értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

portba sorolják, aptitude (adottság), és achievement (teljesítmény) vizsgáló tesztek. Az elmúlt
évtizedekben lefolytatott két hazai zenei képességvizsgálat egyben új zenei képességmodellek
kialakítását is eredményezte (Erıs, 1992; Turmezeyné és Balogh 2009).
Az alapvetı zenei képességek, a zenei alapképesség korszerő szemlélető modellje – amely
modell munkánk elméleti kereteit nyújtja – Nagy József vezetésével Erıs Istvánné, Fodor
Katalin és Pethı István munkájának köszönhetı (Erıs, 1992, 1993). E modell a speciális zenei
képességeknek egy közös bázisát, a zenei alapképességet kívánja meghatározni, amelyre a
további specifikus zenei képességek ráépülnek.
A zenei képességeknek egy más módon történı rendszerezése valósul meg Turmezeyné,
Máth és Balogh (2005), Turmezeyné és Balogh (2009) munkája és longitudinális vizsgálata
alapján. Értelmezésük szerint az egyes zenei tevékenységekhez szükséges képességek hierarchikusan
rétegzıdnek. Rendszerük kiindulópontja a tapasztalati úton, a formális oktatással
megszerezhetı tudás, valamint a pusztán intellektuális úton is megközelíthetı tudás elkülönítése.
A fejezet második részében a zenei észleléssel, a zenei feldolgozással kapcsolatos ismeretekrıl
nyújtunk összefoglalást. Kitértünk arra a szemléletbeli változásra, amelyet a kognitív
tudományok fejlıdése a zenepszichológiának a zenei képességekkel összefüggı szemléletmódjában
is hozott. Részletesen ismertettük a zenei észlelés és feldolgozás alapvetı területeit
és fejlıdésük jellemzıit. Továbbá a zenei észlelés és feldolgozás idegrendszeri hátterével
kapcsolatos ismereteket is összefoglaltuk. A mőszeres kutatások, képalkotó eljárások vizsgálati
eredményei egyrészt az agy fiatalkori rendkívüli plaszticitását hangsúlyozzák, amelynek
következtében számos változás mutatható ki zenét tanuló és zenét nem tanulók agymőködésében.
Ezek a kutatási eredmények hozzásegíthetnek bennünket a zenei tevékenységek alapjainak
jobb megértéséhez, másrészt lehetıséget is nyújthatnak más típusú kognitív tevékenységek
során létrejövı agyi mőködésekkel történı összevetésre is. A jövıben e kutatások talán a
transzfer lehetıségeinek tudományos igazolásához, vagy elvetéséhez is hozzájárulhatnak.
69