értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

11.1.2. A zenei hallás implicit és explicit szintje szerinti vizsgálatának fıbb
eredményei
A zenei hallás készségeinek és képességeinek implicit, illetve explicit szint szerinti felosztásának
létjogosultságát bizonyítja, hogy sem középsı, sem nagycsoportban nincs kapcsolat a
zenei hallás e két szintje között (r=-0,02). Az eredmények elızetes várakozásunkat igazolják.
Elsı évfolyamon már r=0,36 korrelációt, második évfolyamon pedig, a két terület egyre szorosabb
összetartozását jelezı r=0,45 korrelációs együtthatót kaptuk. A legstabilabb összefüggést
– valamennyi vizsgált évfolyamban – az explicit készségek, a dallam-, hangköz-, illetve
ritmusreprodukció mutatják. Óvodáskorban a második, a két iskolás korosztálynál azonban
már az elsı faktort alkotják. A zenei hallás implicit szintjét képezı zenei készségek és képességek
évrıl évre változó elrendezıdést mutatnak.
Középsı és nagycsoportban lényegében két fı faktort láthatunk, amelyek a hallás utáni
megkülönböztetés és a hallás utáni reprodukció faktorai. Középsı csoportban ettıl csak az
analízis készsége különül el, nagycsoportban pedig az analízis mellett mindössze a tempómegkülönböztetés
alkot még önálló faktort. Elsı évfolyamon a fı faktorrá a hallás utáni reprodukció
válik, a hallás utáni megkülönböztetéshez tartozó készségek, illetve képességek pedig
két faktorban különülnek el. Másodikban a zenei hallás explicit és implicit szintjeként
rendszerezett zenei készségek és képességek négy faktort képeznek, azonban a legnagyobb –
szinte azonos – faktorsúllyal ebben a korosztályban is a dallam-, hangközéneklés- és ritmustapsolás
készségei szerepelnek, amelyekhez még a hangköz-megkülönböztetés készsége társul.
A negyedik faktorban pedig mindössze egy, nem tisztán zenei képességet, a dinamikahallás
elkülönülését láthatjuk. A zenei hallás implicit, hallás utáni megkülönböztetést alkotó
készségei és képességei középsı és nagycsoportban nem mutatnak fejlıdést, ezzel szemben a
hallás utáni reprodukció, az éneklés és ritmustapsolás készségei jelentıs fejlıdésen mennek
keresztül. A hallás utáni megkülönböztetés feladatainak elvégzése során az „azonosságkülönbség”
zenére vonatkoztatott fogalmának ismerete mellett néhány tipikusan zenei fogalom
használatára is szükség van. Ilyenek például a „gyors-lassú”, vagy a „halkabbhangosabb”
„magasabb-mélyebb” fogalmai. Óvodás gyerekekkel végzett kutatások bizonyítják,
hogy fejlesztı kísérlet eredményeképpen legkönnyebben a „magas-mély” fogalompár
elsajátítása sikerült, azonban a „gyors-lassú”, vagy a „halkabb-hangosabb” fogalmak zenei
fogalomként történı kialakítása már sokkal nehezebb feladatot jelentett a kísérletben részt
vevı gyerekek számára (Lawton és Johnson, 1992 idézi Turmezeyné és Balogh 2009). Ez a
kísérlet részben magyarázatul szolgálhat arra, hogy a zenei hallás implicit szintjét jelentı
készségek és képességek óvodáskorban nem mutatnak szignifikáns fejlıdést. (Továbbá az is
elképzelhetı, hogy nagycsoportban a tempó-megkülönböztetés külön faktorban történı megjelenése
hátterében részben a zenei hangok hallás utáni megkülönböztetéséhez kapcsolódó
fogalmi ismeretek is állhatnak).
Szintén a zenei hallás utáni differenciálás és hallás utáni reprodukció képességeinek elkülönülésére
mutat rá Turmezeyné és mtsai. (2005) is. Ez a vizsgálat azonban a második és
harmadik osztályos tanulók fejlıdésére irányult, a két képesség-terület szerinti elkülönülés
ebben a vizsgálatban második, illetve harmadik évfolyamos tanulók esetében jelentkezett. A
négytıl nyolcéves korig terjedı vizsgálatunk eredményei szerint a leghatározottabb elkülönülés
óvodáskorban mutatható ki. Véleményünk szerint elsı évfolyamtól kezdve a vizsgált zenei
készségek és képességeknek a különbözı faktorok közötti évente történı átrendezıdései, különbözı
faktorokban alacsonyabb faktorsúllyal történı megjelenései már a képesség-területek
közötti közeledések, szorosabb összefüggések fokozatos kialakulásának elırejelzıi.
Turmezeyné és Balogh (2009) szerint az egyes zenei képességek és az éneklési képesség
fejlıdésének kapcsolata, egymásra hatása még feltáratlan. Azonban a pedagógiai gyakorlatban
a zenei képességek fejlettségének fokát leggyakrabban az éneklési teljesítménnyel azonosít-
265