értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

korlátok közé szorítják a gondolkodást, és inkább a konvergens gondolkodást vizsgálják. Ezzel
szemben a gondolkodást vizsgáló divergens feladat azt várja el, hogy a vizsgált személy
egyszerre több irányba haladva, új, önálló gondolatokat fogalmazzon meg. Az ilyen típusú
feladatokban nincs rossz válasz, a válaszok értékelési szempontjai a következık:
• Fluencia (folyékonyság, válasz-szám): azt értékeli, hogy megadott idı alatt hány
választ tudott adni a vizsgált személy.
• Flexibilitás (hajlékonyság): annak a mutatója, hogy a kapott válaszok hány kategóriába
sorolhatók.
• Originalitás (eredetiség): a válaszok egyediségét mérı mutató.
A kreativitás mérésére Guilford a „Szokatlan használat” tesztjét dolgozta ki, amely a divergens
szemléletet – egy-egy tárgy használatának a szokványos módjától való elszakadást,
újszerő felhasználási lehetıségek kitalálásának képességét – méri. Guilford elmélete alapján
az intelligencia 120 független képesség összességét jelenti, ezek az általános képességek három
csoportba sorolhatók (Maltby, Day és Macaskill, 2007):
• Mőveletek: a mentális feldolgozást jelenti. Öt típusa: kiértékelés, konvergens és
divergens produkció, memória, kogníció.
• Tartalom: azok az ismeretek, amelyek birtokában eldöntjük, mely mőveletket
használjuk. Öt típust különböztet meg: vizuális, hallási, szimbolikus, szemantikai,
viselkedés.
• Produkció: azokból a formákból áll, amely formákban az információ tárolódott, és
amelyek alapján az ember asszociációk, vagy kapcsolatok kialakítására képes. Hat
típust különböztet meg: egységek, osztályok, kapcsolatok, rendszerek, transzformáció
és implikáció.
Cropley (2001) az alkotó ember fıbb jellemzıit a következıképpen foglalja össze:
• változásra törekvés, merészség;
• impulzivitás (kevésbé képes kontrollálni magát);
• hajlam a fegyelmezetlenségre (az elérni kívánt cél érdekében viszont nagy önfegyelemre
képesek);
• nyitottság az új elképzelések iránt;
• non-konformizmus, a tekintély megkérdıjelezése;
• új helyzetekre való gyors és rugalmas reagálás;
Eysenck összefoglalása alapján a kutatók a kreativitás következı jellemzı jegyeit hangsúlyozzák
(Eisenck, 1997):
• önállóság
• non-konformizmus
• az ingerek iránti fogékonyság
• rugalmasság
• a dolgok több irányból történı megközelítése
• inner directedness
• erıs egó
A kreativitás életkori sajátosságait illetıen Cropley a következı megválaszolandó kérdéseket
veti fel: (1.) A kreativitás csak a gyerekek gondolkodásmódját jellemzi legfı-képpen? (2.)
Hasonló-e a gyermeki és a felnıtt kreativitás? (3.) Hogyan ırizhetik meg a felnıttek kreatív
képességeiket? A válaszokat a következıképpen foglalja össze: a felnıttek képesek a kreatív
gondolkodásra, újdonságok produkálására, azonban ezt a képességet kortól függı változások
jellemzik. Tipikus különbségek vannak a gyerekkori és a felnıttkorra jellemzı kreativitás
között. A kor elırehaladtával a kutatások az információ-feldolgozás gyorsaságának változását,
a munkamemória terjedelmének csökkenését és a figyelem szelektiv módon való felhasználá-
96