értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

sának képességcsökkenését mutatják. Azonban Cropley szerint a felnıttek tehetnek olyan
lépéseket, amelyek segítségével megırizhetik kreativitásukat (Cropley, 2001).
A kreativitás a tehetség-modellek megalkotásakor is fontos szerepet kap. Balogh munkája
alapján azt láthatjuk, hogy az ismertetett tehetség-modellek nagy része az általános értelmi
adottságok, motivációs tényezık, valamint a családi, iskolai, társadalmi tényezık szerepe
mellett, a kreativitás jelentıségét is megfogalmazzák (Balogh, 2006).
4.3.2. A zenetanulás és az intelligencia vizsgálatára irányuló hazai empirikus
kutatások
Ahogyan azt a bevezetıben is említettük, Magyarországon Barkóczi Ilona, és Pléh Csaba
folytatott a zenei neveléssel kapcsolatos pszichológiai hatásvizsgálatot Kecskeméten, amely
kutatás világviszonylatban is az elsı ilyen jellegő kutatások közé sorolható (Barkóczi és Pléh,
1977). A kutatás célja annak vizsgálata volt, hogy tapasztalható-e, illetve milyen hatások tapasztalhatók
a Kodály zenei nevelési koncepciója alapján oktatott ének-zenei tagozatos gyermekek
esetében az intelligencia fejlıdésére. A longitudinális vizsgálat 1969–72 között zajlott.
Az elsı évben három csoporttal kezdték a munkát. Ezek a következık voltak: a kecskeméti
Kodály Zoltán Zenei Általános Iskola elsı B osztálya, és a Czollner téri Általános Iskola két
párhuzamos elsı osztálya. A Czollner téri iskola egyik elsı osztálya Kodály zenei nevelési
koncepciója szerint tanult, a Kodály iskola egyik énektanára tanította ıket. A beiratkozás után
véletlenszerő választással jelölték ki a zenét tanuló osztályt, zenei alkalmassági vizsgálat nem
történt. Az elsı év alapján azonban kiderült, hogy a Kodály iskolás tanulók szocioökonómiai
státuszuk, és ezzel összefüggésben intelligencia tekintetében elınyösebb helyzetben vannak.
Ezért a következı tanévben a Zrínyi Ilona Általános iskola két párhuzamos osztályából, páronként
megfeleltetve alakították ki a Kodály iskola megfelelı kontroll csoportját.
Az elvégzett mérések:
– Az intelligencia mérése: 1. évben Binet intelligencia tesztjének Éltes–Baranyai által
magyarra adaptált változata. 2. évben Wechsler-teszt gyerek változatának öt
résztesztje: élethelyzetek, fıfogalom próba, számismétlés, jelek, képrendezés. 3.
évben nem volt. 4. évben a teljes HAWIK teszt.
– A kreativitás mérése: Guilford és Torrance munkáira támaszkodva maguk alakították
ki a gyerekek számára alkalmas teszt sorozatot.
– Nem intellektuális jellegő vizsgálatok: figyelempróba (Piéron teszt), szorongásmérés
(Taylor-féle szorongásskála gyerekváltozata), és Rorschach-vizsgálat.
Barkóczi és Pléh szerint a fıbb eredmények a következı szempontok alapján foglalhatók öszsze:
1. A Kodály-féle zenei nevelés hatása az intellektuális folyamatokra és a személyiségre.
2. A szociális helyzetbıl adódó kulturális hátrány kompenzálása zenei nevelés által.
3. A zenei nevelés és a szociális helyzet hatása az intellektuális képességek egymás közötti
összefüggéseire, valamint a személyiségvonásokkal fennálló kapcsolatokra.
Az általános intelligencia a zenei nevelés hatására nem változott. A kreativitás területén viszont
a zenei nevelés hatása egyértelmő volt. A fejlesztı hatás az alacsonyabb szociális helyzető
csoportoknál is megmutatkozott, akik nemcsak saját kontroll-párjukat múlták felül, hanem
bizonyos próbákban, illetve években, felülmúlták a magas státusú nem zenei csoport
teljesítményét is.
Az alacsony státuszú gyerekeknél az évek során csökkent a verbális és nem-verbális intelligencia
közötti aránytalanság, az intelligencia szerkezete kiegyensúlyozottabbá vált.
97