értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem
1. The Nervous System, Volume V: Higher Functions of the Brain. American Physiological Society, Bethesda MD. 675– 699. Orsmond, G. I. és Miller, L. K. (1999): Neural basis of mental rotation. Society for Neuroscience Abstracts, 21. 272. Orton, A. (1992): Learning mathematics: Issues, Theory and Classroom Practice. Cassel, London. Overy, K. (2002): Dislexia and Music: From Timing Deficits to Music Intervention. Unpublished doctoral dissertation, University of Sheffield. Overy, K., Nicolson, R. I., Fawcett, A. J. és Clarke, E. F. (2003): Dyslexia and music: measuring musical timing skills. Dyslexia, 9. 11. sz. 18–36. Papp István (2004): Nyelvi-zenei percepciók és produkciók neuroanatómiai és fiziológiai reprezentációi. PhD disszertáció. Veszprémi Egyetem. Papousek, M. (1994): Vom ersten Schrei zum ersten Wort. Anfänge der Sprachentwicklung in der vorsprachlichen Kommunikation. Huber, Bern. Pap-Szigeti Róbert, Zentai Gabriella és Józsa Krisztián (2006): A szövegfeldolgozó képességfejlesztés módszerei. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlıdése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. 235–258. Parsons, L. M., és Fox, P. T. (1995): Neural basis of mental rotation. Society for Neuroscience Abstracts, 21. 272. Peynircioğlu, Z. F., Durgunoğlu, A. Y. és Küsefoğlu, B. (2002): Phonological awareness and musical aptitude. Journal of Research in Reading, 25. 1. sz. 68–80. Peretz, I. (1990): Processing of local and global musical information by unilateral braindamaged patients. Brain, 113. 1185–1205. Peretz, I., Blood, A. J., Penhune, V. és Zatorre, R. (2001): Cortical deafness to dissonance. Brain, 124. 9. sz 28–40. Peretz, I. és Zatorre, R. J. (2005): Brain organization for music processing. Annual Review of Psychology, 56. 89–114. Perkins, D. N. és Salamon, G. (1992): Transfer of Learning. International Encyclopedia of Education. Pergamon Press, Oxford. Pethı Villı és Janurik Márta (2009): Waldorf-iskolába járó és általános tantervő tanulók klasszikus zenéhez főzıdı attitődjének összehasonlító elemzése. Iskolakultúra Online, 43. 1. sz. 24–41. Piaget, J. (1997): Az értelem pszichológiája. Kairosz Kiadó, Budapest. Pierce, J. R. (1999): The nature of musical sound. In: Deutsch, D. (szerk.): The Psychology of Music. Second Edition. Academic Press, London. 1–24. Pólya György (1969): A gondolkodás iskolája. Gondolat Kiadó, Budapest. Pólya György (1971): A problémamegoldás iskolája. II. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest. Pólya György (1988): Indukció és analógia. A matematikai gondolkodás mővészete. Gondolat Kiadó, Budapest. Porkolábné Balogh Katalin (2002): A korai prevenciós fejlesztés. In: Martonné Tamás Márta (szerk.): Fejlesztı pedagógia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 11–31. Porkolábné Balogh Katalin, Balázsné Szőcs Judit és Szaitzné Gregorits Anna (2004, szerk.): Komplex prevenciós óvodai program. Kudarc nélkül az iskolában. Trefort Kiadó, Budapest. 294
Portowitz, A. és Klein, P. (2007): MISC MUSIC: A music program to enhance cognitive processing among children with learning difficulties. International Journal of Music Education. 25. 259–271. Portowitz, A., Lichtenstein, O. Egorov, L és Brand, E. (2009): Underlying mechanisms linking music education and cognitive modifiability. In: Malbran, S. és Mota, G. (szerk.): Proceedings of 22. International Seminar on Research in Music Education, Porto, Portugal, 13–18 July, 2008. 1–13. Rainbow, E. és Owen, D. (1979): A progress report on a three-year investigation of the rhytmic ability of preschool aged children. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 62. 69–73. Rauscher, F. H., Shaw, G. L. és Ky, K. N. (1993): Music and spatial task performence. Nature, 365. 