értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

ják, ami a megítélés nagyfokú esetlegességét eredményezi. Vizsgálatunkban a hallás utáni
megkülönböztetés és a részben a motoros készségek és mozgáskoordináció fejlettségétıl függı
hallás utáni reprodukció (éneklés és ritmustapsolás) között óvodáskorban – a korrelációk
alapján – a kapcsolat teljes hiánya mutatkozik. Továbbá a faktoranalízis eredményei is alátámasztják,
hogy kezdetben a két képességterület nem függ össze egymással. A két terület közötti
korreláció még második osztályban is csak közepes erısségő összefüggést mutat. Az
éneklés és ritmustapsolás teljesítményei alapján tehát óvodáskorban semmiképpen sem, de
még elsı-második osztályban sem következtethetünk egyértelmően a zenei képességek fejlettségére.
Vizsgálatunk alapján négy év alatt a legnagyobb fejlıdés – több mint 30 %p – a hallás
utáni ritmus-megkülönböztetés készségének átlagteljesítményénél tapasztalható. A tempó- és
hangszínfeladatokban már a középsı csoport is 60%-os teljesítményt nyújtott. A fejlıdési
mutatók alapján a második évfolyam teljesítményei egyöntetően a legmagasabbak, és az átlagteljesítmények
általában az életkor függvényében emelkednek. De ahogyan azt a korábbi
fejezetekben részletesen elemeztük a négy korosztály teljesítményei közötti különbségek bizonyos
készségek, képességek esetében nagyon széthúzódnak, más feladatok teljesítményében
pedig alig mutatkozik fejlıdés és a korosztályok átlagai között kevés a különbség. Egyes
esetekben a képesség fejlettségének mértéke nem az életkor szerinti sorrendet tükrözi. A hallás
utáni megkülönböztetés készségei és képességei közül ezek a dallam és dinamikamegkülönböztetés
középsı csoport és elsı évfolyam között, valamint a hármashangzatok
megkülönböztetése középsı és nagycsoport között. A hallás utáni reprodukció készségei közül
pedig a hangközéneklés és dallaméneklés készségének teljesítménye múlja felül nagycsoportban
szignifikánsan az elsı évfolyamosok átlagát, a hangközéneklés pedig még második
osztályban sem mutat nagycsoporthoz képest fejlıdést. Négy év viszonylatában 20 %p-ot,
vagy ennél nagyobb mértékő fejlıdést a tempó- és ritmus-megkülönböztetés, analízis, a hármashangzatok
megkülönböztetése, a hangszínhallás, a hangközéneklés és ritmustapsolás mutatnak.
A legkevésbé a dallamok megkülönböztetésének készsége és a dinamikamegkülönböztetés
képessége fejlıdött. A hangerı-megkülönböztetés képességének fejlettsége
már középsı csoportban viszonylag magas, 63%p, ez az érték második évfolyamon semmit
nem változott.
A korrelációszámítás és faktoranalízis megerısítik a zenei hallási készségek és képességek
implicit, illetve explicit szintként azonosítható területeinek óvodáskorban történı elkülönülését.
Amíg azonban a hallás utáni megkülönböztetéshez kapcsolódó készségek és képességek
évrıl-évre másként szervezıdnek, addig a hallás utáni reprodukció feladatai minden vizsgált
életkorban stabil összetartozást mutatnak, és az iskolás korosztályokban esetlegesen más
faktorokban történı elıfordulásukhoz mindig alacsonyabb faktorsúlyok kapcsolódnak.
Keresztmetszeti vizsgálatunk eredményei szerint a zenei hallás implicit, hallás utáni megkülönböztetést
alkotó készségei és képességei középsı és nagycsoportban nem mutatnak fejlıdést,
ezzel szemben a hallás utáni reprodukció, az éneklés és ritmustapsolás készségei jelentıs fejlıdésen
mennek keresztül. A zenei hallás implicit szintje csak elsı osztályban fejlıdik nagycsoporthoz
képest szignifikánsan, amíg az éneklés és ritmustapsolás explicit szintjét alkotó készség-együttes
fejlettségének szignifikáns visszaesése következik be. Keresztmetszeti vizsgálatunk mérései a
tanév közepén, januárban történtek. A késıbbiekben majd láthatjuk azonban, hogy a három hónapos
zenei fejlesztı kísérletünk májusban lezajlott második mérése azt mutatja, hogy a zenei hallás
implicit szintjén nagycsoportban a kontroll- és kísérleti csoport egyaránt már május végén elérte
azt a fejlettségi szintet, amelyet keresztmetszeti vizsgálatunkban az elsı osztályos tanulók márciusi
mérésekor kaptunk. Ennek alapján tehát azt feltételezhetjük, hogy elsı osztályban az explicit
készségek fejlıdésének visszaesése mellett a zenei hallás implicit szintjén sem következik be fejlıdés.
266