értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

Dehaene, S. és Cohen, L. (1995): Towards an anatomical and functional model of number
processing. In: Butterworth, B. (szerk.): Mathematical Cognition. Psychology Press,
Hove. 83–120.
Delogu, F., Lampis, G. és Belardinelli, M. O. (2006): Music-to-language transfer effect: may
melodic ability improve learning of tonal languages by native nontonal speakers?
Cognitive Processing, 7. 203–207.
Denac, O. (2008): A case study of preschool children’s musical interests at home and at
school. Early Childhood Educator Journal, 35. 439–444.
Deutsch, D. (1999a): Grouping mechanisms in Music. In: Deutsch, D. (szerk.): The
Psychology of Music. Academic Press, London. 299–348.
Deutsch, D. (1999b): The processing of pitch Combinations. In: Deutsch, D. (szerk.): The
Psychology of Music. Academic Press, London. 349–412.
Dobi János (2001): A matematika tanulásának affektív feltételei. In: Csapó Benı és
Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. 268–279.
Dobi János (2002): Megtanult és megértett matematikatudás. In: Csapó Benı (szerk.): Az iskolai
tudás. Osiris Kiadó, Budapest. 177–199.
Dohány Gabriella (2009): Zenei mőveltség értékelése a középiskolás fiatalok körében. Iskolakultúra,
19. 10. sz. 13–23.
Dohány Gabriella (2010): A zenei mőveltség értelmezésének lehetıségei. Magyar Pedagógia,
(megjelenés alatt)
Dombi Józsefné (1982): A Seashore-teszt hazai revideált változata. Acta Academiae
Pedagogicae, 141–147.
Dombi Józsefné (1987–88): A fıiskolai hallgatók zenei képesség-vizsgálata a Seashore-teszt
alkalmazásával. Acta Academiae Pedagogicae, 13–20.
Dombiné Kemény Erzsébet (1992): A zenei képességeket vizsgáló standard tesztek bemutatása,
összehasonlítása és hazai alkalmazásának tapasztalata. In: Czeizel Endre és Batta András
(szerk.): A zenei tehetség gyökerei. Mahler Marcell Alapítvány – Arktisz Kiadó, Budapest.
207–244.
Drake, R. M. (1954): Musical Aptitude Test. Science Research Associates, Chicago.
Dowling, W. J. (1985): Entwicklung von Melodie-Erkennen und Melodie-Produktion. In:
Bruhn, H., Oerter, R. és Rösing, H. (szerk.): Musikpsychologie. Ein Handbuch in
Shlüsselbegriffen. Urban und Schwarzenberg, München. 216–222.
Dowling, W. J. (1999): The development of music perception and cognition. In: Deutsch, D.
(szerk.): The Psychology of Music. Academis Press, London. 603–625.
Dowling, W. J. és Harwood, D. L. (1986): Music Cognition. Academic Press, Orlando.
Dreyfus, T. és Eisenberg, T. (1998): A matematikai gondolkodás különbözı oldalairól. In:
Sternberg, R. J. és Ben-Zeev, T. (szerk.): A matematikai gondolkodás természete. Vince
Kiadó, Budapest. 249–278.
Dufresne, R., Mestre, J., Thaden-Koch, T., Gerace, W. és Leonard, W. (2005): Knowledge
representation and coordination in the transfer process. In: Mestre, J. P. (szerk): Transfer
of Learning: From a Modern Multidisciplinary Perspective. CT: Information Age Publishing,
Greenwich. 155–216.
Durgunoğlu, A. Y. és Oney, B. (1998): A cross-linguistic comparison of phonological
awareness and word recognition. Reading & Writing, 10. 1–19.
Eysenck, H. J. (1997): Rebel with a Cause: The Autobiography of Hans Eysenck. Transaction
Publishers, New Brunswick.
284