értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

ló (12%) magyarázóereje mellett az intelligencia számolási készséghez történı hozzájárulása
azonban a fiúknál kapott értéknek több mint háromszorosa.
A zenei hallási képességek és alapkészségek a nemek szerinti korrelációi keresztmetszeti
vizsgálatunkban második évfolyamon mutatják a legszembeötlıbb különbséget. A lányoknál
mind az egyes zenei képességek, mind a zenei hallási képességek átlagteljesítménye, valamint
a zenei hallás implicit, illetve explicit szintje és az alapkészségek között általánosságban
közepes, a ritmushallás esetében pedig közepesnél is erısebb korrelációkat kaptunk. A
fiúknál ezzel szemben mindössze hat szignifikáns korrelációs együttható mutatható ki.
A nemek eredményei szerint különösen nagy különbség mutatkozik a helyesírás területén.
A lányoknál a helyesíráskészség eredményességében a zenei hallási képességek által
megmagyarázott variancia 27%, míg a fiúknál nem mutatható ki hatás. A szövegértı olvasáskészség
esetében is a lányoknál mutatható ki a zenei képességek nagyobb magyarázóereje.
A zenei képességek és az alapkészségek összefüggéseinek nemek szerinti vizsgálata
összességében azt mutatja, hogy a lányok alapkészségekben nyújtott teljesítményeiben évrılévre
nagyobb szerepet játszik a zenei hallási képességek fejlettsége. A lányok a fiúkkal szemben
inkább használják, vagy „kihasználják” a zenei képességeik nyújtotta lehetıségeket. A
lányoknál a különbözı regressziós modellek független változói által megmagyarázott
variancia is általában nagyobb, több esetben jelentısen nagyobb a fiúk értékeinél.
A férfiak és nık bizonyos területeken kimutatható teljesítménykülönbségeivel kapcsolatosan
empirikus kutatások bizonyítékai állnak rendelkezésre. Tudjuk, hogy a férfiak a téri
feladatok többségében (de nem minden területen) áltatában a nıknél jobb teljesítményt nyújtanak,
továbbá jobbak a matematikai érvelésben, míg a nık inkább a számolásban érnek el
jobb teljesítményt. A nık teljesítménye jobb a verbális emlékezet és fluencia terén, továbbá
eredményesebbek azokban a feladatokban, amikor perceptuális fürgeségre van szükség. A
motoros készségek közül a férfiak a nagymozgásokban, amíg a nık inkább a kismozgásokat
igénylı finom motoros feladatokban teljesítenek jobban (Kimura, 2002). Kimura szerint a két
nem kognitív és motoros készségeiben megmutatkozó eltérések többsége a nemek egymást
kiegészítı, a feladatok tradicionális megosztásán alapuló evolúciós történetünkben keresendı.
A nemek közötti teljesítménykülönbségek már gyermekkorban megjelennek. Nemzetközi
vizsgálatok alapján a fiúk teljesítménye matematikában és természettudományos tárgyakban
felülmúlja a lányokét. A lányok pedig általánosságban jobban teljesítenek az olvasás és írás
terén (Coley, 2001; Lietz, 2006; LoGerfo, Nichols, Chaplin 2006). Vizsgálatunkban, a fiúk a
számolási alapkészségekben szignifikánsan jobb teljesítményt nyújtottak. Zenei képességvizsgálatunk
alapján a zenei hallási képességek fejlettségének területén nincs számottevı különbség
a fiúk és a lányok átlagai között, azonban vizsgálataink minden korosztályban azt
jelzik, hogy a lányok esetében a zenei képességeik fejlettsége szorosabban kapcsolódik az
elemi alapkészségek elsajátításához.
A különbségeknek egy lehetséges magyarázatához figyelemre méltó adalékokkal szolgálnak
a neurológiai kutatások eredményei. A neuroanatómiai kutatások az emberi agy nemekre
jellemzı egyik különbségét a bal és a jobb féltekét egymással összekötı pályáknál állapították
meg. A két agyféltekét összekötı kérgestest hátsó része a nıknél valamennyivel
nagyobb (Kimura, 2002). Másrészt Allen és Gorski (1991) kimutatták, hogy egy ugyancsak
fontos összekötı rostköteg (anterior commissure) keresztmetszete nıknél még akkor is nagyobb,
ha a nıi agy kisebb méretét nem vesszük figyelembe. A nagyobb összekötı kötegek
több idegrostot tartalmaznak, így a bal és a jobb agyfélteke között élénkebb az információáramlás.
Továbbá a férfiaknál inkább kimutatható perceptuális aszimmetriák pl. a két fül,
vagy a két látómezı esetében, szintén arra engednek következtetni, hogy a nıknél a két félteke
mőködése nem válik szét olyan élesen, hatékonyabb az információáramlás. Gurian és
Stevens összefoglalása szerint a corpus callosum mérete serdülıkorra átlagosan 25%-kal nagyobb
a lányok esetében, továbbá a lányoknál általában erısebbek a temporális lebenyek kö-
271