611. Rauscher, F. H., Shaw, L. G. Levin, L. .J., Ky, K. N. és Wright, E. L. (1994): Music and spatial task performance: A causal relationship. American Psychological Association. 12– 16. Rauscher, F. H., Shaw, G. L., Levin, L. J., Wright, E .L., Dennis, W. R. és Newcomb, R. L. (1997): Music training causes long-term enhancement of preschool children’s spatialtemporal reasoning. Neurological Research, 19. 2–8. Rauscher, F. H. (1999): Prelude or requiem for the ’Mozart effect’? Nature, 400. 827–828. Rauscher, F. H. és Zupan, M. A. (2000): Classroom keyboard instructions improve kindergarten children’s spatial-temporal performance: A field experiment. Early Childhood Research Quarterly, 15. 215–228. Rauscher, F. H. (2003): Can music instruction affect children’s cognitíve development? Eric Digest, EDO-PS-03-12. Révész Géza (1946): Einführung in die Musikpsychologie. Francke, Bern. Révész Géza és Nyíregyházi Ervin (1916): Psychologisches Analyse eines musikalisch hervorragenden Kindes. Verlag von Veit, Leipzig. Róbert Gábor (2008): Az óvó- és tanítóképzı fıiskolák ének-zene tanári értekezletének állásfoglalása. In: Hovánszki Jánosné (szerk.): Zenei nevelés az óvodában. Szöveggyőjtemény. Didakt Kiadó, Debrecen. 107–111. Rondal, J. A. (1990): La interacción adulto-niño y la construcción del lenguaje. D.F.: Trillas, Mexico. Royer, J. M. (1979): Theories of the transfer of learning. Educational Psychologist. 14. 53– 69. Royer, J. M., Mestre, J. P. és Dufrense, R. J. (2005): Introduction: Framing the transfer problem. In: Mestre, J. P. (szerk): Transfer of Learning: From a Modern Multidisciplinary Perspective. CT: Information Age Publishing, Greenwich. 7–26. Saffran, J. R., Loman, M. M. és Robertson, R. R. W. (2000): Infant memory for musical experiences. Cognition, 77. 15–23. Salomon, G. és Perkins, D. N. (1984): Rocky roads to transfer: Rethinking mechanisms of a neglected phenomenon. Educational Psychologist, 24. 2. sz. 113–142. Schellenberg, E. G. (2004): Music lessons enhance IQ. Psychological Science, 15. 511–514. Schellenberg, E. G. (2006a): Exposure to music: The truth about the consequences. In: McPherson, G. E. (Ed.), The Child as Musician: A Handbook of Musical Development. Oxford University Press, Oxford. 111–134. 295
- Page 243 and 244: itmustapsolás készségei, valamin
- Page 245 and 246: %pont 60 50 40 30 20 Elımérés Ut
- Page 247 and 248: mindhárom explicit készségnél k
- Page 249 and 250: % 35 30 25 20 15 10 5 0 5 15 25 35
- Page 251 and 252: %pont 60 Kísérlet 55 Kontroll 50
- Page 253 and 254: 30 25 20 15 10 % 5 0 5 15 25 35 45
- Page 255 and 256: % 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0 0 1 2
- Page 257 and 258: 10.3.2. Az elemi alapkészségek fe
- Page 259 and 260: 126. Táblázat. táblázat. Az ele
- Page 261 and 262: pességek, illetve az iskolai tanul
- Page 263 and 264: A harmóniahallás képessége óvo
- Page 265 and 266: 11.1.2. A zenei hallás implicit é
- Page 267 and 268: Az óvodás-, illetve iskoláskorba
- Page 269 and 270: helyesírás-, íráskészség, sz
- Page 271 and 272: ló (12%) magyarázóereje mellett
- Page 273 and 274: delkezı tanulók esetében. Ezt az
- Page 275 and 276: (2007), valamint Overy és mtsai. (
- Page 277 and 278: portban. A zenei hallás képesség
- Page 279 and 280: KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Köszönö
- Page 281 and 282: Bamberger, J. (2000): Music, math a
- Page 283 and 284: Csapó Benı (2001): A kognitív k
- Page 285 and 286: Elbert, T., Pantev, C., Wienbruch,
- Page 287 and 288: Hannon, E. E. és Trehub, S. E. (20
- Page 289 and 290: Józsa Krisztián és Zentai Gabrie
- Page 291 and 292: L. Nagy Katalin (1997): AlterNATív
- Page 293: Nagy József (2004d): Az elemi komb
- Page 297 and 298: Spelke, E. (2008): Effects of Music
- Page 299 and 300: Vidákovich Tibor (2008): A tapaszt
- Page 301 and 302: 1. Zenei képességteszt MELLÉKLET
- Page 303 and 304: 2. feladat. Analízis 2. 8 - 2. 14.
