a mezőm) 

A természet Tavaszi munkák (a kertben) 

A születési hely Közlekedési és szállítási eszközök (szárazföldön) 

A születési hely Közlekedési és szállítási eszközök (vízen) 

A természet Nyár van (nyárelő) 

A természet Nyári gyümölcsök (cseresznye) 

A gyermek jogai Boldog gyermekkor (június 1.) 


1. A természet Virágok anyunak 

2. A születési hely Mivel utazhatunk? 

116

3. Az ember 

A születési hely 

A természet 

Városunk ebben az évszakban. Az emberek és munkájuk. 

CSOPORT FÉLÉV TÉMA (hét) ALTÉMA 

NAGY 

CSOPORT 

I. Kezdeti felmérés 

Család, óvoda Óvodánk, második otthonunk 

A természet Őszi gyümölcsök 

A természet Őszi zöldségek 

A természet Őszi virágok 

A természet Háziállatok 

A természet Vadon élő állatok 

A természet Az erdő ebben az évszakban 

Az ember Az ember külalakja 

Az ember Az ételek és az egészség 

Az ember Ruházat és lábbeli 

A természet Természeti jelenségek 

A születési hely Téli szokások és hagyományok 


1. A természet Zöldségek, gyümölcsök, virágok 

2. A természet Az állatok könyve (vadon élők, háziállatok – életük a 

hideg évszakban) 

3. Az ember Ki vagyok? Hogyan öltözöm (Az ember 

egészségéről) 

II. Az ember A barátokról 

Az ember Mesterségek 

Az ember A balesetek és az élet 

Család, óvoda Viselkedés és tevékenységek a családban 

Az ember Anyák napja 

A természet Tavaszi virágok anyunak (a hóvirág és az ibolya) 

A születési hely, haza Városom tavasszal 

A születési hely Hazám 

Világegyetem A Föld (Húsvéti szokások) 

A születési hely, haza Közlekedési és szállítási eszközök 

Család, óvoda, iskola A szomszédos iskola 

A természet Virágok 

A természet Az évszak zöldségei 

A természet Gyümölcsök 

A gyermek jogai A gyermekek élete hazánkban 


1. Család, óvoda, iskola Tevékenység a családban, társadalomban (viselkedés, 

2. A születési hely, ország 

A világegyetem 

3. A természet 

mesterségek, balesetek megelőzése) 

Utazás a Föld körül (a városról, országról, Földről, 

közlekedési eszközökről) 

Mikor történik? (Évszakok – zöldségek, gyümölcsök, 

virágok) 

117

Lecketerv 

Nagycsoport 


A lecke témája: “A hóvirág és az ibolya” 

A lecke típusa: megfigyeltető 

Általános követelmények: 

• alapismereteket szerezni a tavaszi növényekről (hóvirág és ibolya) – külső felépítés, hasonlóságok és 

különbségek, jelentőségük; 

• szókincs gazdagítása új szavakkal: gumó, földalatti szár, föld feletti szár; 

• az érzékszervek fejlesztése (látás, tapintás, szaglás), a megfigyelő képesség fejlesztése; 

• a gondolkodási műveletek fejlesztése (analizis, szintézis, összehasonlítás, elvonatkoztatás, 

általánosítás), az akaratlagos figyelem fejlesztése; 

• a környezet iránti szeretetre nevelés, a virágok iránti gondoskodás igényének kialakítása, annak az 

igénynek, hogy környezetünk szépítésére felhasználjuk őket. 

Műveletesített célok 

A tevékenység alatt és végén a gyermekek képesek lesznek: 

O1: Felismerni a hóvirágot és az ibolyát, megállapítva mindkét növény jellemzőit; 

O2: Felsorolni a két növény szerveit, összehasonlítva a bemutatott élő anyag és képek alapján; 

O3: Az óvónő magyarázatai alapján megmagyarázni a növények részeinek szerepét; 

O4: Azonosítani hasonlóságokat és különbségeket a hóvirág és az ibolya esetében. 

Didaktikai stratégiák: 

- Módszerek és eljárások: megfigyelés, összehasonlítás, beszélgetés, bemutatás, problematizálás, 

magyarázat. 

- tanítási eszközök: kiosztott friss növények, hóvirág és ibolya (teljes növény), 

- bemutató anyag: faliképek, földdel telt edények, hóvirágok, ibolyák, más tavaszi növények, zenés 

kazetta. 

