értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

csoportba sorolhatók, a megértést és az esztétikai ítéletet vizsgálják különbözı feladattípusok
segítségével (pl. Hevner, 1934).
A zenei ízlés és beleélési képesség méréseként összefoglalható tesztek sorában zenei ízlés
és megértés, esztétikai ítélıképességet mérı teszteket találhatunk. A feladatok nagyjából
három típust alkotnak: összehasonlítás, esztétikai ítélet és improvizáció.
A Dombiné által ismertetett tesztek alapján azt láthatjuk, hogy a zenei tesztek elsısorban
a zenei észlelés, valamint a reprodukció képességeit vizsgálják. Ennek kapcsán azonban a
legkülönbözıbb összetevıkkel találkozhatunk. Ezek rendszerezésében szinte lehetetlen egységes
nézıpontot kialakítani. Valamennyi tesztben közös azonban az, hogy a zenei azonosságkülönbözıség
megkülönböztetését kérik, és ezek alapján ezt tekinthetjük az összes zenei képesség
alapjának. Laczó Zoltán 1976-ban a II. Nemzetközi Kodály Szimpóziumon a zenei
képesség rendszerezési törekvéseivel kapcsolatosan így fogalmaz: „a zenei tehetség, a muzikalitás
és a zenei képességek értelmezésében a gyakorlatnak eltérı volta, valamint a fogalmi
tisztázatlanság folytán a zenepszichológiában és a zenepedagógiában egyaránt bábeli nyelvzavar
uralkodik a mai napig” (Laczó, 1976. 6. o.). Szerinte bizonyos meggondolások alapján a
zenei képességek kifejezés mutatkozik a leghasználhatóbbnak. „Ez a legtisztább,
legegyértelmőbb kifejezés, melynek kapcsolata tisztázott a készségekkel, adottságokkal, sıt a
személyiség egészébe is szervesen beleilleszthetı.” (Laczó, 1976. 6. o.). A közben eltelt idı
alatt két hazai vizsgálat is hozzájárult a zenei képességek modellezésérıl alkotott képhez
(Erıs, 1992, 1993; Turmezeyné és Balogh, 2009; Turmezeyné, Máth és Balogh, 2005).
Turmezeyné és Balogh összefoglalása alapján a zenei képességek rendszerezése, áttekintése
után két általános érvényő megállapítás tehetı. Egyrészt, az eltérı megnevezések ellenére
a zenei észlelést tekinthetjük az összes zenei képesség elıfeltételének. Másrészt pedig, a zenei
képességek nem választhatók el a zenei hang dimenzióitól. A zenei képességtesztek esetenként
eltérı rendszerezéssel ugyan, de a zenei hang tulajdonságai alapján általában dallami,
ritmikai, harmóniai, hangszínnel és hangerıvel kapcsolatos képességeket különböztetnek
meg. „A zenei tehetség és képességek kutatásában az összettség hangsúlyozása visszatérı
elem.” (Turmezeyné és Balogh, 2009. 55. o.). Az elméletekben általában megjelennek az esztétikai
és kulturális vonatkozások tágabb értelmezései is, azonban az empirikus modellekben
elsısorban a zenei észlelést és jóval kisebb mértékben a reprodukciót – éneklést és tapsolást –
vizsgálják.
3.3. Az elmúlt évtizedek hazai zenei képességvizsgálatai
Az alapvetı zenei képességek, az ún. zenei alapképesség korszerő szemlélető feltárása a Nagy
József vezetésével folyó alapvetı készségek és képességek rendszerezésére, fejlıdési folyamataik
feltárására irányuló kutatások részeként, Erıs Istvánné, Fodor Katalin és Pethı István
munkájának köszönhetı. Az eredményeket összegzi (Erıs, 1992, 1993). E modell a speciális
zenei képességeknek egy közös bázisát kívánja meghatározni, amelyre a további specifikus
zenei képességek ráépülnek. Ezt a speciális képességbázist tekinti zenei alapképességnek. E
modell a Nagy József által kialakított rendszerhez illeszkedve a zenei alapképességet képességek,
készségek, illetve ismeretek (képzetek, fogalmak) rendszereként értelmezi, amelyek az
adottságokra, mint öröklött struktúrákra épülve, tanulás eredményeként jönnek létre. „Az
adottságok öröklött struktúrák, melyek minısége befolyásolja a képességek fejlıdésének
gyorsaságát, elérhetı legmagasabb szintjét” (Erıs, 1993). A modell értelmezése alapján a
készségek és képességek – a zenei képességek is – tanulás eredményeként jönnek létre, az
adottságokra épülve. Az ismereteket is tanult struktúráknak tekinti, valamint az ismeret és
készség közös sajátosságaként azt jelöli meg, hogy ezek mindig meghatározott tartalomhoz
kapcsolódnak. Ezzel szemben a képesség, így a zenei képesség is bármely tartalmon mobili-
49