értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

(2007), valamint Overy és mtsai. (2003) eredményeihez hasonlóan részben szintén megfogalmazódik
a ritmikai készségek jelentısége. Miután azonban vizsgálatunkban a zenei hallás
implicit szintje mutatott hozzájárulást a szövegértı olvasáskészséghez, arra következtetünk,
hogy a ritmushallást alkotó két vizsgált készség közül a hallás utáni ritmus-megkülönböztetés
magyarázóereje jelenik meg az olvasáskészség eredményességében. Továbbá vizsgálatunk
alapján a diszkriminációs készségek és képességek nagyobb szerepe mutatható ki a zenei reprodukciós
készségekkel szemben.
11.3.2. Zenei képességek és számolási készség
Számos tanulmány foglalkozik a zenetanulás és a matematika összefüggéseivel. E tanulmányok
eredményeit a 4.2.3. fejezetben foglaltuk össze. Heatland és Winner (2004) szerint a
zenetanulás és matematika közötti kapcsolat bizonyított. Egy másik – különösképpen a korai
életkorban – kevésbé kutatott terület, amelyet vizsgálatunk is érintett, a matematikai és zenei
képességek kapcsolata.
A négy- és ötéves korban vizsgált elemi számolás készségérıl azt mondhatjuk, hogy a
teljes mintára nézve ötéves korban mutatható ki összefüggés ezen a területen. A hallás utáni
reprodukció alapján a teljes mintára kapott 3%-os megmagyarázott variancia kismértékő, de
szignifikáns összefüggést jelez. A nemek összehasonlításában itt is jelentıs eltéréseket találunk.
A lányoknál négyéves korban jelentkezik szignifikáns hatás, a megmagyarázott variancia
8%, amíg a fiúknál ötéves korban mutatható ki a hallás utáni reprodukció ennél alacsonyabb,
4%-os magyarázóereje. Többek között e területre, a korai matematikai képességekre is
vonatkozott Anvary, Trainor, Woodside és Levy (2002) vizsgálata. E vizsgálat eredményei
szerint a korai matematikai képességek nem mutattak kapcsolatot a zenei képességekkel.
Keresztmetszeti vizsgálatunkban az életkor elırehaladtával a számolási készség és a zenei
képességek szorosabb kapcsolata látható. A korrelációs együtthatók már nagycsoporttól
kezdıdıen 0,40 körüli értékeket mutatnak. Regresszió-analízis alapján azonban elsı évfolyamon
a felsıfokú iskolázottságú szülık gyermekeinél volt kimutatható a számolási készség
fejlettségében a zenei hallási képességek 19%-os szignifikáns magyarázóereje. Második évfolyamon
pedig a teljes mintára vonatkozóan látható a zenei hallás utáni megkülönböztetés 7%os
magyarázóereje, továbbá az alapfokú iskolai végzettségő szülıi háttér esetében mutattuk ki
a zenei hallási képességeknek a számolási készség fejlettségéhez történı, az átlagosnál nagyobb,
12%-os hozzájárulását. A keresztmetszeti vizsgálat alapján a két terület erısödı kapcsolatát
figyelhetjük meg a két iskolás korosztályban.
11.4. A zenei fejlesztı kísérlet eredményei
11.4.1. A három hónapos zenei fejlesztı kísérlet eredményei
Zenei fejlesztı kísérletünk fı célja a zenei hallási képességek, valamint néhány szociális és
elemi alapkészség fejlıdési ütemének, fejlıdési lehetıségeinek feltárása kísérleti körülmények
között. A kísérlet alapját a különbözı zenei tevékenységekben, éneklésben dalosjátékok
eljátszásában való napi több (legalább nyolc) alkalommal való részvétel jelentette. A kísérlet
nem igényelte zenei végzettségő oktató jelenlétét. Arra törekedtünk, hogy a képességek fejlesztését
bárhol, bárki által megvalósítható, egyszerő körülmények között segítsük elı. Azt
vizsgáltuk, hogy ilyen körülmények között hogyan, milyen ütemben fejlıdnek a zenei hallási
képességek és milyen hatást gyakorol az iskolai tanuláshoz és beilleszkedéshez nélkülözhetet-
275