Könyvészet: 

1. Maria Comănescu, Doina Gheorghe - Cunoaşterea mediului - grupa pregătitoare, ghidul educatoarei, 

Editura Didacticăşi pedagogică, R.A., Bucureşti, 1998 

2. Mica enciclopedie pentru prichindei, Editura RAO. 

Szakaszok 

Szervezési 

momentum 

Műveletesített 

célok 

Tanulási tevékenységek Stratégiák és források Értékelés 

Megfelelő körülmények biztosítása a 

tevékenységhez: a terem kiszellőztetése, 

a szükséges eszközök és anyagok 

előkészítése 

Módszerek: beszélgetés, 

szóbeli utasítások 

118

A figyelem 

felkeltése és a 

motiváció 

kialakítása 

A téma és a 

célok 

bejelentése 

A tanulás 

irányítása 

Egy hangkazetta meghallgatásával 

történik, amely a tavaszi virágok 

“veszekedését” tartalmazza 

szépségükről, illatukról, színükről. Ezek 

közül kitűnik a hóvirág és az ibolya 

Bejelentjük a foglalkozás témáját és 

céljait úgy, hogy a gyermekek 

megértsék: tavasszal virágzó növények 

megfigyelése (a hóvirág és az ibolya) 

Bemutatjuk a virágokat, majd rátérünk a 

két növény szerveinek összehasonlító 

megfigyelésére 

1. A gyökér – mindkét növénynél: 

- vékony, fehéres szálacskák, amelyek a 

talajban nőnek ; 

- fenntartják a növényt és felszívják a 

talajból a vizet és az ásványi sókat. 

2. A föld alatti szár 

A talajban a növényeknek föld alatti 

száruk van: 

- a hagymáéhoz hasonló gumó, amely 

egymásra boruló levelekből épül fel; 

- a hagymát a “növény éléskamrájának” 

nevezik – benne raktározódnak a 

tápanyagok 

O1 3. A föld feletti szár 

- a hagymából indul ki, vékony és zöld 

színű mindkét növénynél; 

- a szár szállítja a levelekhez a vizet és a 

tápanyagokat. 

O2 4. A levelek 

- két zöld, hosszú és hegyes végű levél; 

- a levél a növény “konyhája” – itt készül 

el a növénynek szükséges táplálék; 

- a hóvirág szárának végén van egy kicsi, 

hegyes végű levél, amely védi a virágot; 

- az ibolyánál a föld feletti szárat a 

közepéig két hosszú, szétterülő levél 

borítja be, ezek közül bújik elő a virágot 

fenntartó száracska 

O3 Részleges összefoglalás 

A gyermekek összefoglalják amit a 

gyökérről és a kétféle szárról tanultak. 

5. A virág 

- a hóvirágnak egyetlen virágja van a 

szár végén, fehér színű, lágy és 

bársonyos szirmokkal; 

- alakja csengettyűszerű; 

- illata jellegzetes, tavaszillat 

- az ibolyának több apró virága van, kék 

színű szirmokkal 

Módszerek: beszélgetés, 

meghallgatás 

Eszközök: hangkazetta, 

kazettás magnó, friss 

növények 

Módszerek: beszélgetés 

Eszközök: faliképek, 

friss növények, 

hóvirágok és ibolyák 

Módszerek: 

megfigyelés, 

beszélgetés, 

problematizálás, 

bemutatás, magyarázat 

Eszközök: friss 

növények (hóvirágok, 

ibolyák), faliképek 

Módszerek: 

megfigyelés, 







Frontális 

értékelés 

Frontális 

értékelés 

Frontális 

értékelés 

119

Az ismeretek 

rögzítése és 

feed-back 

Értékelés 

A foglalkozás 

befejezése 

- jellegzetes illatú. 

Részleges összefoglaló a gyermekek az 

óvónő segítségével valósítják meg, a 

virágról tanultak segítségével. 

6. Élőhely 

- főként erdőkben élnek, de a kertben is 

megtaláljuk 

Kora tavasszal nyílnak (tavaszi 

növények), növekedésükhöz fényre, 

melegre, vízre és tápanyagokra van 

szükségük 

O4 7. A növények szaporodása 

- a hagymákkal is történik 

8. A két növény jelentősége és 

gondozása 

Összefoglalás A gyermekek valósítják 

meg a bemutató anyag alapján. 

Gyakorlati jellege van: a gyermekek újra 

összerakják a két növényt a kapott 

anyagokból, megindokolva a darabok 

kiválasztását, elhelyezését és 

egymásutániságát. 

A tevékenység értékelése. 

A gyermekek elültetik a hagymás 

növényeket az edényekbe és gondozzák 

őket. 

Módszerek: 

megfigyelés, 







Módszerek: 

megfigyelés, 







Módszerek: gyakorlás, 

magyarázat, beszélgetés 

Eszközök: puzzle típusú 

darabok 

Frontális 

értékelés 

O2 Frontális 

értékelés 

O4 

Egyéni 

értékelés 

120

4. 7. Válaszok és magyarázatok az önellenőrző tesztekhez 


1. A módszertan a pedagógiai tudományok rendszerének részét képező tudományág, amelynek 

tárgya a tanítás, mint oktatási-nevelési folyamat. 

