értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem értekezés - Neveléstudományi Intézet - Szegedi Tudományegyetem

edu.u.szeged.hu
from edu.u.szeged.hu More from this publisher
03.05.2013 Views

zettségő részmintát alakítottunk ki. A legalacsonyabb átlagteljesítményt az alsó fokú végzettségő, legmagasabb teljesítményt pedig a felsıfokú iskolai végzettségő anyák gyermekei nyújtották. A variancia-analízis alapján mindhárom részminta átlagteljesítménye között szignifikáns különbség van. E különbségek megjelenésében nagy szerepet játszhat az otthoni környezet, a magasabb iskolai végzettségő szülık gyermekeit érı gazdagabb, esetleg tudatosabban is irányított zenei hatások. Ezek az eredmények az óvodai és iskolai zenei nevelés jelentıségére hívják fel a figyelmet. A zenei képességteszt feladatai közül – amelyek mind egy-egy zenei készséget, vagy önmagukban egy képességet képviselnek – legmagasabb átlageredményt a hangszínmegkülönböztetés képességét vizsgáló feladatban kaptuk; a második osztály teljesítménye ebben a feladatban 83%p. Ez az érték szinte megegyezik Turmezeyné és Balogh (2009) vizsgálatában a hasonló feladatban a második évfolyamon kapott értékkel. A dinamikahallás képességénél pedig a vizsgálatunkban kapott érték mindössze 3%p-tal magasabb Turmezeyné és Balogh vizsgálati eredményénél. Ez az egybeesés – a vizsgálatunkban alacsonyabb reliabilitás ellenére is – hitelesebbé teszi a két iskolai osztályban hangszín- és dinamikahallásra kapott eredményeinket. A hangszínhallást követı legmagasabb érték, 77%p a ritmusképletek megkülönböztetése feladatainak átlagteljesítménye második évfolyamon, amely szintén csaknem megegyezik Turmezeyné és Balogh vizsgálati eredményével (77,81). A tempó-megkülönböztetés átlagteljesítménye vizsgálatunkban szintén 77%p, amely érték magasabb az említett vizsgálat átlageredményénél. Erıs vizsgálatában a 10 és 14 évesek 75-80%-a oldotta meg hibátlanul a tempóváltozások felismerésének feladatait, tehát az átlagteljesítmény ebben a vizsgálatban szintén alacsonyabb az általunk kapott értéknél. A ritmusreprodukció átlaga szintén csaknem megegyezı a két vizsgálat második évfolyamos mintái alapján (saját: 47%p, Turmezeyné és Balogh: 44%p). Továbbá Turmezeyné és Balogh vizsgálati eredményeivel szinte megegyezı átlagteljesítményt kaptunk a hangközök hallás utáni megkülönböztetésének készségénél is (63%p, illetve 64%p). A dallam hallás utáni megkülönböztetés átlagteljesítménye azonban vizsgálatunkban 20%p-tal alacsonyabb a Turmezeyné és Balogh által közölt értéknél, valamint a hármashangzatok hallás utáni megkülönböztetésének átlagteljesítménye szintén alacsonyabb 10%p-tal. A hallás utáni éneklés képességének eredményeit nehéz a két vizsgálat alapján öszszehasonlítani. Egyrészt a hallás utáni hangközéneklés Turmezeyné és Balogh vizsgálatában mindössze három itembıl állt, míg saját vizsgálatunkban valamennyi hangköz éneklését kértük; ennek alapján elképzelhetı, hogy a kapott átlagértékek alacsonyabbak. A dallaméneklés feladata is kétszer több és eltérı itemet tartalmazott vizsgálatunkban. Vizsgálatunk második évfolyamos mintája, illetve Turmezeyné és Balogh másodikos tanulók eredményeit is tartalmazó zenei képességvizsgálata eredményeinek összehasonlításakor nyilvánvaló nehézséget jelent, hogy ugyanazon zenei készségek vizsgálata a legtöbb esetben eltérı tartalommal és itemszámmal történt. A harmadik rendelkezésünkre álló, azonban már tízéves tanulókra vonatkozó vizsgálat eredményei e téren Erıs (1993) szintén a hangközhallás magasabb fejlettségét erısítik meg a dallamhallással szemben. A két – azonos korosztályt is tartalmazó – vizsgálat eredményeit összegezve ugyanakkor a második évfolyamosok mindkét vizsgálatban több esetben hasonló – csaknem azonos – átlageredményt értek el. Ilyenek a hangszín- és dinamika-megkülönböztetés, ritmusképletek megkülönböztetése, ritmusreprodukció teljesítménye, valamint a hangközök hallás utáni megkülönböztetése. A két vizsgálat második évfolyamra vonatkozó fontos eltérései, az összehasonlítás nehézségeit hangsúlyozva, a dallam- és hangközéneklés, illetve a dallam- és hangközhallás fejlettségének – a vizsgálatok által kimutatott – ellenkezı tendenciái. 264

