03.05.2013 Views

értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

logh, 2009). A dallam hallás utáni éneklését a dallam megfigyelésének három kategóriája<br />

szerint, a dallam vonala, az azt alkotó hangközök, illetve a tonalitás mentén vizsgálták. Az<br />

elsı feladatban szukcesszív hangközöket kellett egymás után visszaénekelni, a másodikban<br />

három, különbözı tonalitású dallamot, a harmadikban pedig a tonalitásnak megfelelı záró<br />

hangot kellett megtalálni. A fejlıdés mindhárom feladatban szignifikáns volt. A hangközök<br />

visszaéneklése magasabb teljesítményt mutatott a dallaménál. Ez éppen ellentétes a hallás<br />

utáni diszkriminációnál tapasztalt eredményekkel. Turmezeyné szerint a két különbözı zenei<br />

tevékenység más megközelítést kíván. Amíg a zenei észlelésnél a dallam egészleges észlelése<br />

az alapvetı, addig a visszaénekléshez valamennyi hangköz megfigyelése szükséges.<br />

Turmezeyné és Balogh vizsgálatában a legalacsonyabb teljesítmény a tonális érzéket vizsgáló<br />

feladatban született, azonban a három mérés során itt történt a legnagyobb fejlıdés. A szakirodalmi<br />

adatok is azt támasztják alá, hogy ezen a területen a fejlıdés nem egyenletes, hanem<br />

8-9 éves kor között ugrásszerő. A longitudinális vizsgálat alapján az is megmutatkozott, hogy<br />

az egyéves iskolai ének-zenetanítás sem a kiválóak táborát nem tudta gyarapítani, sem a leggyengébbek<br />

lemaradását csökkenteni. A harmadik mérés alkalmával történt azonban változás,<br />

a maximálisan teljesítık aránya 3%-ról 10%-ra nıtt és a leggyengébbek aránya pedig 3%-ról<br />

2%-ra csökkent.<br />

3.5.4. A harmónia észlelésének fejlıdése<br />

A harmóniai érzék kialakulásához vezetı elsı megnyilvánulások a konszonancia, illetve a<br />

disszonancia megkülönböztetése, illetve a konszonancia preferálása. A konszonancia preferálása<br />

(Zenatti, 1993) munkája alapján ötéves korban jelenik meg (Zenatti, 1993). Újabb kutatások<br />

alapján azonban sokkal korábbi életkorban, már a csecsemık is elınyben részesítik a konszonáns<br />

hangközöket a disszonáns hangközökkel szemben. (Schellenberg, és Trainor, 1996;<br />

Schellenberg, és Trehub, 1996; Trainor, 1997). A konszonáns hangközök feldolgozása mind a<br />

hat hónaposnál idısebb csecsemık, mind a felnıttek számára könnyebb. Valamint a konszonáns<br />

hangközt követı disszonáns hangközt könnyebb egymástól megkülönböztetni mind a<br />

felnıttek, mind a csecsemık számára, mint az egymást követı konszonáns hangközöket. Továbbá<br />

Crowder, Reznick és Rosenkrantz (1991) közlése alapján a csecsemık ugyan nem mutattak<br />

különbözı érdeklıdést a dúr, illetve a moll hármashangzatok iránt, viszont elınyben<br />

részesítették a konszonáns akkordokat az erısen disszonáns akkordokkal szemben (Crowder,<br />

Reznick és Rosenkrantz, 1991). Trainor és Heinmiller kísérlete azt is kimutatta, hogy a hathónapos<br />

csecsemık nagyobb figyelmet tanúsítottak egy Mozart menüett eredeti verziója iránt,<br />

mint egy disszonáns intervallumokat is tartalmazó változatának (Trainor és Heinmiller,<br />

1998a). Costa-Giomi óvodás gyermekek vizsgálata alapján a négyéves gyerekeknek nehézséget<br />

okoz a harmóniák egymástól való megkülönböztetése. Ötéves korban, e tekintetben már<br />

jobb eredmények születtek, viszont ha a változó harmóniákat egy dallam kíséreteként kell<br />

azonosítani, ez még az ötévesek számára megoldhatatlan feladat (Costa-Giomi, 1994). A konszonancia<br />

és disszonancia megkülönböztetési képességének fejlıdésében egyértelmően megfigyelhetı<br />

az akceleráció. Zenatti eredményei szerint, Imberty 1969-ben lefolytatott harmóniai<br />

képességvizsgálatát megismételve, az akkori hétévesek színvonalát ma már az ötévesek teljesítették.<br />

(Zenatti, 1993). Ez a fejlıdés valószínőleg annak tudható be, hogy a gyerekek a média<br />

közvetítésével nap mint nap együtt élnek a felnıttek zenéjével.<br />

A szakirodalmi adatok alapján a harmónia észlelése fejlıdik legkésıbb. Az iskolai tananyagnak<br />

alsó tagozatban nem is része a harmóniai fejlesztés. Turmezeyné és Balogh vizsgálata<br />

alapján ennek ellenére csak kevéssel mutat alacsonyabb szintet ez a képesség a dallami és<br />

ritmikai képességeknél (Turmezeyné és Balogh, 2009). E jelenség magyarázatául Turmezeyné<br />

szerint két dologra is gondolhatunk. Egyrészt a hallás utáni diszkrimináció tevékenysége tölt<br />

62

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!