2. Lásd a megfelelő oldalakat. 


A kurzus tartalmaz éves tervet példaként. Tanulmányozd a megfelelő oldalakat! 


1. Tervezz meg egy tanulási egységet a Környezetismeret / Természettudományok tantárgy 

keretében (iskolai oktatás), vagy készíts egy féléves és heti tervet (óvodai oktatás)! 

4 pont 

2. Tervezz meg egy foglalkozást / leckét Környezetismeretből / Természettudományokból! 

5pont 


Javaslatok: 

- válaszd a kedvenc témádat (kisiskolás vagy óvodai oktatás); 

- a tervezéshez az általad könnyebben megvalósítható modellt válaszd; kövesd a foglalkozás / lecke 

tervezésének lépéseit. 

1. 4p 

2. 5p 

Értékelési és pontozási szempontok 

- a műveletesített célok helyes meghatározása - 0,50p; 

- a tanítási módszerek és a tanulási tevékenységek megfelelő kiválasztása - 1p; 

- a lecke szerkezete, logikus felépítése - 2,50p; 

- egyéni megközelítések - 1p. 

Hivatalból jár egy pont. 

121

Részleges könyvészet: 

1. Elena, Huţanu; Daniel, Ovidiu Crocnan-Ştiinţe, clasa a III-a, Manualul învăţătorului, Editura 

Didactică şi Pedagogică, R. A., Bucureşti, 2001 

2. Elena, Huţanu; Daniel, Ovidiu Crocnan-Ştiinţe, clasa a IV-a, Manualul învăţătorului, Editura 

Didacticăşi Pedagogică, R. A., Bucureşti, 2002 

3. Elena, Rafailă şi colaboratorii- Modele orientative de lucru cu preşcolarii, Editura All 

Pedagogic, Bucureşti, 1999, p. 3- 45. 

4. Gheorghe, Alexandru; Pavelea, Daniel, Tudor şi colaboratorii- Tehnologia didacticăşi a 

tipurilor de lecţie în învăţământul preuniversitar, Editura “Gheorghe Alexandru”, Craiova, 

2005, p. 14- 42 

5. Maria, Comănescu, Androne, Constanţa-Ştiinţe, clasa a II-a, Ghidul învăţătorului, Editura 

Didacticăşi Pedagogică, R.A., Bucureşti, 1996 

6. Ministerul Educaţiei şi Cercetării, Centru Naţional de Formare a Personalului din învăţământul 

preuniversitar- Ghidul programului de informare/ formare a institutorilor/ învăţătorilor- 

curriculum pentru clasele I şi a II-a, Bucureşti, 2003, p. 68- 78 

7. Ministerul Educaţiei şi Cercetării, Consiliul Naţional pentru Curriculum-Ghid metodologic de 

aplicare a programei şcolare de Ştiinţe ale naturii la cls. a III- a şi a IV-a, Bucureşti, 2001, p.4- 

31 

Általános könyvészet: 

1. *** Arborele lumii 

2. *** MEC- Programul Naţional “Educaţia pentru sănătate în şcoala românească”, Ghid pentru 