11.1.2. A zenei hallás implicit és explicit szintje szerinti vizsgálatának fıbb eredményei A zenei hallás készségeinek és képességeinek implicit, illetve explicit szint szerinti felosztásának létjogosultságát bizonyítja, hogy sem középsı, sem nagycsoportban nincs kapcsolat a zenei hallás e két szintje között (r=-0,02). Az eredmények elızetes várakozásunkat igazolják. Elsı évfolyamon már r=0,36 korrelációt, második évfolyamon pedig, a két terület egyre szorosabb összetartozását jelezı r=0,45 korrelációs együtthatót kaptuk. A legstabilabb összefüggést – valamennyi vizsgált évfolyamban – az explicit készségek, a dallam-, hangköz-, illetve ritmusreprodukció mutatják. Óvodáskorban a második, a két iskolás korosztálynál azonban már az elsı faktort alkotják. A zenei hallás implicit szintjét képezı zenei készségek és képességek évrıl évre változó elrendezıdést mutatnak. Középsı és nagycsoportban lényegében két fı faktort láthatunk, amelyek a hallás utáni megkülönböztetés és a hallás utáni reprodukció faktorai. Középsı csoportban ettıl csak az analízis készsége különül el, nagycsoportban pedig az analízis mellett mindössze a tempómegkülönböztetés alkot még önálló faktort. Elsı évfolyamon a fı faktorrá a hallás utáni reprodukció válik, a hallás utáni megkülönböztetéshez tartozó készségek, illetve képességek pedig két faktorban különülnek el. Másodikban a zenei hallás explicit és implicit szintjeként rendszerezett zenei készségek és képességek négy faktort képeznek, azonban a legnagyobb – szinte azonos – faktorsúllyal ebben a korosztályban is a dallam-, hangközéneklés- és ritmustapsolás készségei szerepelnek, amelyekhez még a hangköz-megkülönböztetés készsége társul. A negyedik faktorban pedig mindössze egy, nem tisztán zenei képességet, a dinamikahallás elkülönülését láthatjuk. A zenei hallás implicit, hallás utáni megkülönböztetést alkotó készségei és képességei középsı és nagycsoportban nem mutatnak fejlıdést, ezzel szemben a hallás utáni reprodukció, az éneklés és ritmustapsolás készségei jelentıs fejlıdésen mennek keresztül. A hallás utáni megkülönböztetés feladatainak elvégzése során az „azonosságkülönbség” zenére vonatkoztatott fogalmának ismerete mellett néhány tipikusan zenei fogalom használatára is szükség van. Ilyenek például a „gyors-lassú”, vagy a „halkabbhangosabb” „magasabb-mélyebb” fogalmai. Óvodás gyerekekkel végzett kutatások bizonyítják, hogy fejlesztı kísérlet eredményeképpen legkönnyebben a „magas-mély” fogalompár elsajátítása sikerült, azonban a „gyors-lassú”, vagy a „halkabb-hangosabb” fogalmak zenei fogalomként történı kialakítása már sokkal nehezebb feladatot jelentett a kísérletben részt vevı gyerekek számára (Lawton és Johnson, 1992 idézi Turmezeyné és Balogh 2009). Ez a kísérlet részben magyarázatul szolgálhat arra, hogy a zenei hallás implicit szintjét jelentı készségek és képességek óvodáskorban nem mutatnak szignifikáns fejlıdést. (Továbbá az is elképzelhetı, hogy nagycsoportban a tempó-megkülönböztetés külön faktorban történı megjelenése hátterében részben a zenei hangok hallás utáni megkülönböztetéséhez kapcsolódó fogalmi ismeretek is állhatnak). Szintén a zenei hallás utáni differenciálás és hallás utáni reprodukció képességeinek elkülönülésére mutat rá Turmezeyné és mtsai. (2005) is. Ez a vizsgálat azonban a második és harmadik osztályos tanulók fejlıdésére irányult, a két képesség-terület szerinti elkülönülés ebben a vizsgálatban második, illetve harmadik évfolyamos tanulók esetében jelentkezett. A négytıl nyolcéves korig terjedı vizsgálatunk eredményei szerint a leghatározottabb elkülönülés óvodáskorban mutatható ki. Véleményünk szerint elsı évfolyamtól kezdve a vizsgált zenei készségek és képességeknek a különbözı faktorok közötti évente történı átrendezıdései, különbözı faktorokban alacsonyabb faktorsúllyal történı megjelenései már a képesség-területek közötti közeledések, szorosabb összefüggések fokozatos kialakulásának elırejelzıi. Turmezeyné és Balogh (2009) szerint az egyes zenei képességek és az éneklési képesség fejlıdésének kapcsolata, egymásra hatása még feltáratlan. Azonban a pedagógiai gyakorlatban a zenei képességek fejlettségének fokát leggyakrabban az éneklési teljesítménnyel azonosít- 265

11.1.2. A zenei hallás implicit és explicit szintje szerinti vizsgálatának fıbb<br />

eredményei<br />

A zenei hallás készségeinek és képességeinek implicit, illetve explicit szint szerinti felosztásának<br />

létjogosultságát bizonyítja, hogy sem középsı, sem nagycsoportban nincs kapcsolat a<br />

zenei hallás e két szintje között (r=-0,02). Az eredmények elızetes várakozásunkat igazolják.<br />

