értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

4.3. A zenetanulás, zenei képességek és az intelligencia
Az elızı fejezetekben bemutatott empirikus kutatások megerısítik azt az elképzelést, hogy a
zenetanulás hozzájárul az intellektuális fejlıdéshez. A vizsgálatok eredményei alapján a zenetanulás
során fejlıdı zenei képességek, transzferhatások következtében hozzá-járulhatnak
egyéb kognitív készségek és képességek fejlıdéséhez. Fontos kérdés lehet azonban az is,
hogy létezik-e kimutatható kapcsolat a zenével történı rendszeres foglalkozás, a zenei képességek
és az intelligencia között. A zenetanulás és intellektuális képességek vizsgálata területén,
Magyarországon úttörı jelentıségő kutatások folytak, Kecskeméten a Kodály Iskolában
Barkóczi Ilona és Pléh Csaba (1977) longitudinális vizsgálatát világviszonylatban is az elsı
ilyen jellegő kutatások között tartjuk számon.
A zenetanulás, zenei képességek, valamint az intelligencia kapcsolatát összefoglaló fejezet
elsı részében az intelligenciakutatások történetét, az intelligencia szerkezetérıl alkotott
modelleket foglaljuk össze. Majd a zenetanulás, zenei képességek és intelligencia vizsgálatára
irányuló empirikus tanulmányokat ismertetünk.
4.3.1. Intelligencia és kreativitás
Az értelmi képességek egyéni különbségeinek hátterében a megismerı folyamatokban megnyilvánuló
egyéni különbségek állnak. Ilyenek lehetnek például az emlékezet pontossága,
vagy a felfogás gyorsasága. A pszichológusok számára a kezdetektıl fogva kihívást jelentett
az, hogy tudományos módszerekkel mérhetıvé váljanak az értelmi képességek közötti egyéni
különbségek. Az elsı empirikus vizsgálat, amely például olyan triviális összefüggésekkel
hozta összefüggésbe az értelmi képességek közötti eltéréseket, mint a koponya mérete, a múlt
század közepén történt és Sir Francis Galton nevéhez főzıdik. Az elsı intelligenciatesztet
Cattell, Wundt tanítványa szerkesztette. Az elsı általánosan elterjedt intelligenciateszt összeállítója
Binet. Binet és Simon a mindennapi élethez kapcsolódóan harminc kérdést tartalmazó
tesztet dolgoztak ki a gyermekek iskolai alkalmasságának vizsgálatára, a mentális színvonal
meghatározására. Binet az intelligencia három lényeges összetevıjét veszi figyelembe: (1.) a
gondolkodás irányt szabó és irányt tartó tendenciája; (2.) az elgondolt célok megvalósításának
képessége; (3.) kritika. Binet és munkatársai a korábbi felfogásokkal ellentétben már egy teljesítménybeli
megnyilvánulásból indultak ki. A módszer lényege, egy adott életkorban elvárható
feladatok kialakítása, a teljesítmény alapján tehát a gyermekek mentális életkora volt
megállapítható. Binet és Simon 1911-ben utolsónak publikált tesztje már 12-15 éves korú fiatalok,
sıt felnıttek intelligenciájának mérésére is alkalmas volt (Maltby, Day és Macaskill,
2007). A teszt igen nagy népszerőséget ért el, sorra megszülettek a különbözı országokban
alkalmazható változatai. Ma már azonban a Binet-teszt különbözı változatainak helyére általánosan
a Wechsler-teszt lépett, Wechsler nem a feladatokat módosítja életkor szerint, hanem
a skálát változtatja meg tíz évtıl egészen öregkorig. Az összesen tíz próbából álló teszt szóbeli
és cselekvést kívánó feladattípusokat is tartalmaz. További elırelépést jelentett Stern munkássága,
aki 1912-ben bevezette az intelligenciahányados fogalmát (intelligencia quotiens –
IQ), amelynek értelmezése szerint az IQ=100 az életkornak megfelelı átlagos szintet jelenti.
A képességek mibenlétének felderítése, mérési lehetıségeinek megteremtését követıen
az értelem szerkezetének faktoranalízis technikák segítségével történı feltárására törekedtek.
A faktoranalízis pszichológiai alkalmazásaként Spearman (1927) kidolgozta az intelligencia
két-faktor elméletét (magának a faktoranalízisnek, mint matematikai módszernek az alapjait is
ı fektette le). Ez tulajdonképpen az elsı pszichometriai elmélet volt. (A pszichometria lényegében
a gondolkodás pszichológiai folyamataira keresi azokat a faktorokat, amelyek az intellektuális
teljesítményt meghatározzák; mai értelmezés szerint a pszichológiai mérés statiszti-
93