értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

Gembris, H. (2002): The development of musical ability. In: Colwell, R. és Richardson, C.
(szerk.): The New Handbook of Research on Music Teaching and Learning. Oxford University
Press, New York. 487–509.
Geoghegan, N. és Mitchelmore, M. (1996): Possible effect of early childhood music on
mathematical achievement. Journal for Australian Research in Early Childhood, 1. 55–
64.
Gerard, C. és Drake, C. (1990): The inability of young children to reproduce intensity
differences musical rhythms. Perception and Psychophysics. 48. 91–101.
Gick, M. L. és Holyoak, K. J. (1983): Schema induction and analogical transfer. Cognitive
Psychology. 1. 1–38.
Goetze, M., Cooper, N. és Brown, C. J. (1990): Recent research on singing in the general
classroom. Bulletin of the Council for Research in Music Education, 104. 16–37.
Goolsby, T. (1994): Profiles of processing: Eye movements during sightreading. Music
Perceptions, 12. 97–123.
Gordon, E. E. (1965): Musical Aptitude Profile Manual. Houghton Mifflin, Boston.
Gordon, E. E. (1971): The Psychology of Music Teaching. Prentice-Hall, Englewood Cliffs.
Gordon, E. E. (1988): Musical Aptitude Profil. 2nd Edition, Riverside Publishing, Co., Chicago.
Gordon, E. E. (1989a): Elementary School Test. GIA Publications, Chicago.
Gordon, E. E. (1989b): Advanced Measures of Music Audiation. GIA Publications, Chicago.
Grandin, T., Peterson, M. és Shaw, G. L. (1998): Spatial-temporal versus langauge-analytic
reasoning: the role of music training. Arts Education Policy Review, 99. 6. sz. 11–18.
Gromko, J. E. (2005): The effect of music instruction on phonemic awareness in bigining
readers. Journal of Research in Music Education, 53. 3. sz. 199–209.
Gósy Mária (1989): Beszédészlelés. MTA Nyelvtudományi Intézete, Budapest.
Gósy Mária (2002): A beszédészlelés és a beszédmegértés folyamatának zavarai. In: Martonné
Tamás Márta (szerk.): Fejlesztı pedagógia. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest. 117–139.
Gósy Mária (2006): GMP – diagnosztika. A beszédészlelés és beszédmegértés folyamatának
vizsgálata, fejlesztési javaslatok. Nikol KKT, Budapest.
Gönczy László (1992): Kodály zenepedagógiai öröksége a ’90-es években. Muzsika, 35. 3. sz.
6–9.
Gönczy László (1993): Szembenézni a tényekkel. Muzsika, 36 3. sz. 47–48.
Gönczy László (2008): Kodály országa – az eltékozolt lehetıségek országa. Parlando, 50. 2.
sz. 28–31.
Gönczy László (2009): Kodály-koncepció: a megértés és alkalmazás nehézségei Magyarországon.
Magyar Pedagógia, 109. 2. sz. 169–185.
Gurian, M. és Stevens, K. (2004): With boys and girls in mind. Educational Leadership, 62.
3. sz. 21–26.
Gyarmathy Éva (2002): A zenei tehetség. Új Pedagógiai Szemle, 52. 7–8. sz. 136–244.
Häcker, W., és Ziehen, T. (1922): Über die Erblichkeit der musikalischen Begabung.
Zeitschrift für Psychologie, 90. 230–231.
Haley, J. (2001): The relationship between instrumental music instruction and academic
achievement in fourth grade students. Doctoral Dissertation, Pace University, Dissertation
Abstracts International, 62. (09), 2969A.
Halmos, P. (1968): Mathematics as a creative art. American Scientist, 56. 375–389.
286