Elsı évfolyamon már r=0,36 korrelációt, második évfolyamon pedig, a két terület egyre szorosabb<br />

összetartozását jelezı r=0,45 korrelációs együtthatót kaptuk. A legstabilabb összefüggést<br />

– valamennyi vizsgált évfolyamban – az explicit készségek, a dallam-, hangköz-, illetve<br />

ritmusreprodukció mutatják. Óvodáskorban a második, a két iskolás korosztálynál azonban<br />

már az elsı faktort alkotják. A zenei hallás implicit szintjét képezı zenei készségek és képességek<br />

évrıl évre változó elrendezıdést mutatnak.<br />

Középsı és nagycsoportban lényegében két fı faktort láthatunk, amelyek a hallás utáni<br />

megkülönböztetés és a hallás utáni reprodukció faktorai. Középsı csoportban ettıl csak az<br />

analízis készsége különül el, nagycsoportban pedig az analízis mellett mindössze a tempómegkülönböztetés<br />

alkot még önálló faktort. Elsı évfolyamon a fı faktorrá a hallás utáni reprodukció<br />

válik, a hallás utáni megkülönböztetéshez tartozó készségek, illetve képességek pedig<br />

két faktorban különülnek el. Másodikban a zenei hallás explicit és implicit szintjeként<br />

rendszerezett zenei készségek és képességek négy faktort képeznek, azonban a legnagyobb –<br />

szinte azonos – faktorsúllyal ebben a korosztályban is a dallam-, hangközéneklés- és ritmustapsolás<br />

készségei szerepelnek, amelyekhez még a hangköz-megkülönböztetés készsége társul.<br />

A negyedik faktorban pedig mindössze egy, nem tisztán zenei képességet, a dinamikahallás<br />

elkülönülését láthatjuk. A zenei hallás implicit, hallás utáni megkülönböztetést alkotó<br />

készségei és képességei középsı és nagycsoportban nem mutatnak fejlıdést, ezzel szemben a<br />

hallás utáni reprodukció, az éneklés és ritmustapsolás készségei jelentıs fejlıdésen mennek<br />

keresztül. A hallás utáni megkülönböztetés feladatainak elvégzése során az „azonosságkülönbség”<br />

zenére vonatkoztatott fogalmának ismerete mellett néhány tipikusan zenei fogalom<br />

használatára is szükség van. Ilyenek például a „gyors-lassú”, vagy a „halkabbhangosabb”<br />

„magasabb-mélyebb” fogalmai. Óvodás gyerekekkel végzett kutatások bizonyítják,<br />

hogy fejlesztı kísérlet eredményeképpen legkönnyebben a „magas-mély” fogalompár<br />

elsajátítása sikerült, azonban a „gyors-lassú”, vagy a „halkabb-hangosabb” fogalmak zenei<br />

fogalomként történı kialakítása már sokkal nehezebb feladatot jelentett a kísérletben részt<br />

vevı gyerekek számára (Lawton és Johnson, 1992 idézi Turmezeyné és Balogh 2009). Ez a<br />

kísérlet részben magyarázatul szolgálhat arra, hogy a zenei hallás implicit szintjét jelentı<br />

készségek és képességek óvodáskorban nem mutatnak szignifikáns fejlıdést. (Továbbá az is<br />

elképzelhetı, hogy nagycsoportban a tempó-megkülönböztetés külön faktorban történı megjelenése<br />

hátterében részben a zenei hangok hallás utáni megkülönböztetéséhez kapcsolódó<br />

fogalmi ismeretek is állhatnak).<br />

Szintén a zenei hallás utáni differenciálás és hallás utáni reprodukció képességeinek elkülönülésére<br />

mutat rá Turmezeyné és mtsai. (2005) is. Ez a vizsgálat azonban a második és<br />

harmadik osztályos tanulók fejlıdésére irányult, a két képesség-terület szerinti elkülönülés<br />

ebben a vizsgálatban második, illetve harmadik évfolyamos tanulók esetében jelentkezett. A<br />

négytıl nyolcéves korig terjedı vizsgálatunk eredményei szerint a leghatározottabb elkülönülés<br />

óvodáskorban mutatható ki. Véleményünk szerint elsı évfolyamtól kezdve a vizsgált zenei<br />

készségek és képességeknek a különbözı faktorok közötti évente történı átrendezıdései, különbözı<br />

faktorokban alacsonyabb faktorsúllyal történı megjelenései már a képesség-területek<br />

közötti közeledések, szorosabb összefüggések fokozatos kialakulásának elırejelzıi.<br />

Turmezeyné és Balogh (2009) szerint az egyes zenei képességek és az éneklési képesség<br />

fejlıdésének kapcsolata, egymásra hatása még feltáratlan. Azonban a pedagógiai gyakorlatban<br />

a zenei képességek fejlettségének fokát leggyakrabban az éneklési teljesítménnyel azonosít-<br />

265

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!