értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

kában és a természettudományos tárgyakban is. A kutatás fókuszában az állt, hogy melyek
azok az alapelvek, amelyek funkcionálisan fontosak mindegyik területen, ugyanakkor tekintettel
voltak azokra a jellegzetességekre is, amelyek a különbözı területek velejárói. A vizsgálat
során a következı, valamennyi területet érintı fogalmi struktúrák fontossága mutatkozott
meg: hierarchia, periodikusság, egységek, arány – arányosság, szimmetria, mintázatok, állandóság
– változás. A közös stratégiák pedig a következık: számolás – mérés; a rész – egész,
hasonló – különbözı fogalompárok használata; osztályozás; megnevezés. Egy késıbbi tanulmányában
Bamberger (2000) egy olyan kísérletsorozat kezdeteirıl számol be, amely számítógéppel
támogatott környezetben történı zenei és nem zenei (geometriai) mintázatokra irányuló
tevékenységek segítségével kívánja megvizsgálni a zenei és matematikai megértés kapcsolatát.
A felmerülı kérdés a következı: kapcsolatot teremtenek-e a gyerekek a való világ tevékenységei,
például az éneklés és dallamok eljátszása, ritmusok eltapsolása, valamint a matematika
és a természettudományos tárgyak alapelvei között? Bamberger szerint e kutatássorozat
végeztével megérthetjük a jelentését ezeknek a tevékenységeknek, hatékonyabb tudással
rendelkezhetünk arról, vajon ezek és hasonló tevékenységek hogyan biztosíthatják a további
fejlıdést különbözı életkorokban és osztályokban.
Bamberger és diSessa (2003) egy további munkája során 11 és 12 éves gyerekekkel
végzett vizsgálatában szintén egy interaktív zenei és matematikai szoftver környezetben dolgozott.
Nézetük szerint az a mód, ahogyan a gyerekek a program segítségével a zenei struktúrákat
érzékelik, kapcsolatban van a matematika olyan alapfogalmaival, mint arány–
arányosság, törtek és közös többszörös. A vizsgálat rávilágított a multimédia segítségével
történı többszörös reprezentáció szerepére. Várakozásuknak megfelelıen a gyerekek munkája
egy kezdeti bizonyítékot szolgáltatott a matematikai és a zenei struktúrák rokonságával
kapcsolatosan. Az eredmények egyúttal, sejtésük szerint, arra is utalnak, hogy ez a rokonság
kiterjeszthetınek látszik általánosabb matematikai fogalmak (úgymint transzformáció, invariánsok,
stb.), illetve zenei struktúrák irányába; ennek bizonyítása azonban még további vizsgálatokat
igényel.
Bamberger (1991, 2005b) szerint a zene – empirikus tanulmányaiban használt számítógépes
környezetben történı interaktív – grafikus reprezentációja fontos szerepet tölt be a zenei
megértésében, a zenei gondolkodás fejlıdésében. Szerinte a zene grafikus reprezentációjának
megértését sokkal inkább szolgálja, ha a gyermekek maguk fedezik fel a zene leképezésének
a lehetıségeit. Ennek eredményeként a gyermekek képessé válnak a hallás – értelmezés
– lejegyzés közötti mentális struktúrák szabadabb összekapcsolására, több irányból történı
„bejárására”. Ily módon a zenei információk alapján kialakuló zenei kognitív struktúrák sokkal
árnyaltabbak lesznek, összetettebbé válnak, kumulálódnak.
A kutatások a zenetanulás és a kognitív képességek közötti kapcsolatot jelzik. Ez a kapcsolat
általános, és Schellenberg szerint inkább a kognitív képességek széles skálájára terjed
ki, mint a képességek speciális összetevıire (Schellenberg, 2006a). A jelenség magyarázatául
Schellenberg három különbözı lehetıséget vet fel.
1. Minden iskolán kívüli tevékenység, amely az iskolai tanulmányokkal rokon természető
(pl. olvasás, matematikai különórák, vagy sakkleckék) hozzájárulhat az intellektuális gyarapodáshoz.
A zenetanulásnak ettıl még lehetnek sajátos jellemzıi.
2. A zenetanulás intellektuális hozadékát a hangszertanulás által fejlıdı képességek
egész sora adja. Ilyenek lehetnek: a motoros képességek, a kottaolvasás képessége, érzelmi
fejlıdés, az érzelmek átadásának képessége, memorizálás, a zenei struktúrákkal kapcsolatos
ismeretek bıvülése (skálák, akkordok, hangközök, harmóniafőzések, stb.). E faktorokból a
legtöbb nemcsak a zenéléskor használatos, hanem más, nem zenei tevékenységekben is megjelenik.
3. Speciálisan a zene maga idézi elı az effektust, a zene absztrakt természete általánosságban
segítheti az absztrakt gondolkodást.
37