cadre didactice (suport informativ), 2004, p. 63- 89 

3. Ariniş Ioana, colaboratorii- Biologie, manual pentru clasa a IX-a, Editura All, Bucureşti, 2000 

4. Ariniş Ioana, Cristescu D.- Biologia animalăşi vegetală, ghid metodologic, Editura paralela 45; 

Piteşti, 2006, p. 10- 29, p. 96- 110 

5. Bogheanu Maria Magdalena, Ilarion Niculina- Ştiinţe ale naturii clasa a IV- a experimente, 

evaluare, autoevaluare, Editura Humanitas Educaţional, 2002 

6. Boldor O., Raianu O., Trifu M., Fiziologia plantelor- Lucrări practice, Editura Didactică 

7. Copil V. şi colaboratorii, Biologie, Manual pentru clasa a V-a, Editura Sigma, 1997, pag.28- 78 

8. Corega C., Haralamb Dorel, Talpalaru Seryl- Fizică, manual pentru clasa a VI- a, Editura Teora, 

1998, pag. 22- 46 

9. Corega C., Haralamb Dorel, Talpalaru Seryl- Fizică, manual pentru clasa a VIII- a, Editura 

Teora, 2000, pag. 20- 27, 47- 59 

10. Crocnan Daniel Ovidiu, Huţanu Elena- Manualul învăţătorului, clasa a III- a, Editura 

Didacticăşi Pedagogică, R. A., Bucureşti, 2001, p. 5-14 

11. Crocnan Daniel Ovidiu, Huţanu Elena- Manualul învăţătorului, clasa a IV- a, Editura 

Didacticăşi Pedagogică, R. A., Bucureşti, 2002, p. 4- 10 

122

12. Doina – Olga Ş., Elena B., Cristina Ş., Pszihológia, cl. X-a. Editura Abel, 2003. 

13. Elena Huţanu, Daniel Ovidiu Crocnan-Ştiinţe, clasa a III-a, Manualul învăţătorului, Editura 


14. Elena Huţanu, Daniel Ovidiu Crocnan-Ştiinţe, clasa a IV-a, Manualul învăţătorului, Editura 


15. Elena Rafailă şi colaboratorii- Modele orientative de lucru cu preşcolarii, Editura All 

Pedagogic, Bucureşti, 1999, p. 3- 45. 

16. Enciclopedia pentru tineri Larousse- Plante şi animale, Editura Rao, 1996, pag. 8- 29, p. 32- 99 

17. Fătu Sanda, Stroe Felicia, Stroe Constantin- Chimie, manual pentru clasa a VII- a, Editura 

Corint, 1999, pag. 3- 25 

18. Gheorghe, Alexandru; Pavelea, Daniel, Tudor şi colaboratorii- Tehnologia didacticăşi a 

tipurilor de lecţie în învăţământul preuniversitar, Editura “Gheorghe Alexandru”, Craiova, 

2005, p. 14- 42 

19. Gheţe M., Grosu M., Activităţi practice de biologie pentru gimnaziu, Editura Didacticăşi 

Pedagogică, R.A., Bucureşti, 2002, pag. 12- 32, p. 32- 45 

20. Grinţescu I., Botanică, Editura Ştiinţificăşi Enciclopedică, Bucureşti, 1985, p. 32-69 

21. Întrebări şi răspunsuri- Naturăşi animale, Enciclopedia Rao, Grupul Editorial Rao, 2005 

22. Întrebări şi răspunsuri-Ştiinţa în viaţa cotidiană, Enciclopedia Rao, Grupul Editorial Rao, 2005 

23. Janice Van Cleave, Biológia, 101 könnyű és látványos kísérlet a biológia játékos tanulásához, 

Editura Springer Hungarica, 1995. 

24. Maria, Comănescu, Androne, Constanţa-Ştiinţe, clasa a II-a, Ghidul învăţătorului, Editura 

Didacticăşi Pedagogică, R.A., Bucureşti, 1996 

25. Ministerul Educaţiei şi Cercetării, Centru Naţional de Formare a Personalului din învăţământul 

preuniversitar- Ghidul programului de informare/ formare a institutorilor/ învăţătorilor- 

curriculum pentru clasele I şi a II-a, Bucureşti, 2003, p. 68- 78 

26. Ministerul Educaţiei şi Cercetării, Consiliul Naţional pentru Curriculum-Ghid metodologic de 

aplicare a programei şcolare de ştiinţe ale naturii la clasele a III- a şi a IV-a, Bucureşti, 2001, p. 

4- 31 

27. Opriş T., Bios (Cele mai pasionante probleme ale lumii vii), Editura Albatros 

28. Opriş Tudor- Aceste uimitoare plante şi animale, Editura Ion Creangă, Bucureşti, 1988 

29. PacearcăŞtefan, Constantinescu Rodica, Popescu Maria- Luiza-Ştiinţe, clasa a IV- a, Editura 

Cartea Universală, 2003 

30. Pârâială Viorica, Pârâială Dumitru, Filoti Carmen- Ştiinţe ale naturii, auxiliar pentru elevi, 

cadre didactice şi părinţi, Editura Euristică, Iaşi, 2002 

şi Pedagogică, Bucureşti, 1983, p. 25- 48 

31. Ţibea, Florica- Atlas şcolar de biologie (Regnul Plante), Editura Didacticăşi Pedagogică, R.A., 

Bucureşti, 2004 

32. Ţibea, Florica- Atlas şcolar de biologie (Regnul Protista, Regnul Animal), Editura Didacticăşi 

Pedagogică, R. A., Bucureşti, 2004 

33. Ţibea, Florica- Atlas şcolar de biologie- Anatomia omului, Editura Didacticăşi Pedagogică, 

R.A., Bucureşti, 2004 

34. Todor V. şi colaboratorii, Metodica predării biologiei la clasele V- VIII, Editura Didacticăşi 

Pedagogică, Bucureşti, 1982 

35. Turcitu Doina, Pop Viorica- Fizică manual pentru clasa a VIII a, Editura Radical, 2000, pag. 7- 

47 

36. Vodă Claudiu- Cercetător la …. zece ani, Editura Aramis, Bucureşti, 2001 

123

124

Ministerul Educaţiei şi Cercetării Proiectul pentru Învăţământul Rural

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

Delete template?

Save as template?