- Page 305 and 306: 7. 46. item 7. 47. item 7. 48. item
- Page 307 and 308: 2. melléklet Zenei képességteszt
- Page 309 and 310: 3. melléklet - Zenei képességtes
- Page 311 and 312: 9. feladat (Ritmustapsolás) b. ...
- Page 313 and 314: 7. feladat (Akkord: azonos-különb
- Page 315 and 316: Próbáljuk azt is elérni, hogy az
- Page 317 and 318: 6. melléklet 1. rész - szavak tol
- Page 319: Tollbamondás - mondatok 319 Elért
Portowitz, A. és Klein, P. (2007): MISC MUSIC: A music program to enhance cognitive<br />
processing among children with learning difficulties. International Journal of Music Education.<br />
25. 259–271.<br />
Portowitz, A., Lichtenstein, O. Egorov, L és Brand, E. (2009): Underlying mechanisms linking<br />
music education and cognitive modifiability. In: Malbran, S. és Mota, G. (szerk.):<br />
Proceedings of 22. International Seminar on Research in Music Education, Porto,<br />
Portugal, 13–18 July, 2008. 1–13.<br />
Rainbow, E. és Owen, D. (1979): A progress report on a three-year investigation of the<br />
rhytmic ability of preschool aged children. Bulletin of the Council for Research in Music<br />
Education, 62. 69–73.<br />
Rauscher, F. H., Shaw, G. L. és Ky, K. N. (1993): Music and spatial task performence.<br />
Nature, 365. 611.<br />
Rauscher, F. H., Shaw, L. G. Levin, L. .J., Ky, K. N. és Wright, E. L. (1994): Music and<br />
spatial task performance: A causal relationship. American Psychological Association. 12–<br />
16.<br />
Rauscher, F. H., Shaw, G. L., Levin, L. J., Wright, E .L., Dennis, W. R. és Newcomb, R. L.<br />
(1997): Music training causes long-term enhancement of preschool children’s spatialtemporal<br />
reasoning. Neurological Research, 19. 2–8.<br />
Rauscher, F. H. (1999): Prelude or requiem for the ’Mozart effect’? Nature, 400. 827–828.<br />
Rauscher, F. H. és Zupan, M. A. (2000): Classroom keyboard instructions improve<br />
kindergarten children’s spatial-temporal performance: A field experiment. Early<br />
Childhood Research Quarterly, 15. 215–228.<br />
Rauscher, F. H. (2003): Can music instruction affect children’s cognitíve development? Eric<br />
Digest, EDO-PS-03-12.<br />
Révész Géza (1946): Einführung in die Musikpsychologie. Francke, Bern.<br />
Révész Géza és Nyíregyházi Ervin (1916): Psychologisches Analyse eines musikalisch<br />
hervorragenden Kindes. Verlag von Veit, Leipzig.<br />
Róbert Gábor (2008): Az óvó- és tanítóképzı fıiskolák ének-zene tanári értekezletének állásfoglalása.<br />
In: Hovánszki Jánosné (szerk.): Zenei nevelés az óvodában. Szöveggyőjtemény.<br />
Didakt Kiadó, Debrecen. 107–111.<br />
Rondal, J. A. (1990): La interacción adulto-niño y la construcción del lenguaje. D.F.: Trillas,<br />
Mexico.<br />
Royer, J. M. (1979): Theories of the transfer of learning. Educational Psychologist. 14. 53–<br />
69.<br />
Royer, J. M., Mestre, J. P. és Dufrense, R. J. (2005): Introduction: Framing the transfer<br />
problem. In: Mestre, J. P. (szerk): Transfer of Learning: From a Modern Multidisciplinary<br />
Perspective. CT: Information Age Publishing, Greenwich. 7–26.<br />
Saffran, J. R., Loman, M. M. és Robertson, R. R. W. (2000): Infant memory for musical<br />
experiences. Cognition, 77. 15–23.<br />
Salomon, G. és Perkins, D. N. (1984): Rocky roads to transfer: Rethinking mechanisms of a<br />
neglected phenomenon. Educational Psychologist, 24. 2. sz. 113–142.<br />
Schellenberg, E. G. (2004): Music lessons enhance IQ. Psychological Science, 15. 511–514.<br />
Schellenberg, E. G. (2006a): Exposure to music: The truth about the consequences. In:<br />
McPherson, G. E. (Ed.), The Child as Musician: A Handbook of Musical Development.<br />
Oxford University Press, Oxford. 111–134.<br />
295
Change language