értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

delkezı tanulók esetében. Ezt az eredményt azért tartjuk fontosnak, mert az általános intelligenciával
szemben, amelyet a személyiség általános és független jellemzıjének tartunk, a
zenei képességek fejleszthetıek.
Második évfolyamon, a regresszió-analízisek alapján az alapfokú szülıi hátterő tanulóknál
a számolási készséghez mutatható meg a zenei képességek 10%-os hozzájárulása, középfokú
szülıi háttér esetében pedig, a helyesíráskészség eredményességében a zenei képességek
által megmagyarázott variancia 20%. A zenei hallási képességek fejlettségének jelentısége a
felsıfokú iskolai végzettségő szülıi hátterő gyerekeknél is megmutatkozik. Ebben a részmintában
a hallás utáni megkülönböztetés készség-együttese mutat egyedüli szignifikáns, 10%
hozzájárulást a szövegértı olvasáskészséghez.
Eredményeink a zenei képességek – az elsı osztálytól kezdıdıen már sajnálatosan háttérbe
szoruló – fejlesztésének jelentıségét támasztják alá. A zenei fejlesztés fontos segítséget
nyújthat különösen az alacsonyabb iskolai végzettségő szülık gyermekei számára, de a vizsgálatok
alapján a zenei hallási képességek fejlettsége a felsıbb iskolai végzettségő szülık
gyermekei számára is hasznos. Ezt támasztják alá például elsı osztályban a számolási készség
esetében kapott eredmények, vagy másodikban a zenei képességeknek az olvasáskészséghez
történı hozzájárulása.
11.3. A zenei képességek, beszédhanghallás, olvasás és számolás összefüggés-vizsgálatának
eredményei nemzetközi vizsgálatok fényében
Négy- és ötéves korú óvodás gyermekekkel folytatott összefüggés-vizsgálataink során abban
a szerencsés helyzetben voltunk, hogy a zenei képességekkel történı összevetéshez felhasználhattuk
a DIFER-Programcsomag tesztrendszerét. Ez a kritériumorientált tesztrendszer egy
olyan – bizonyítottan – szervesen összetartozó rendszer, amelynek segítségével az iskolai
tanuláshoz és beilleszkedéshez nélkülözhetetlen szociális és elemi alapkészségek fejlettségének
pontos meghatározása, valamint a készségek átlagos fejlettségének kimutatása válik lehetıvé.
A nemzetközi irodalomban nem találtunk olyan empirikus vizsgálatokat, amelyek
egy, a DIFER-tesztrendszerhez hasonlóan homogén készség-rendszerrel és annak egyes elemeivel,
valamint a készségek összevont mutatójának segítségével vizsgálták, vizsgálhatták a
zenei képességek összefüggéseit. A DIFER-tesztek által vizsgált készségeknek, az elıbbiekben
említett okoknál fogva, csak egy része összevethetı a külföldi szakirodalom általunk ismert
eredményeivel. A továbbiakban néhány olyan, a kutatásunk során elemzett területre térünk
ki, amelyek a nemzetközi vizsgálatok eredményeivel közvetlenül összevethetıek.
11.3.1 A beszédhanghallás, olvasás és a zenei képességek összefüggései
Korábbi kutatások alapján az angol, illetve a török nyelv esetében bizonyítékokkal rendelkezünk
a fonématudatosság, fonológiai tudatosság és zenei képességek összefüggésérıl (Anvary,
Trainor, Woodside és Levy, 2002; Lamb és Gregory, 1993; Peynircioğlu, Durgunoğlu és
Küsefoğlu, 2002). Vizsgálatunk a magyar nyelvre vonatkozóan részben megerısíti ezt az öszszefüggést.
Négyéves korban a teljes mintára vonatkozóan a hallás utáni reprodukció magyarázóereje
4% a beszédhanghallás teljesítményéhez. Ezzel szemben ötéves korban a magyar
gyerekeknél a teljes mintára már nem mutatható ki szignifikáns hozzájárulás. A nemek összehasonlításában
viszont azt láthatjuk, hogy míg a fiúknál nincs szignifikáns hatás, a lányoknál
ezzel szemben mind négy-, mind ötéves korban kimutatható a beszédhanghallás és zenei képességek
kapcsolata. A hallás utáni reprodukció által megmagyarázott variancia, négyéves
korban 7%, ötéves korban pedig a hallás utáni megkülönböztetés magyarázóereje 7%. Továb-
273