értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

hatóak, de eltérıek voltak. A szöveges feladatok esetén a bal prefrontális kéreg mutatott nagyobb
aktivitást, míg a szimbolikus egyenletek esetén a posterior parietális lebeny volt inkább
foglalkoztatva (vagyis az a kérgi terület, amely a saját testhez tartozó egocentrikus téri információkért
és ingerekért is felelıs).
Szirony, Burgin és Pearson (2008) relatíve erıs korrelációt talált a zenei képességek és a
jobb agyféltekei mőködés között. Ezzel szemben a matematikai és a bal agyféltekei kapcsolatot
ehhez képest kisebb jelentıségőnek ítélték.
Leng és Shaw egy kauzális kapcsolat lehetıségét vetették fel a zene és a térbeli-idıbeli
gondolkodásmód között (Leng és Shaw, 1991). Modelljüket a Trion-modell alapján fejlesztették
ki. A trionok anatómiai egységek az agykéregben, amelyek funkcionális (mőködési) egységként
is tekinthetık. Az a szerepük, hogy nagyszámú kvázi-stabil periodikus térbeli-idıbeli
tüzelı impulzusmintázatokat produkálnak. Az agykéreg ezeknek a térbeli-idıbeli tüzelési
mintázatoknak kiterjedt repertoárjával rendelkezik; ezek gerjeszthetık, és az összekapcsolódások
révén elıálló kis változások következtében erısíthetık. Ezek a memóriai (tüzelı) impulzusmintázatok
véletlenszerően fejlıdnek az idıben, egyik a másikból. Olyan természetes
sorrendeken keresztül, amelyek bizonyos specifikus szimmetriát mutatnak, és az agykéregnek
egy közös neurális nyelvét képezik. Leng és Shaw szerint az eredmények meghökkentıek
voltak, amikor a trion-modellbeli mintázatok fejlıdését leképezték; hangmagasságoknak és
hangszerekre jellemzı hangzásoknak tudták megfeleltetni ezeket a mintázatokat. Szerintük
ezáltal bepillantást nyerhetünk abba, hogy milyen kapcsolat van a zenei és az absztrakt térbeli-idıbeli
gondolkodás között. Az elmélet szerint a térbeli-idıbeli gondolkodás kulcsfontosságú
összetevıje lehet a neuronok ún. kolumnáris hálózatainak azon beépített képessége, hogy
szekvenciálisan ismerik fel a kérgi tüzelımintázatok közötti szimmetria-kapcsolatokat. Erre a
szekvenciális folyamatra úgy hivatkoznak, mint mintázatfejlıdésre. Ezek a mintázat-fejlıdési
mentális folyamatok tíz másodperc idıtartamtól akár percekre is kiterjedhetnek. (Összehasonlításképpen:
például az arcfelismerés mintázat-felismerési folyamata a másodperc tört része
alatt befejezıdik.) Leng és Shaw szerint a zenehallgatás nyilvánvalóan ugyanúgy magában
foglal mintázatfelismerési mechanizmusokat, mint a térbeli-idıbeli gondolkodás. Más kutatók
erıs kritikát fogalmaznak meg Trion-modell elméletével kapcsolatosan. Husain, Thompson és
Schellenberg (2002) például elfogadja ugyan a zenehallgatás következtében felmerülı rövidtávú
hatást, mely szerint direkt kapcsolat mutatható ki a zenehallgatás és a térbeli-idıbeli képességek
között, azonban Leng és Shaw modelljénél egyszerőbb magyarázatot javasol. Ahogyan
arra már 2. 5. fejezetben is utaltunk, kutatásaik inkább az „arousal-mood” hipotézist támasztják
alá, amely szerint bármilyen mérsékelt arousal stimulus pozitív hangulatot indukálhat;
ez változatos kognitív feladatok teljesítmény-növekedésében kifejezıdhet, például a térbeli
képességekben.
Nisbet (1991) szerint a zene idıbeli elrendezıdését reprezentáló szimbólumok és a törtszámfogalommal
kapcsolatos matematikai szimbólumok között szoros kapcsolat van. Wenger
és Wenger (1990) megemlíti azt az idegtudományi feltételezést, hogy a zenedarabok gyakorlása
során mőködtetett kérgi neuronok használata erısíti a matematikai gondolkodásban szerepet
játszó kérgi területeket is.
Végezetül érdemes arra is kitérnünk, hogy az amerikai Matematikatanárok Nemzeti Tanácsa
(National Council of Teachers of Mathematics, NCTM) felhívja a figyelmet a képességfejlesztés
tanítási módszerének a „sulykolástól” való elválasztásának jelentıségére (Kells,
2009). A tanács által támogatott képességfejlesztési lehetıségek között fontos szerepet kap a
zenei fejlesztéstıl várható segítség. Az NCTM a matematika tanításának olyan kontextusokba
való helyezését támogatja, amelyek segítik a gondolkodás egyéb formáit, beleértve a problémamegoldást.
Ilyen alkalmas és természetes kontextusnak tartják a zenei kontextust. Az 5.
táblázat alapján az NCTM a következı természetes kapcsolódási pontokra hívja fel a figyelmet
a zenei megértéssel összefüggésben óvodás gyermekekre vonatkozóan (Kells, 2009).
90