értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

Próbáljuk azt is elérni, hogy azok a gyerekek is énekeljenek, akik általában visszahúzódóbbak,
nem szívesen énekelnek. Segíthetnek ebben például a felelgetı játékok, ahol kisebb
csoportokban, vagy akár egyenként válaszolgatnak egymásnak. Szerethetik a gyerekek a stafétaszerően
folytatható énekes játékokat is, amikor mindenki hozzátehet valamit az elızıhöz,
vagy ı javasolhat új dalt azzal, hogy elı énekli a többiek számára. Figyeljük meg azt is, hogy
nem minden gyerek számára esik jól ugyanaz a hangfekvés. Vannak olyan gyerekek, akik
mélyebben, vagy magasabban szeretnek – és tudnak tisztábban, könnyebben énekelni. Ez a
lehetıség is fennállhat annak hátterében, ha egy gyerek nem énekel együtt a többiekkel. Próbáljuk
megismerni e szerint is a gyerekeket, és segíteni nekik.
Tervezhetünk akár naponta olyan „beszélgetést” is a gyerekekkel, ahol csak énekelve
lehet megszólalni. Eleinte kérdezzünk olyat énekelve, amire nagyon egyszerően lehet válaszolni.
Késıbb kérdezhetünk olyasmit énekelve, amirıl tudjuk, hogy egyébként szívesen beszélnek,
de kössük ki, hogy csak énekelve lehet most beszélni. Elıször talán „döcögısen”,
nehézkesen mehet, de megszerethetik ezt is a gyerekek, és nagyon hasznos lehet a számukra.
A dalos játékok megtervezése, éneklése, elıadása közben arra törekedjünk, hogy minél
több lehetıség adódjon a zenei képesség különbözı összetevıinek a fejlıdésére, a különbözı
képesség-összetevık játékos fejlesztésére. Figyeljük meg, hogy mely dalokat, játékokat szeretik
legjobban a gyerekek, hagyjuk, hogy ezeket sokszor énekeljék. Találjunk ki – a gyerekekkel
együtt – ezekkel kapcsolatosan minél változatosabb játékokat, lehetıségeket. A heti ének
foglalkozás alkalmával elıre tervezzük el, hogy szintén játékos formában, de mely készséget,
készségeket fejlesztjük célzottan.
A fejlesztendı zenei képességek
Bármely hangjelenségnek három jellemzıje van: az idıtartam, erısség, és a magasság. E
jellemzık kombinációiból alakulnak ki a zenei hang tulajdonságai, a melódia, harmónia,
hangerı, hangszín és a ritmus. A jó zenei hallási képességek alatt a zenei hang különbözı
tulajdonságai iránti érzékenységet, a megkülönböztetés fejlett képességét értjük. A zenei hallási
képességek az adottságokon alapulva, gyakorlással fejleszthetık. Fontos, hogy ráirányítsuk
az óvodás gyerekek figyelmét a zenei hangzás különbözı összetevıire. Tanulják meg
megfigyelni a hangmagasság változásait, a különbözı hangszínek hangerı, vagy a tempó változásait.
A zenei képességek fontos fejlesztendı összetevıi a hangmagasságmegkülönböztetés, a
dallam felismerés és éneklés, a hangszínek, valamint a hangerı megkülönböztetése, a ritmikai
készségek. A dalos játékok éneklése során is gondoljunk arra, hogy milyen lehetıségünk lehet
adott alkalommal e készségek, képességek fejlesztésére, a heti zenei foglalkozás alkalmával
pedig tudatosan tervezzük el, mely készséget, készségeket fogjuk fejleszteni.
Éneklés és hangmagasságmegkülönböztetés
A jó zenei hallást gyakran a hangmagasságmegkülönböztetés fejlett készségével azonosítják.
A jó zenei hallás a legszembetőnıbben talán a tiszta éneklésben nyilvánul meg. A tiszta
éneklés elengedhetetlen feltétele a zenei hangok magassága közötti finom különbségek érzékelése.
Az óvodáskorú gyerekek azonban nem mindig képesek a hangképzés során a hangmagasságok
pontos eltalálására. Sok éneklés, gyakorlás segítségével tanulják meg a hangjukat
pontosan irányítani. A kísérletünk alapját jelentı, napjában többszöri éneklés és dalosjátékok
játszása, jelentheti azt a sok gyakorlási lehetıséget, amely az éneklés fejlıdését segíti elı.
Találjunk ki olyan játékokat, amelyek a hangmagasságok változásaira hívják fel a gyerekek
figyelmét. Mutassák kéz-, vagy testmozgással a változásokat. Kezdetben egyszerőbb
hangközöket, majd késıbb kicsit hosszabb dallamokat is elmutogathatunk. Játszhatunk olyan
315